Csiky Gergely klasszikus vígjátéka 1884 óta mind a mai napig „aktuális”. Az előadás örömteli lubickolás poénokban, vidám helyzetekben, egy jó történetben, amely tele van örök emberi igazságokkal és mának szóló mondanivalóval. Igazi színészdarab – jutalomjáték.
Csiky Gergely
BUBORÉKOK
Szidónia: Varga Zsuzsa
Solmay Ignác, földbirtokos: Szalma Tamás
Szerafin, a leányuk, Rábay neje: Krajcsi Nikolett
Béla, országgyűlési képviselő: Fándly Csaba
Róbert: Stefánszky István
Aranka, a leányuk: Maizác Stefánia
Gizella: Szabó Nikolett
szobalány Solmayéknál: Zsíros Linda
Rábay Miklós, osztálytanácsos: Sarkadi Kiss János
Chupor Aladár: Mészáros Tibor
Morosán Demeter: Olt Tamás
Tamás: Benedek Dániel
Özvegy Sereczkyné: Tóth Molnár Ildikó
Hámor, nagyvállalkozó: Serf Egyed
Malvin, a neje: Török Saca
Gombos, ügyvéd: Hunyadkürti György
András, inas: Törő Gergely Zsolt
Adolf, inas: Kósa Béla
Bangó úr, kereskedősegéd: Szvath Tamás
Betti, szobalány Rábayéknál: Német Mónika
Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Berzsenyi Kriszta
Világítástervező: Memlaur Imre Szcenikai vezető: Szalai József ügyelő: Kopácsi Adrián
súgó: Csorba Mari segédrendező: Kocsmáros Vivien
RENDEZŐ: VIDNYÁNSZKY ATTILA
“RÓBERT Ez a természet rendje, papa: az apák kifizetik fiaik adósságait. (Megöleli Solmayt) Aztán úgyis csak kölcsönkérem. Visszafizetem, minden rendkívüli kiadást megtérítek, mihelyt megcsinálom a fényes partit. (Béla kinyitja a középajtót, s állva marad)
SOLMAY Micsoda fényes partit?
RÓBERT Hát azt, amelyikre várok. Még nem tudom, hol rejtezik, de majdcsak előkerül valamikor. Hiszen mindnyájan ebben dolgozunk. Fényes parti – ez a mi életünk célja, tevékenységünk rugója és jövendőnk reménye. Szóval ez a hivatásunk. A mama kiöltözteti és kiállítja a leányokat, s várja számukra a gazdag férjet, mi, fiúk uraskodunk, gavalléroskodunk, csillogunk, és várjuk a gazdag feleséget – aztán majd csak megélünk valahogy.”
Csiky Gergely Buborékok című darabjának alapszituációja a következő: adott egy földbirtokos családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, partik, lóverseny, vesztegetés, úri becsület… Azonban ez nem tartható fenn a végtelenségig, anyagi csőd fenyegeti. Mégis, mintha rajta kívül erről senki sem akarna tudomást venni. Mindenki csak saját álmaival és önös érdekeivel van elfoglalva, s egyre inkább úgy tűnik, nincs kiút az urizáló család számára. Csiky 1884-ben írta a színművet, de a család mint a konfliktusok forrása, a mértéktelen költekezés, az anya és az apa közötti ellentétek, a gyerekeik – többnyire – indokolatlan versengése, a lányok férjhez menetele, a fiúk nősülési lehetőségei mint problémák, ma is érvényes helyzetek mind a színpadon, mind a nézőtéren ülők életében. Bár a család mindent elkövet, hogy megőrizze a látszatot, a buborékok lassan szétpattannak, és minden a maga meztelen valóságában mutatkozik meg.
(2020. október 08.)