-
Van egy színész. Szeret. Azt mondja, velem akar megöregedni. Esterházy van a matraca mellett. Más is van, például Csáth Géza, meg Szép Ernő, ott a férfiak mind sorban, csak én nem vagyok a matraca mellett. Nők is vannak a matracán, matracában, a matraca alatt, hétszer hét életű Juditok, ott kísértenek fehér húsukkal, némán követelőzve, múlt, jelen és jövő időben. Néha a matracán alszom én is, ez is igaz, zabszalma, de hát akkor miért nem olvas engem, hamár. Szamár maga, mondja, és megsimogatja a fejem, mintha valami rossz fát tettem volna a tűzre, de ő, a bölcs felnőtt megbocsájt, elnézi nekem gyerekes botlásom. Ő nem Othelló elvégre, Prosperó sem, és Lear is csak hálni jár belé. Ha tudná, hétszentség, hogy nem bocsájtana meg.
-
Véget ért az idei Művészetek Völgye, amely 27 programhelyszínen, további 40 kisebb helyszínen 1200 programot kínált. Néhány égi áldás, hőség és fagyoskodás, de mindvégig jó hangulat - a Nemzeti SzínTéren egészen biztosan. Rideg Zsófia dramaturg gyors összegzése a Nemzeti Színház, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara által belakott taliándörögdi helyszínről.
-
Krisztik Csaba színművész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja kapta a Kaszás Attila-díjat, amelyet az országos színházi évadnyitó gála keretében adtak át pénteken, szeptember 8-án, a Győri Nemzeti Színházban.
-
"Katona gondolkodásmódja szerint a királyságnak, az uralkodásnak van metafizikai dimenziója. Ha ezt nem értjük, akkor nem érthetjük a Katona által teremtett figurák motivációját sem: Petúr indulatát, Bánk tettét, Endre megbocsátását."
-
Korábban már játszotta Katona hősét, de most neki is újra kellett ismerkednie régi ismerősével. Mátray László az erdélyi és a pesti Bánk bán közötti különbségről, és arról, miért határos a lehetetlennel a címszerep megformálása.
-
A szerelem vitte Katona Józsefet a színházi világba. Előbb a színházba volt szerelemes, aztán egy színésznőbe. Nem is akárkibe, hanem Széppataki Rózába, a későbbi Dérynébe, a vándorszínészi kor egyik legnagyobb sztárjába. Történetük arra is figyelmeztet, hogy ne írjunk alá monogrammal szerelmes levelet. Az efféle titokzatoskodás ugyanis végzetes lehet.
-
Személyes hangvételű Arany-esttel debütált Ákos a Nemzeti Színházban, a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A népszerű énekes, aki nem először vágja a fejszéjét „prózai” estbe, a számára legkedvesebb verseket válogatta össze az életműből.
-
A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete 2017-ben is meghirdette a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyét, a Nemzeti VERSenyt valamennyi korosztály számára, nem hivatásos versmondók részére. A három fordulós verseny döntőinek ismét a Nemzeti Színház ad otthont november 11-én és 12-én.
-
Kőszínházi ősbemutatóként kerül a Nemzeti Színház közönsége elé Goldoni játékos, szellemes, mély emberismeretre valló jellemkomédiája. A Házasság Palermóban rendezőjével, Kiss Csabával beszélgettünk a készülő előadásról, az olasz vígjátékszerző korszerűségéről.
-
A 18. században igazi provokációnak számított Beaumarchais (1732–1799) Figaro-trilógiájának első két része. Ezek közül is leginkább a középső: Egy őrült nap avagy Figaro házassága (1778). Túl a komédián volt egy fontos mozzanata a darabnak, ami felháborította a kor nemeseit: kinek jár az első éjszaka joga? A kérdés felvetése természetesen önmagában nem elég a provokációhoz, szükség volt arra a dramaturgiai szerkezetre is, ami elvezet minket Figaro nagymonológjáig, amelyben a politikai, társadalmi szembesítés kap hatalmas teret. Ez a monológ a mű csúcspontja. Minden egyéb vígjátéki szál erre fut ki. Van a kisembernek lehetősége kitörni a felső kontroll alól? Képes megízlelni szabadon a szerelmet a szellem bármely olyan rendszerben, ahol mindenkit irányít valaki? Ott és akkor egy gróf.
-
Térdig sínben biceg az interjúra. Pedig Kristán Attila az a dinamikus színész, aki ha kell, felszántja a színpadot. Vagy felcammogja. De még az is lehet, hogy Figarónak jól jön majd a mankó a nem túl távoli jövőben.
-
Egy nem túl távoli jövőben játszódik Beaumarchais 18. századi darabjának mai változata: Spanyolország nagyhatalom, Almaviva grófja az álom- és jövőkutatással foglalkozó Éden Vállalat alapító elnöke. Mint ahogy Suzanne sem csupán a grófnő egyszerű szobalánya már, hanem Figaróval együtt néha ő is felveszi a kesztyűt, és lázadóvá válik.
