-
A koncertszervezők is tudják: a csemegét a végére kell tartogatni. Idén ismét egy Nekrošius-rendezés zárta a MITEM-et, csakhogy most horvátul. A Zágrábi Nemzeti Színház vendégjátéka ismét egy ragyogó példa arra, hogy különböző kultúrák és színházi hagyományok találkozása milyen izgalmas eredményhez vezet. Csehov: Ivanov című művét az egyik legjelentősebb kortárs litván rendező, Eimuntas Nekrošius rendezésében este hattól láthattuk a Gobbi Hilda Színpadon.
-
A kakaó és a tehéntej találkozásának metaforája, alapvető hitkérdések, lokális és univerzális elvágyódás, valamint a nők mindenkori terhei és modernkori törekvései. Kortárs életérzések és kortárssá tett klasszikus problémák, ismeretlen és ismerős konfliktusok keltek életre az Újvilágból érkezett produkciókban. Három előadást is hoztak a mexikói társulatok a MITEM-re. Ezek a Teatro de Babelt és a Mexikói Nemzeti Színházat képviselték, előbbitől kettő produkciót is láthatott a közönség.
-
– Hobónak mindig vannak tervei! Felhív, küld egy sms-t vagy összefutunk, és már mondja is, mivel foglalkozik, amiből estet, darabot lehetne csinálni. Sőt, kiderül, hogy már írja is. Évek óta foglalkoztatta, hogy a Gulag táboraiban, a legkegyetlenebb körülmények között is születtek versek, dalok.
-
Először láthatott a MITEM közönsége kortárs kínai előadást. Ráadásul éppen egy nagyon is európai történet értelmezését hozta el a pekingi Központi Színművészeti Akadémia, a Faust tragédiája Goethe klasszikusára épült. Az eredeti mű azonban jelentős átdolgozáson esett át a kínai alkotók kezei között.
-
Valamilyen formában mindig foglalkoztatott a Gulag témája, vettem egy-egy könyvet, elolvastam, de talán most vagyok elég bátor hozzá, hogy szembenézzek vele – mondja Rácz József, aki A Gulag virágaiban Lenin megidézése mellett leginkább hivatalos szövegeket tolmácsol majd, és azokból olvas fel néhányat, amelyeket a rabok küldenek be, hogy a táborban méltó módon „ünnepeljék” meg november hetedikét. Ezek az alkotások a Gulag egyedülálló virágai.
-
1957. május 3.
Győrben letartóztatták Földes Gábor színészt, rendezőt. Földes részt vett 1956. október 26-án a Győri Nemzeti Tanács megalapításában, majd másnap azt a megbízatást kapta, hogy Mosonmagyaróváron vegye elejét a további vérontásnak. A laktanyában azonban nem tudta megfékezni a tömeget, s a feldühödött emberek megöltek három katonát. Bár október 28-án lemondott tisztségéről, november 4-e után cikkeket írt a Hazánk című illegális újságba, és kulturális rendezvényeken is megpróbálta ébren tartani a forradalom szellemét. Gyorsított eljárás után 1957. június 10-én a népidemokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetéséért és három rendbeli gyilkosságra való uszításért halálra ítélték. Az ítéletet 1958. január 15-én végrehajtották.
-
Egy átlagnéző számára az Olimpia fogalma leginkább a versengéssel, a sporttal kapcsolódik össze. A Színházi Olimpia szellemisége mennyiben kapcsolódik ehhez, illetve az ókori görög tradíciókhoz, hiszen a Színházi Olimpia is Görögországból indult Theodoros Terzopoulos rendező kezdeményezésére?
-
Ez történt Magyarországon, ez történt a Nemzeti Színházban. 1956 rövid krónikája pktóber 25-től november 7-ig.
-
Elérkeztünk összeállításunk utolsó állomásához, amelyben most a Nemzeti Színház alkotói-művészi együttműködéseit villantjuk fel, elsősorban a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) hétéves történetének fényében. Láthatják még David Doiasvili grúz rendező videoüzenetét Tbilisziből és Vidnyánszky Attila is megfogalmazza záró gondolatait a MITEM A FELHŐBEN sorozatunkhoz.
-
Suzuki már a legelső tréningről folytatott nyilvános diskurzusok alkalmával a japán kunren szót használta módszerének gyakorlataival kapcsolatban, amely kifejezést angolul discipline-nek fordították. A diszciplína egyszerre jelent fegyelmezettséget és tudományágat, amely azt sugallja, hogy egy átgondolt, rendszerezett eszközkészletről beszélhetünk, amelynek határozott gondolati háttere van. Suzuki fontosnak tartja, hogy ne a gyakorlatok [undo, excercise], valamint a fizikai edzés [taiso, phyisical conditioning] kifejezésekkel írja le tevékenységét, amely nomenklatúrát a módszer 2012-es kodifikálása után is követ.
-
A színész feladatát Suzuki nem a hétköznapi valóság újraélésében, újraalkotásában látja, hanem az ennek alapján létrejövő, fikciót felhasználó extremitásban. A színész eszerint olyan mentális térbe lép be a színházi munka során, amelyben kívül kell helyezkednie hétköznapi önmagán, át kell alakulnia, a karakterek természetének legnagyobb szélsőségeit kell ábrázolnia. „Suzuki azt gondolja, hogy a színésznek valami olyan rendkívülit kell csinálnia a színpadon, amire nem mindenki képes.”
-
Kép, jelenlét, kenózis a kortárs francia költészetben és Valère Novarina színházában címmel jelent meg Sepsi Enikő kötete a Károli Könyvek sorozatban. A könyvbemutatót 2017. június 1-jén 17 órakor tartják Budapesten a Kossuth Klubban. A résztvevők Bogárdi Szabó István és dr. Miklós Eszter Gerda valamint Novarina magyar fordítói, Rideg Zsófia dramaturg és Sepsi Enikő, valamint Mészáros Tibor színész.
