Rómeók, Júliák, trianoni színészsors

Trill Zsolt is ezt ajánlja!

A címlapon Törőcsik Mari és Sztankay István
a Nemzeti Színház 1971-es Rómeó és Júliájában.

Ízelítő a tartalomból:

A Rómeó és Júlia magyar színpadi karrierje 1844-ben a Nemzeti Színházban kezdődött. Nem ez volt a legnépszerűbb, legtöbbször színre vitt Shakespeare-dráma (hanem a Lear király), de a korszakos nagy alkotók mind megrendezték a veronai szerelmesek történetét. Shakespeare lovestoryja a Nemzeti színpadán – Gajdó Tamás írása.

„Bubik is, én is csalódottak voltunk. Természetesen mindketten ugyanazon ok miatt: mi akartuk Rómeót játszani. A szereposztó táblán ehelyett ez állt – Bubik István: Mercutio, Rubold Ödön: Tybald. Barátok voltunk az életben, és halálos ellenfeleket alakítottunk a színpadon” – meséli a Nemzeti 1983-as Rómeó és Júlia előadásáról Rubold Ödön.

A Rómeó és Júlia mindenkinek a szerelemről szól, de kicsit másképpen. Két színészpárt kérdeztünk: akik még sok minden előtt, és akik már az élet számos megpróbáltatásán túlról nézve szemlélik ugyanazt. Örökölt sorsdrámák, a gördeszka romantikája, kaukázusi Shakespeare-ek és a lényeg… Barta Ágnes és Mészáros Martin, Szűcs Nelli és Trill Zsolt szerint.

„Ha megismered önmagad, akkor te – mint a nagy egész része – az egészre is hatni tudsz. Ez a belső útkeresés számomra nem köldöknézést jelent, hanem a világ működésének, lényegének a kutatását. Engem ez foglalkoztat leginkább a színházban.”

Menni vagy maradni? Ez a kérdés merült fel Trianon idején az elszakított területeken működő színészekben. Az anyaországi karrier azonban az otthon sikeres és tehetséges színészek számára sok buktatót rejtett. A nagyváradi Dajka Margitnak sikerült befutnia. A fotón Dajka Margitot felfedezőjével, Hetényi DöményElemérrel látják.

(2020. december 10.)