-
Társulatunk a veszélyhelyzetben sem hagyja magára közönségét: színművészeink az egészségügyi előírásokat szigorúan betartva, otthonukban rögzítették Babits Mihály Esti kérdés című költeményét. A felvételekből közös videó készült a magyar költészet napjára.
-
Az ODIN TEATRET karanténajándéka számunkra az itt látható kis film Julia Varley főszereplésével, melyet 2019 novemberében mutattak be. A Halál megközelítése e filmben, és általában az Odin Teatret előadásaiban is a középkori karneváli világot idézi: ha már el nem kerülheti az ember, akkor mulasson vele kissé. A filmet angol nyelven adjuk közre.
-
Színházi fesztivál, találkozó. Mindkét fogalom szinonimája egy olyan igénynek, mely a szakmai tapasztalatok cseréjét, az ismerkedést, a találkozást tűzi ki célul. Úgy érezzük, eljött az idő, amikor Magyarország is beléphet egy színházi összjátékba, mely a budapesti Nemzeti Színház kezdeményezésére indul, és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül a legjelentősebb európai (és nem csak európai) társulatok, műhelyek otthonává válhat erre a néhány ünnepnapra. Az elmúlt hat év tapasztalatai, sikerei, a kialakult nemzetközi kapcsolatrendszer komoly visszaigazolás a Nemzeti Színház kezdeményezése számára. Úgy gondoltuk, hogy a MITEM a felhőben sorozatunk második hetében felidézzük a fesztivál 2014 és 2018 között lezajlott hatéves történetének hangulatait, eseményeit, hogy némi képet kaphassunk arról a jelentős útról, amelyet eddig bejártunk.
-
Sorozatunk negyedik részében a görög színházról írtunk, és közreadtuk Theodórosz Terzopulosz gondolatait a járvány színházművészetre gyakorolt lehetséges hatásairól. Az idei MITEM sajtótájékoztatóján Terzopulosz jelentette be a hírt, hogy Magyarország elnyerte a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát. Ami azt jelenti, hogy a tizedik MITEM egyben a tizedik Nemzetközi Színházi Olimpia lesz. Az idei MITEM-re pedig a görög mester társulata az Amor című produkcióval érkezett volna, ő pedig egy workshopra készült a magyar színészek számára. A MITEM a felhőben sorozat mai részében - ahogy korábban ígértük - bemutathatunk egy Terzopuloszról szóló dokumentumfilmet.
-
A Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) kiugróan sikeres indulása 2014-ben és 2015-ben nemcsak a hazai közönség és szakma előtt bizonyította be, hogy Magyarországon egy magas színvonalú, hiánypótló színházi fesztivál született, de a nemzetközi színházi szakma is felfigyelt az önálló arculattal rendelkező, vállaltan a tradíció és az újszerűség közötti folytonosságot kereső művészeti találkozóra. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Nemzeti Színház által szervezett MITEM felkerült a legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválok térképére. A 2016 tavaszán lebonyolított III. MITEM a „Kortársaink, a klasszikusok” szlogen gondolatiságára épült.
-
A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) negyedik programja tovább szélesedett, mind szakmai-művészi, mind szervezési és logisztikai szempontból. A 11 ország 21 produkcióját felvonultató fesztivál időtartama 19 napra bővült és kilépett a Nemzeti Színház épületéből, mivel néhány fontos eseményt, előadást más helyszínen rendeztünk meg. A találkozó szlogenje „Világhírű rendezők, ünnepelt előadások”
-
Hogyan próbál két fiatal színész – egy pár – nem belebolondulni abba, hogy hónapokig nem léphetnek színpadra? Milyen erőforrások és mellékhatások kísérték a karanténéletet? Önkénteskedés, nagyregények, rituális filmkritika – gyorsjelentés a bezártság napjairól.
-
A tavaszi karantén miatt elhalasztott Forró mezők című előadás mellett egy másik bemutató is vár Mészáros Martinra, aki a Leánder és Lenszirom című tündérmese egyik címszereplőjeként több hónap kényszerszünet után lázasan készül a színpadra lépésre. Az elgémberedett tagokra a néptáncos emlékek, a megkopott szövegtudásra a jegyzetek adnak gyógyírt.
-
A koronavírusnak „köszönhető” az egész. Még máricusban, miután ezredszer megnéztem Pier Paolo Pasolini „Dekameron”-ját, beugrott az ötlet, hogy Rejtő Jenő tíz zseniálisan megírt regényfiguráját elhozom a mai Budapestre, ahol a „Vesztegzár a Grand Hotelben” címnek megfelelően bezárják őket a margitiszigeti hasonló nevű szállodába, ahol ők, mindannyain elővezetik saját legendás személyiségüket.
-
Irodalmi és színházi kánonunk három 19. századi klasszikust tart számon: a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, valamint Az ember tragédiáját. Közülük egyedül Katona szánta művét előadásra, Vörösmarty és Madách drámai költeményt alkotott. Az eredetileg vitézi játéknak írt Katona-dráma is csak a szerzője halálát követően került színre (1833, Kassa), s még később nyerte el a „nemzeti történeti tragédia” kultikus státuszát. A késedelmes bemutatás és a romantikus nemzetkép alakításának szinte kényszerűen kanonizált feladata egyaránt sújtotta a Bánk bán és Gertrudis tragédiáját, valamint a Csongor királyfi és Ádám útkeresését megfogalmazó szerzőinket.
-
Az én Bánk bánom… Két prózai színész: László Zsolt és Mátray László, valamint Molnár Levente operaénekes beszél a Nagyúr szerepéről. Közös pont: a rendező, Vidnyánszky Attila.
-
Mit tehet egy magyartanár, ha a diákokat már az olvasásra is nehéz rávenni, és egy mai szöveg értelmezése is gondot okoz a számukra, mégis át kellene adni nekik egy régi nyelven megírt, kétszáz éves mű tartalmát, értékeit, szellemiségét? Meghívhatja például A Bánk-missziót, a Bánk bán tantermi változatát. Az eredmény magáért beszél.
