-
Az idei Színházi Olimpián a kőszínházi társulatok mellett országszerte folyamatosan jelen lesz a hazai és nemzetközi alternatív szcéna; az amatőr együttesek, az egyetemi színjátszó csoportok, az Eugenio Barba nevével fémjelzett „harmadik színház”, valamint a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és a cirkuszművészet képviselői. A Szcenárium című folyóiratunk 2014 novemberében indította útjára Félmúlt címmel interjú-sorozatát, mely ékesen bizonyította, hogy a hazai színházi élet hatvanas és hetvenes években szocializálódott nemzedékét már ugyanez a totális színházi szemlélet jellemezte...
-
Zajos sikerrel és ismét egy újraértelmezett klasszikussal tért vissza a Nemzeti Színház színpadára a Comédie-Française társulata. A nagymúltú francia teátrum ezúttal egy egészen friss előadását, a márciusban bemutatott Berenikét hozta el Budapestre, Guy Cassiers rendezésében.
-
A Megérkezett! valójában tíz monológ, tíz önvallomás, amely Jézus születésének történetét fogalmazza újra a zene és az ének nyelvén. A furulya, a doromb, a szájharmonika, a fütty ugyanolyan főszereplő ebben a hol lírai, hol ironikus, hol szívhez szóló, hol groteszk monológ-sorozatban, mint a megszokott szólóhangszerek: a gitár, a hegedű, a szólóének, vagy épp a kórus. Kövessék velünk a Megérkezett! Betlehemi történet dalait itt, vagy a Nemzeti Színház facebook-oldalán és youtube-csatornáján.
-
Mindannyian Tartuffe-ök vagyunk, nincs köztünk egy őszinte, egyenes ember. Talán erről is szól az előadás – mondja Trill Zsolt, a Tartuffe címszereplője. Bárhová néz az ember, ha egy kicsit őszintébb vagy, abban a pillanatban összeomlik a világ, és még neked kell bocsánatot kérned.
-
Brüsszel egyik peremkerületében, Schaerbeekben, a városháza egyik parányi irodájában betörik a tetőablak. Az ott dolgozó kistisztviselő nem mer szólni fölötteseinek; inkább egész télen lavórban fogja fel a becsorgó vizet. A kistisztviselő, igaz, mindenkitől fél, de a lelkiismerete sem egészen tiszta.
-
2008 óta biztosan tudjuk, hogy milyen lehetett az eredeti Bánk bán opera. A szakirodalom feltárta a bemutató egyes jeleneteit, sőt, pontosan látszik, hogy Erkel Ferenctől Oberfrank Gézáig ki és hol változtatott rajta. Ismert az is, hogy az egyes rendezések és zenetörténeti megközelítések miként írták újra a mű jelentését. Ami változatlannak tűnt: a kánonbeli helye.
-
Egy végzetes szerelemi történet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenziója. Ezt írta meg Bánffy Miklós A nagyúr című drámában, és erről mesél az ennek alapján készült Isten ostora előadás. Vidnyánszky Attila rendező gondolatai Bánffyról, a darabról, mának szóló üzeneteiről
-
Látvány, tánc, mozgás, próza, zene, látomásos színpadi költészet – Bozsik Yvette összművészeti előadást rendez a Nemzeti nagyszínpadán. A keresztény világ egyik legnépszerűbb és legderűsebb szentjének életét ismerhetjük meg: egy lélek útját. Az ősbemutató próbái alatt beszélgettünk.
-
A Tóth Ilonka című előadásban a rossz oldalon áll: a beismerő vallomást kierőszakoló Szentgáli nyomozót alakítja. Az évadban egy újabb főszerepre készül. Az Úr komédiásaiban a jót képviseli Szent Ferenc alakítójaként.
-
Az idén nyáron elhunyt világhírű rendező, Peter Brook (1925–2022) munkássága kivételesen nagy hatással volt a megújulásra vágyó magyar színházkultúrára
-
A cenzúra négy nap alatt engedélyezi a mű kiadását. A borító igencsak gyengécske rajzát (amely a kocsmába benyitó Fejenagyot ábrázolja) állítólag Petőfi készítette. A műnek nem volt sikere. Sőt hevesen támadták: a pozsonyi Hírnök kritikusa szerint a hölgyközönséget megbotránkoztató és elégetendő, a Honderű azt írta, „…ahelyett, hogy leereszkednék költő a néphez, melynek nyelvén szól, lealjasul a pórhoz…”
-
Január 11-én a Soltis Lajos Színház Prométheusz című előadása látható a Kaszás Attila teremben. A darab rendezője színházunk dramaturgja, Kozma András. Az előadás 2015 nyarán Zsámbékon került elsőként közönség elé.
