-
Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott Söptei Andrea Jászai Mari-díjas színművész. Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Szarvas József Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Fehér Tibor színművészt pedig Jászai Mari-díjjal jutalmazták. Szívből gratulálunk mindhármuknak!
-
Nagy-Kálózy Esztert a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért Kossuth-díjjal jutalmazták. A kitüntetést Áder János köztársasági elnök adta át március 15-én az Országházban. "Szakmai életemben az öröm volt meghatározó, sok lehetőséget kaptam a pályán" - mondta az MTI munkatársának. Olvassa el a teljes interút!
-
„Csak szólani egy szót mint ember” címmel Szép Ernő írásaiból, valamint Szép Anna naplójából készülő egyszemélyes színházi előadásban látható Horváth Lajos Ottó. Premier a Bajor Gizi Szalonban.
-
Balázs Géza: „A hatások összeadódnak. Szent Ferenc szerepében Bakos-Kiss Gábor – különösen szép orgánumával – ugyanúgy leköti a figyelmet, amikor egymaga van a színpadon, mint amikor a látványosan röpködő angyalkákban gyönyörködhetünk.”
Kukorelly Endre: „Egy végletekig visszahúzódó, beteges fiatalembernek az expresszionizmus eszközeit bevető-mozgósító tiltakozása a háborús zűrzavar ellen, nagyszabású(nak szánt) bűnkavalkád, haláltánc – pufogás a giccshatáron.”
-
"Nékem az a véleményem, hogy akkor, amikor az ember már nem tud produkálni semmi olyat, ami jobb az előbbi produkcióknál, hagyja ott a színpadot azoknak, akik fiatalok, ambiciózusak és meg tudják tenni azt."
-
1957. március 27.
A Művelődésügyi Minisztériumban bejelentették, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatói tisztének betöltésére a Kossuth-díjas Olty Magdát nevezték ki. A színésznő – aki 1933-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Nemzeti Színház társulatának volt tagja – 1962-ig állt az intézmény élén, amelyben 1948 óta tanított. Oltyra, a Major Tamás köréhez szorosan kötődő, megbízható kommunistára várt a feladat, hogy a főiskolát a forradalom utáni zűrzavaros helyzetben konszolidálja. Érdekes, hogy a ma már egyetemként működő intézménynek az 1865-ös alapítása óta Olty mellett még egy női vezetője volt: Simon Zsuzsa, 1950–1956 között.
-
Hol játszódnak az előadások? Színházban a színpadon, díszletben – vágjuk rá. De hogyan jön létre egy-egy előadás látványvilága? Mit gondol erről rendező, drámaíró, valamit egy díszlet- és jelmeztervező, aki tanítja is ezt a szakmát?
Minden színházi térnek megvan a maga atmoszférája, ritmusa, dinamikája, a saját zenéje – mondja Vidnyánszky Attila rendező, akivel az előadások látványvilágának titkairól is beszélgettünk.
-
Balázs Géza: „Vidnyánszky Attila passiója a miénk, a magyar nép által átélt szenvedéstörténet káprázatos nyelven elmesélve, elénekelve, eltáncolva. S talán segít abban, hogy kétkedéseink, hitetlenkedéseink ellenére egy kicsit jobbá váljunk.”
Kukorelly Endre: „…a színpad terét Vidnyánszky Attila tökéletesen kihasználja-tölti szereplőkkel és nézőkkel. Az első sorban ülök, egyenest az utolsó vacsora asztalánál, még a kenyérből is jut egy darab.
-
1957. május 3.
Győrben letartóztatták Földes Gábor színészt, rendezőt. Földes részt vett 1956. október 26-án a Győri Nemzeti Tanács megalapításában, majd másnap azt a megbízatást kapta, hogy Mosonmagyaróváron vegye elejét a további vérontásnak. A laktanyában azonban nem tudta megfékezni a tömeget, s a feldühödött emberek megöltek három katonát. Bár október 28-án lemondott tisztségéről, november 4-e után cikkeket írt a Hazánk című illegális újságba, és kulturális rendezvényeken is megpróbálta ébren tartani a forradalom szellemét. Gyorsított eljárás után 1957. június 10-én a népidemokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetéséért és három rendbeli gyilkosságra való uszításért halálra ítélték. Az ítéletet 1958. január 15-én végrehajtották.
-
Kép, jelenlét, kenózis a kortárs francia költészetben és Valère Novarina színházában címmel jelent meg Sepsi Enikő kötete a Károli Könyvek sorozatban. A könyvbemutatót 2017. június 1-jén 17 órakor tartják Budapesten a Kossuth Klubban. A résztvevők Bogárdi Szabó István és dr. Miklós Eszter Gerda valamint Novarina magyar fordítói, Rideg Zsófia dramaturg és Sepsi Enikő, valamint Mészáros Tibor színész.
-
Melyiket a kilenc közül? – kérdezhetném Jókai Mór karácsonyi novellájának hősével, aki nem tud választani kilenc gyereke közül, mert mindegyik kedves a szívének. A kilenc előadás, amit az idei MITEM-en láthattam, kivétel nélkül tanulságos volt. A tatároké, az Ashik Kerib azért, mert rámutatott, honnan indult a színház, a román Faust azért, mert azt prezentálta, hogy egy-egy előadás ma már szétfeszítheti a kőszínházi kereteket.
-
Talán nem véletlenül alakult ki látens, de annál izgalmasabb koncepcionális vita Nagy József és Vidnyánszky Attila között a MITEM 2017 kapcsán. Azt írja a koreográfus a fesztiválköszöntőjében saját korábbi avignoni társművészi-fesztiválszervezői krédójáról: „Rendkívüli alkalmat teremtett ez számomra, hogy művészi világomat, territóriumomat (…) hozzám közel álló alkotókon keresztül is bemutathassam.” Szerinte Vidnyánszky a MITEM-en szintén „egy hozzá közelálló művészi univerzumot akar bemutatni, a színházon belül egy olyan költői vonalat, amely az ő látásmódjára is jellemző”. Amikor Kornya István szembesíti ezzel a felvetéssel Vidnyánszkyt, ő úgy reagál e magazin hasábjain erre: „a MITEM – de igaz ez a Nemzeti Színházra is – tükrözi az én színházi ízlésemet… De (…) koncepciójában van egy még ennél is fontosabb szempont: a nyitottság. Sőt, maga a nyitottság a koncepció!” Az interjú címe is ez a végső tétel lesz, attól tartok azért, mert Nagy József mellett mások is úgy érezhették, mintha túlságosan is a Nemzeti Színházban érvényesülő színházesztétika határozná meg a MITEM-es külföldi előadások, határon túli színházi programok válogatását.
