-
„Igaz, hogy színház, kívülről mégsem nézheted, persze, hogy színház, de ez az életed…” – énekelte Törőcsik Mari dalát Szűcs Nelli a Nemzeti Színház évadnyitó nyílt napján. Ezzel igyekezett kifejezni tiszteletét a gyengélkedő idősebb kolléga iránt. De benne van ebben a dalban a saját művészi hitvallása is. A színház az élete. Pályája során vígjátékban ritkán játszott, de sokat komédiázott. Észreveszi – és meg is mutatja – a tragikus helyzetek fonákságait, az ember megmosolyogtató gyarlóságait. Az új bemutató – a Figaro házassága avagy egy őrült nap – előtt mi másról beszélgethetnénk, mint a Beaumarchais által is felvetett témákról.
-
Szokatlan könyvbemutatóra hívjuk Önöket, melynek a nemrég megjelent két drámakötet csupán az apropója, valójában azokról az érzésekről és gondolatokról szól, amelyekből a darabok születtek.
-
Miért lett szerelmes Móricz Zsigmond a színházba? Mi is a Nemzeti? – 100 év. Pröhle Gergely és Wilhelm Droste a Házasság Palermóban előadásról írtak. Portré: Trill Zsolt. Turné: Krokodil a Néva partján. Színháznovella: Ferdinandy György. És még sok egyéb érdekesség! Megjelent az V. évfolyam 4. száma.
-
Ha létezne valamiféle digitális sikerindex-mutató, mely a nemzeti drámairodalmak termésének világszínházi bemutatóit, szakmai és kasszasikereit lélekszámra és földrajzi területnagyságra tekintet nélkül egységesen kezelné, minden bizonnyal az ír dráma vezetné a sikerlistát. Kis nép különös történelmi léte, anyanyelvvesztési fantomfájdalma, látomásokkal áldott életű, egyéni arcélű tehetségeinek hagyományból és modernségből építkező írásművészete egy évszázad alatt jelentős drámairodalmat teremtett.
-
Schnell Ádám a régi Nemzeti Színház Stúdiójában szerette meg igazán a szakmát. Egyik nap azzal ment haza, hogy bejelentette édesanyjának: szerelmes – a színházba. Ez a szenvedélye azóta is tart. Az sem zavarja, ha éppen rossz embereket kell alakítania. A hivatásával együtt vállalta a szerepekkel járó gonoszság megélését, megmutatását is. Bár a szinkronrendezők tudják, ha kell, Schnell Ádám káromkodik ugyan, de betartja a II. parancsolatot, Isten nevét szájára hiába nem veszi. Az Egri csillagokban viszont mint Jumurdzsák szórja az átkokat a gyaurokra!
-
A fesztivál első hetének vasárnapja zsúfolásig megtelt programokkal, amelyek közül a legfontosabb egyértelműen a Berliner Ensemble vendégjátéka, A kaukázusi krétakör, ami szombaton és vasárnap is telt házzal és hatalmas ovációval ment a nagyszínpadon. Az érdeklődök pedig délután négytől az első emeleti előcsarnokban megismerkedhettek közelebbről a darab rendezőjével, Michael Thalheimerrel, akit Németh Ákos faggatott.
-
Amit a MITEM nyolcadik napján láttunk-hallhattunk este héttől a nagyszínpadon, az egyszerre regényadaptáció tomboló koncerttel, mozgókép-animáció kirobbanó szóló és tánckar-koreográfiákkal, és őrült hangerővel. De hogy mindez még egy születésnapi ajándék is, azt csak a rendezőtől tudtuk meg a közönségtalálkozón.
-
Felajánljuk őszinte bocsánatkérésünket minden embernek a civilizált világban - olvastuk a kivetítőn a MITEM-en belül alakult arab mini-fesztivál előadásában. Délután öt órától a Kaszás Attila Teremben láthattuk a 37 éves és már tíz éve Belgiumban élő és alkotó iraki színész-rendező, Mokhallad Rasem két előadását. Este héttől pedig a nagyszínpadon a szentpétervári Tovsztonogov Nagy Dráma Színház (BDT), előadásában Andrej Mogucsij rendezésében A vihart.
-
A modern kori népvándorlásra adott művészi reakciókat kutatta a délután négykor kezdődő beszélgetés az arab színházról, az este héttől kezdődő két előadásban pedig a bohócok tekintetével nézhettünk az öregedésre és drámai módon megváltozott globális társadalmunkra. A két programot egy intézmény kapcsolta össze: a Theater an der Ruhr 1980-as alapítása óta keresi és támogatja a multikulturális találkozásokat.
-
A nemzeti színházak szerepéről rendezett konferenciát művészeti folyóiratunk, a Szcenárium, a Bajor Gizi Szalonban. A Kaszás Attila Teremben - soha nem láttunk még ilyet - halottsirató szertartás-színházi előadást mutatott be egy libanoni társulat. A Gobbi Hilda Színpadon pedig Bábkabaréval várta a MITEM látogatóit a DAKH Kortárs Művészeti Központ.
-
Okos, ravasz és humoros, tele van költészettel és hihetetlenül érzelmes – ezeket mondja kedvenc szerzőjéről, Bertolt Brechtről Zsótér Sándor. A rendező a Galilei élete után most a Gömbfejűek és csúcsfejűek című darabját viszi színre. Egy rémmesét a javából.
-
Udvaros Dorottya – egyik kritikusa szerint – a legjobb Csehov-színésznő. Az elismerést köszöni, de mint mondja, legalább annyira Brecht-színésznő is. Igaz, eddigi pályája során csak két Brecht-darabban játszott. A harmadikról, melyben most a Nemzeti Színházban két szerepet is kapott, korábban nem is tudott. Szerinte Zsótér Sándor rendező kellett ahhoz, hogy egyáltalán műsorra tűzzék A gömbfejűek és a csúcsfejűek avagy a gazdag a gazdaggal társul szívesen című rémmesét.
