-
Az előadás egy hosszú, nehéz, fájdalmas és mégis szép utat próbál megjeleníteni. A régebbi idők és dalok mellett azt is felmutatja majd, hová jutottam, hol tartok most.
-
Új bemutatóra készülünk a Bajor Gizi Színpadon. Az előadás díszlete egy romkocsma lesz. Nagyon mai, őszinte és kemény hely. Osztojkán Béla versei is kemények, mai szövegek.
Édesapám versei döbbenetes erővel hatottak rám - mondja Farkas Dénes. A velük való találkozás elkerülhetetlen volt...
Bemutató December 11.,
Bajor Gizi Szalon
-
A Nemzeti Színház idén is csatlakozott az MTVA „Jónak lenni jó!” elnevezésű jótékonysági felhívásához. Ehhez kapcsolódóan meghirdetjük saját akciónkat is „Vedd át és terjeszd: segíteni jó!” szlogennel, melynek keretében a Magyar Teátrumi Társaság tagjait szólítjuk meg, hogy ők is álljanak össze egy-egy csoportos SMS küldésre, vagy hívás indításra. Az idei akcióval az Együtt az Autistákért Alapítványon keresztül egy autista gyerekeket és családjukat segítő diagnosztikai és terápiás centrum létrehozásához gyűjtünk támogatást.
-
Hónapokig tartó kutakodás előzte meg a szövegkönyv elkészültét, mert az a gondolat foglalkoztatott minket, hogy kibírja-e ez a 20-as években írt történet, ha áttesszük a közelmúltba. Kibírja, mert Közép-Európában szinte semmi nem változott. Legalábbis azok a reflexek, a világhoz való hozzáállás nem, amit örökölünk az előző generációktól. Élet helyett túlélés. Erőszak és illúzió, monarchikus közgondolkodás és diktatúrák.
-
Törőcsik Mari a magyar színház- és filmművészet egyik kiemelkedő egyénisége 90. születésnapjára készülne – ha élne. Csodás alakításaival mégis él az emlékezetünkben. A pozsonyi Liszt Intézet falai között, a róla készült fotók és személyes tárgyai révén meg is elevenedik köztünk, így minden idők egyik legnagyobb magyar színésznőjével, Cannes, Karlovy Vary és Trencsénteplic kitüntetettjével tölthetünk egy kis időt. Vele, aki annyiszor hatott ránk, vitt magával az érzelmek sűrűjébe, megmutatva jót és rosszat, szépet és fájdalmasat, mindent, mi emberi.
-
Az idei Színházi Olimpián a kőszínházi társulatok mellett országszerte folyamatosan jelen lesz a hazai és nemzetközi alternatív szcéna; az amatőr együttesek, az egyetemi színjátszó csoportok, az Eugenio Barba nevével fémjelzett „harmadik színház”, valamint a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és a cirkuszművészet képviselői. A Szcenárium című folyóiratunk 2014 novemberében indította útjára Félmúlt címmel interjú-sorozatát, mely ékesen bizonyította, hogy a hazai színházi élet hatvanas és hetvenes években szocializálódott nemzedékét már ugyanez a totális színházi szemlélet jellemezte...
-
Zajos sikerrel és ismét egy újraértelmezett klasszikussal tért vissza a Nemzeti Színház színpadára a Comédie-Française társulata. A nagymúltú francia teátrum ezúttal egy egészen friss előadását, a márciusban bemutatott Berenikét hozta el Budapestre, Guy Cassiers rendezésében.
-
A Megérkezett! valójában tíz monológ, tíz önvallomás, amely Jézus születésének történetét fogalmazza újra a zene és az ének nyelvén. A furulya, a doromb, a szájharmonika, a fütty ugyanolyan főszereplő ebben a hol lírai, hol ironikus, hol szívhez szóló, hol groteszk monológ-sorozatban, mint a megszokott szólóhangszerek: a gitár, a hegedű, a szólóének, vagy épp a kórus. Kövessék velünk a Megérkezett! Betlehemi történet dalait itt, vagy a Nemzeti Színház facebook-oldalán és youtube-csatornáján.
-
Mindannyian Tartuffe-ök vagyunk, nincs köztünk egy őszinte, egyenes ember. Talán erről is szól az előadás – mondja Trill Zsolt, a Tartuffe címszereplője. Bárhová néz az ember, ha egy kicsit őszintébb vagy, abban a pillanatban összeomlik a világ, és még neked kell bocsánatot kérned.
-
Brüsszel egyik peremkerületében, Schaerbeekben, a városháza egyik parányi irodájában betörik a tetőablak. Az ott dolgozó kistisztviselő nem mer szólni fölötteseinek; inkább egész télen lavórban fogja fel a becsorgó vizet. A kistisztviselő, igaz, mindenkitől fél, de a lelkiismerete sem egészen tiszta.
-
2008 óta biztosan tudjuk, hogy milyen lehetett az eredeti Bánk bán opera. A szakirodalom feltárta a bemutató egyes jeleneteit, sőt, pontosan látszik, hogy Erkel Ferenctől Oberfrank Gézáig ki és hol változtatott rajta. Ismert az is, hogy az egyes rendezések és zenetörténeti megközelítések miként írták újra a mű jelentését. Ami változatlannak tűnt: a kánonbeli helye.
-
Egy végzetes szerelemi történet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenziója. Ezt írta meg Bánffy Miklós A nagyúr című drámában, és erről mesél az ennek alapján készült Isten ostora előadás. Vidnyánszky Attila rendező gondolatai Bánffyról, a darabról, mának szóló üzeneteiről
