-
Ez a szerelem kissé távol áll a mai, gyönyöröket és élvezeteket előnyben részesítő világ harsányságától, mert Hippolütosz valami eszményiért rajong. A néző számára viszont így talán még fájdalmasabb lehet a bukása, hiszen arra is rá kell döbbennie, hogy nemes eszmék mégiscsak fontosabbak (lettek volna) a látványos hívságoknál - mondja a címszerepet játszó ifj. Vidnyánszky Attila.
-
Mindig azokat a színházi találkozókat szerettem legjobban, ahol sok nemzet volt jelen – mondja Cecilia Ölveczky, a MITEM-en látható oslói Amerikai Elektra dramaturgja. A magyar származású színházi szakember Stockholm és Oslo között ingázik évtizedek óta, és onnan figyeli a világot és benne Magyarországot.
-
A színház kinyitotta kapuit: minden lehetőséget megragadunk, hogy ezt az egyszerű mondatot a lehető leggazdagabb tartalommal töltsük meg. Évadonként több száz eseményt hozunk létre: aktív szerepet vállalunk az ismét éledező amatőr színházi, az ifjúsági és felnőtt versmondó mozgalmak támogatásában, újabban pedig lehetőséget teremtettünk arra is, hogy magyar iskolák határon túli testvériskoláikkal találkozhassanak a Nemzetiben.
-
Úgy alakult, hogy az életemben a „darab” (v. színmű v. dráma?) különleges helyet foglal el. A „darab” – az, aminek az egész életemet szenteltem. Tanulmányozván a „darab” létrehozását, „tudás”-t szerezvén a darabról, tudást szerzek az engem körülvevő valóságról is. A „darab” – az én életfeladatom, a legfőbb mesterségem. És ez a mesterség lett a legfontosabb tanítóm. A darabokból tanultam és tanulok most is sok mindent – például azt, hogy a forma tartalom és a tartalom – forma. Vagyis ez a két dolog egyetlen, egymástól elválaszthatatlan egész.
-
„Semmiféle díj nincs hatással arra, hogy egy jelenet megszületik-e a színpadon, vagy sem. A Kossuth-díjnak nagyon lehet és kell is örülni, de attól még nem leszek jobb színész” – mondja Nagy-Kálózy Eszter. A Nemzeti Színház művésze március 15-én vehette át az egyik legnagyobb állami kitüntetést.
-
Az idei Nyílt napon Csiszár Imre rendező Az ügynök halálának próbáján várja az érdeklődőket. Mi lehet ennél izgalmasabb egy rajongó számára? Talán csak az, ha be is kapcsolódhat a játékba - híreink szerint erre készülhetnek akik Sardar Tagirovsky nyílt próbáján vesznek részt. Lesz koncert, plakátfotózás, színész-rendező show, amelyen bemutatjuk az egész évadot. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! A gyerekeket se hagyják otthon, ők sem fognak unatkozni! Házigazda: Farkas Dénes színművész.
-
Katona legnagyobb tragédiája (szomorújátéka) a Bánk bán. A műnemet tekintve az életmű és a korszak toronymagasan kiemelkedő alkotása, és a szó hétköznapi értelmében is tragédia, mert a szerző életében teljesen visszhangtalan maradt. Huszonhárom éves volt, amikor a nagy műbe belefogott, és nem volt negyven, amikor meghalt, nem élhette meg az 1833-as kassai ősbemutatót
-
Premierek: egy régi Goldoni új név alatt, egy Figaro házassága a jövőbe aktualizálva. Romantikus Nemzeti: 180/15. Emlékezés a legnagyobb magyar epizodistára. Riport a kellékesek rejtett világáról. Pröhle Gergely és Wilhelm Droste megírták, mit gondolnak a Bánk bánról, Szűcs Nellitől pedig megtudhatják, hogy mik is a színpadi gólpasszok…
-
Az ideiglenesnek szánt Eiffel-torony megnyitásának évében született. Annak a pezsgő világvárosnak szimbóluma ez az épület, amelynek kiemelkedő alkotóival Cocteau baráti, művészi kapcsolatban állt: Apollinaire, Picasso, Proust, Gide, Stravinsky, Honegger, Poulenc, Claudel… ízelítő egy hosszan folytatható szédületes névsorból. Chaplin azt nyilatkozta, azért szereti Franciaországot, mert ott létezhetik, élhet és dolgozhat olyan ember, amilyen Cocteau.
-
Immár második alkalommal vállal karácsony előtt jótékonysági fellépést a Nemzeti Színház az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán. Idén Tompos Kátya, Nagy- Kálózy Eszter és Rubold Ödön illetve Cserhalmi György színészosztálya visz meglepetést december 18-án a beteg gyerekeknek.
-
Pinokkió utazása során a valóság és a fantázia birodalmában találkozik jó néhány „apafigurával”: a tűznyelővel, a cirkuszigazgatóval, a bíróval, akik mind fordítanak a sorsán. A realista és a meseszerű jelleget egybetartva arra törekedtünk Giuseppe Stellato díszlettervezővel és Graziella Pepe jelmeztervezővel, hogy a színház csodálatos színlelt valóságában az emberré válás folyamatáról beszéljünk.
-
1824-ben egy Woyzeck nevű lipcsei borbély megölte a feleségét. Féltékenységből gyilkolt. Woyzecket, a bűnöst kivégezték. Erről megjelent egy újságcikk. A szóbeszéd szerint Woyzeck, a gyilkos, zavarodott ember volt, aki nem volt tudatában tettének. Ez a történet ihlette Georg Büchnert, aki négy különböző változatban, vázlatban készítette elő drámai művét, ami végül nem született meg...
