-
Senki sem születik hősnek, de mindenki azzá válhat - mondja Mátray László a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze. Keménykötésű, daliás, délceg – amint belép a színészbüfébe, a női szemek rászegeződnek, elképzelni sem lehetne vitézesebb János vitézt. A művész Petőfi elbeszélő költeményéről, a hősről, és arról beszél, hogyan kerüli el, hogy pusztán „díszes kulisszaként” gondoljanak rá a rendezők.
-
Pályázatunkra több száz rajzzal érkezett a főpróba ifjú közönsége. Több, mint hatszázan, határon túli nagycsaládosok - gyermekek és szüleik - éltek a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) által felkínált lehetőséggel. A főpróba előtt Szabó Endre, a KCSSZ elnöke köszönetet mondott a szervezőknek és Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkárának valamint a János vitéz alkotóinak.
-
2020. január 25-én és 26-án ötödik alkalommal adták át a Nemzeti Színház színpadait a Pajtaszínházi Szemle produkcióinak, 19 vidéki település színjátszócsoportjának. A Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Teátrumi Társaság együttműködésében megvalósuló és a Nemzeti Színház által támogatott program vidám, színes záróeseménye az előadók, a nézők és a programot segítő profi színházcsinálók számára is valódi örömünnepnek számít. A programban a klasszikus színműtől az abszurd komédián át a regényfeldolgozásig a legkülönfélébb színpadi műfajok szerepeltek, igazi csemegékkel kényeztetve a több mint kétezer nézőt.
-
Megnézték és megírták. Osztovits Ágnes és Lévai Balázs hónapról hónapra véleményt mondott a Nemzeti Színház előadásairól a magazin hasábjain. Két szerzőnkkel egy évad tapasztalatairól beszélgettünk – alkalmat adva arra, hogy egymás gondolataira is reagáljanak.
-
Gárdonyit az egri várban a fiával tett sétáin kezdte foglalkoztatni Bornemissza Gergely élete... komolyan foglalkoztatták a történelmi regény műfajának szakmai kérdései: „Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítani a múlt érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?”
-
A tibeti opera előadás előtt ráhangoló beszélgetés lesz a hagyományról a TIPA vezetőivel, Dhondup Tseringgel és Shamten Dhonduppal.
-
Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának egyik próbája után találkozunk a Júlia szerepét alakító Szász Júliával és a Rómeóként bemutatkozó Herczegh Péterrel a Nemzeti Színház büféjében. A két fiatal a fotózás kedvéért leveti a járvány miatt viselt arcmaszkot, és a jelképes színházi álarcok sem kerülnek elő, hiszen az alakoskodás távol áll tőlük, nevetésről sem lehet szó a készülő előadás kapcsán. Pedig végletek között feszül a dráma. Rómeó és Júlia megéli a legnagyobb boldogságot, majd a legszomorúbb tragédiát is – a történet szerint néhány nap, a színpadon néhány óra alatt.
-
A Kaláka együttes pályafutásának 50. évébe lépve elhatározta, hogy Bogdán Zsolttal a Magyarországon is filmekből, előadóestjeiről (többek között Ady műsoráról) ismert kiváló kolozsvári színésszel közös műsort készítenek, amelyben az ezredforduló legnagyobb magyar költője, Kányádi Sándor verseit hallhatja a közönség március 9-én, hétfőn, 19 órától.
-
A 777 nevű népszerű keresztény orgánum interjút közölt a Nemzeti színművészével, Rátóti Zoltánnal, aki az Egy ember az örökkévalóságnak című előadás címszereplőjeként arra vállalkozott, hogy felolvas négy imát az általa alakított Szent Morus Tamástól. Az interjúban szívvel értő módon beszél arról, őt hogyan érintették meg ezek az imák, de szó esik a magyarföldi templomépítésről és a Csíksomlyói passió Péter apostoláról is.
-
Almafa ültetésre hívjuk barátainkat, nézőinket! Február 27-én 9 óra 30 perckor A Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei trianoni emlékfaként elültetnek egy őshonos, oltott almafát a Nemzeti Színház kertjében, majd autókba ülnek, és elindulnak tizenkét településre, ahol a városok/falvak képviselőivel közösen, szintén ültetnek egy-egy almafát...
-
A híres olasz rendező BROS című előadása már eddig is nagy sikerrel turnézott Európában. Az előadás koncepciója alapján mindenhol helyi szereplőket válogatnak, akik végül az előadás főszereplőivé válnak. Várjuk a magyar szereplők jelentkezését!
-
„Csak szólani egy szót mint ember” címmel Szép Ernő írásaiból, valamint Szép Anna naplójából készülő egyszemélyes színházi előadásban látható Horváth Lajos Ottó. Premier a Bajor Gizi Szalonban.
