Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Sötétségben gyertyafény

    Egy oratórium blattolásáról, egy „nemszeretem” alkotás megkedveléséről, a hiányérzetről és egy több évtizedes álom megvalósulásáról, a zenei szenzációról és a hitről, valamint a csalogány dalának üzenetéről is mesél Strausz Kálmán, a Johanna a máglyán produkció zenei vezetője és az előadás egyik karmestere.
  • Szex és gyilkosság – Őstörténeti rítus

    Kétségtelenül igaz, hogy ebben az interpretációban találkozik Kelet és Nyugat, és a Nyugat – képletesen és konkrétan – megöli a Keletet. Persze ezt azután teszi, hogy – megint csak képletesen és konkrétan – befogadta a Keletet. (Gerő András) …olyan rítus zajlik, amely túlmutat nemcsak a történetmondó kukucskáló színház polgári eszköztárán, de a zenés színház intenzív, ám kissé laposan sematikus történelemképén is, s a színházat a közösségi-vallási cselekményekhez kívánja visszavezetni. (Horkay Hörcher Ferenc)
  • IGLÓDI ISTVÁN 80

    Iglódi István hétfőn lenne 80 éves. Ebből az alkalomból koszorúzást és megemlékezést tartunk a sírjánál, amire szeretettel hívunk, várunk mindenkit.
  • Szeszélyes nyár és Szindbád

    Két decemberi bemutató olvasópróbáját tartottuk ma délelőtt. Az első premiert december 12-re tervezzük a Gobbi Hilda Színpadon. A Szeszélyes nyár című előadás szövegkönyvét Ernyei Bea és Galambos Péter írta Vladislav  Vančura híres regénye nyomán. Rendezője Galambos Péter. A másik premier Krúdy Gyula híres Színbád-ja alapján készül, rendezője Vidnyánszky Attila, a bemutató tervezett napja december 18. Az előadások színlapja már elérhető a honlapon, a szereposztások izgalmasak, reméljük, két remek munkafolyamat indult ma útjára.
  • Parasztoperett – Katartikus színházi este

    …azért, mert ebben a parasztoperettben a néző egy jegyért négy műfajt kap, arról is szólni kell, hogy ez a nagyszínpadon miként szervesül egésszé. A tánc összesimul a prózával, a próza nem töri szét a tánc karakterességét… (Gerő András) Vidnyánszky pontosan tudja, milyen teátrumot szeretne: olyan élőt, lázasat és felhőjárót, amely túlmutat a szórakoztatáson és túl a divatos izmusokon, mely a színház eredeti – Istent dicsőítő és embert építő – funkcióihoz nyúl vissza. (Horkay Hörchre Ferenc)
  • Szalag helyett főkötő

    A szerelem vitte Katona Józsefet a színházi világba. Előbb a színházba volt szerelemes, aztán egy színésznőbe. Nem is akárkibe, hanem Széppataki Rózába, a későbbi Dérynébe, a vándorszínészi kor egyik legnagyobb sztárjába. Történetük arra is figyelmeztet, hogy ne írjunk alá monogrammal szerelmes levelet. Az efféle titokzatoskodás ugyanis végzetes lehet.
  • Elhunyt Balázsovits Lajos

    Hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után elhunyt Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Színésze. Balázsovits Lajost a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.
  • Baskír ballada – Kitagadottak, Mazsit Gafuri Baskír Állami Akadémiai Dráma Színház, Ufa, Baskír Köztársaság

    Tragikus történet gyönyörű elbeszélésben. Ismét meghódította a budapesti közönség szívét a baskírok előadása. A társulat ősszel már szerepelt a Nemzeti Színházban a MITEM+ vendégeként, akkor egy kazah kortárs szerző művével, ám ezúttal saját népük meséjét hozták el, a színház névadójának művét, ami valójában egy baskír Rómeó és Júlia-történetként is felfogható. 
  • „A legnagyobb élő költő”

    Személyes hangvételű Arany-esttel debütált  Ákos a Nemzeti Színházban, a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A népszerű énekes, aki nem először vágja a fejszéjét „prózai” estbe, a számára legkedvesebb verseket válogatta össze az életműből.
  • Szcenárium / Olimpia / Madách-bicentenárium projekt

    A 2023-ban Magyarországon rendezendő Színházi Olimpia egyik kiemelt eseménye lesz a Madách-bicentenárium megünneplése. Ennek középpontjában Az ember tragédiája kortárs színrevitele áll, amellyel a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila a világ minden tájáról idesereglő művészjelölteket kívánja megszólítani, egy-egy történelmi szín új szempontú megformálására kérve fel őket.
  • Megtisztító szenvedéstörténet

    –Beállsz a halálfolyosó elejére, majd lassan elindulsz, és közben felidézed mindazt, ami megtörtént veled” – szól a rendezői instrukció, s Bánsági Ildikó – akinek a kezei közül az imént még fekete-fehér fotók hullottak alá – lassan előre lépdel, Pilinszky soraival...
  • Bemutatónk szerzője: Ion Luca Caragiale

    1879 januárjában vehemensen ajánlották a bukaresti napilapok a Nemzeti Színház következő bemutatóját, egy ifjú szerző első komédiáját. A szerepeket a kor ünnepelt művészei játszották, teltház várta a premiert. Új bemutatónk dramaturgja, Kulcsár Edit így mutatja be a Zűrzavaros éjszaka szerzőjét, Ion Luca Caragiale-t.