-
Nyelvében él ma is – Színházi kifejezésformák határozzák meg idén a magyar nyelv hetét. Különleges téma egy nagy hagyományú rendezvényen: a színház nyelve kerül középpontba idén a PKÜ Kazinczy Műhelye, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága közös rendezvényén, amelyre szeretettel hívjuk önt is a Nemzeti Színházba.
-
Kizökkent időnkben az emberiség számára nincsenek közös igazodási pontok, fogalmak, igazságok. Bábeli zűrzavarban bolyong a legifjabb generáció, próbál magának igazságot, hitet, életcélt találni, hiszen ő született „helyre tolni azt”. A kerekasztal résztvevői: Tompa Gábor, Both András. A beszélgetést vezeti: Kozma András
-
Nagyon vártam a közös munkát, ez az előadás erősen a színészekre épül. Sok humor van ebben a darabban, de maga a mű nagyon keményen arról szól, hogy nincs tovább – mondja a Macskajátékot rendező Szász János, akivel Örkény István remekműve kapcsán szexualitásról, küzdésről és a kijózanodásról is beszélgettünk.
-
Szarvas József, a Nemzeti Színház színművésze, a Kárpát-medence őshonos gyümölcskultúráját mentő Kovács Gyula Prima Primissima díjas pomológus feltétlen híve, a viszáki Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria tulajdonosa, Kárpát-medence első közösségerősítő szándékú viszáki Tündérkertje születésének előmozdítója március 26-án, második alkalommal szervezi meg a Nemzeti Színházban összművészeti gálaestjét, gyümölcsoltó-bemutatóval, kiállítással, könyvbemutatóval. Lesz Kolompos-koncert is, nem csak gyerekeknek.
-
Vannak ilyen szelíd nők, akik önkéntelenül is kiteszik magukat mások szadizmusának, kegyetlen játékának. Ez Egérke sorsa is, aki Nagykanizsáról Pestre menekül – előbb a pályaudvaron tengődik, aztán a tanács kiutal neki egy társbérleti szobát. Így talál egymásra lelkileg a két magányos nő: a még mindig szenvedélyesen szerelmes Orbánné, és a szenvedésektől meggyötört Egérke. Egérke végre talált valakit, aki figyel és vigyáz rá, Orbánné pedig kap egy társat, aki szereti őt.
-
Felesleges aktualizálni, a mába emelni A kertész kutyáját, ezt a klasszikus a darabot, mert a szerelem, a féltékenység, az irigység is mind örökérvényű emberi tulajdonságok. Mondja ezt a tántoríthatatlan szerelmest alakító Barta Ágnes. A mi előadásunkban a nők sokkal jobban tudják, mit is akarnak, míg a férfiak inkább csak sodródnak. Igaz ez az általam alakított Marcelára is, aki a végletekig kitart a szándéka mellett – talán éppen ez teszi őt jellegzetes vígjátéki figurává. A szerelmi háromszögben teljes odaadással áll a grófnő kegyeit kereső Teodoro mellé.
-
„Még mindig vért ontunk a hatalomért, a pénzért, a szerelemért” – mondja a Vér vagyok című előadásának központi motívumáról Jan Fabre. A belga művész különleges, költői látomását a világ egyik legrangosabb fesztiválján, Avignonban mutatta be korábban, de most a Nemzeti Színház művészeinek bevonásával kelti újra életre – háborúk, vagyis vérontások árnyékában.
-
Képzeljünk el egy grófságot, amelyben tilos a szerelem! Mi lehet itt veszedelmesebb, mint egy szerelmi háromszög? Az érzelmi csapda férfitagja Teodoro. Színészi gondolatok a folyamatos lelki újratervezésről. Ez a rendezői felfogás áthangolja a helyszínt, hiszen a nápolyi gróf nélküli grófságban – kormányos híján – különös szabályok lépnek életbe. Betiltják a szerelmet – ami azért is veszedelmes, mert maga Diana grófnő is szerelembe esik.
-
A Vér vagyok két szereplője castingról és próbákról, állatok utánzásáról és egy punkszámról, egy misztikus apácáról és egy orvosról, a termékeny tanácstalanságról, a megmozduló festmény szépségéről.
-
Három Blaskó. Borbála rendező, a testvére, Bence festőművész, édesapjuk Blaskó Péter színművész. Közös darabjuk, a Grane bár Henrik Ibsen nyomán készült, de nem a fiatal Peer Gyntről szól, hanem az idősről, aki visszatekint életére.
-
Ily hamar, oh anyaföld, mért sűlyedtél el alatta?
Nem lehetett neked e szellemi nőke nehéz.
-
