-
A 10. MITEM részeként, a beregszászi színház 30. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében tartották a díjátadót. A Nemzeti Színház nagyszínpadán, a Tóték című előadás végén hívta színpadra Varga Zsuzsát és Bakota Árpádot Szűcs Nelli, a díj alapításának kezdeményezője és Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója. Varga Zsuzsa a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas művésze, Bakota Árpád pedig a Csokonai Színház társulatának tagja, Jászai Mari- és Csokonai-díjas művész.
-
Tucatnyi országból, keletről és nyugatról, nemcsak Európából, hanem Ázsiából és Dél-Amerikából is érkeznek előadások az egy hónapon át tartó 12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) a Nemzeti Színházba. Különleges színházi utazásra invitáljuk a színházszerető közönséget térben és időben.
-
Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, a MITEM 2020 mai sajtótájékoztatójának díszvendége köszöntőjében bejelentette, hogy Magyarország elnyerte a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát. A mai eseményen arra is fény derült, hogy április 8-án a világhírű amerikai rendező, Robert Wilson Oidipusz rendezésével veszi kezdetét a VII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó. A május 17-ig tartó fesztiválon 15 ország 19 produkciója lesz látható, a Nemzeti Színház négy előadással képviseli Magyarországot. A MITEM bérletek január 21-től beválthatók, január 27-től pedig elindul a jegyértékesítés is.
-
A londoni társasági élet népszerű figurája, a közismert dandy, az irodalmi sikereket halmozó Oscar Wilde 1891 végén kezdte írni a Salome című drámát. A művet francia nyelven vetette papírra párizsi tartózkodása alkalmával, próbára téve kivételes nyelvtehetségét.
-
A középkori ember életében nagy helyet foglaltak el a karneváli ünnepségek és a velük kapcsolatos mulatságok és szertartások. A többnapos, bonyolult vásári és utcai jelenetekkel, felvonulásokkal és körmenetekkel tarkított tulajdonképpeni karneválokon túl kialakultak a különleges „bolondünnepek” (festa stultorum) és „szamárünnepek”, a kötetlen „húsvéti nevetés” (risus paschalis) tradíciói. Továbbmenve: szinte minden egyházi ünnepnek megvolt a maga népi-vásári mulattató fonákja, ugyancsak tradíciók által szentesítve. Ideszámíthatjuk például a többnyire „búcsúkkal” és változatos vásári mulatsággal kísért ünnepeket (óriások, törpék, nyomorékok és „tudós” állatok részvételével).
-
Már valóban csak pár nap, és útjára indul az év legnagyobb színházi eseménye, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia. Az április 1-jével kezdődő fesztivál több tucat helyszínen színesíti majd a hazai színházi életet, így téve az programsorozatot az egész ország kulturális ünnepévé. A szervezők március 27-én sajtótájékoztatót tartottak, hogy a célegyenesbe fordult eseménysorozat április 15-i ünnepélyes megnyitójáról és további különleges projektekről adjanak hírt.
-
A hős, az áruló és a lantos. Az Egri csillagok színpadi változatának kulcsfigurái. Berettyán Nándor, Bordás Roland és Szabó Sebestyén László keltik életre Bornemisszát, Hegedüs hadnagyot és a mesélő Tinódit. Két próba között beszélgettünk önérzetről, eposztalanságról, kételyekről, s arról, hány év egy színész tanulóideje.
-
Az ősbemutató kulisszatitkai: 140 éve került színre először Az ember tragédiája. Egy kötelező tanítása: tanárok Madách főművéről. Tíz éves a MITEM – helyzetjelentés és visszatekintés. Nobel-díjas a MITEM-en. Nézőpontok: górcső alatt a Bánk bán. A Nemzet Színésze: Benedek Miklós mesél… és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Magazin legújabb számában
-
Mi volna minden ajándék lényege? Hogyan készül a filmek magyar hangja? Miért félt egy társulat attól, hogy a közönség elzavarja őket? Milyen egy zúzós rekviem? A válaszokat Berecz András, Rátóti Zoltán, Schnell Ádám, Bocsárdi László, Szécsi Noémi adja. És még sok egyéb érdekességet kínál a Nemzeti Magazin karácsonyi száma.
-
Gondoljunk bele mai fejünkkel, mit is ábrázol Shakespeare: két fiatalt, akik az életüket adják egymásért. Ki merne manapság végigmenni ezen az úton? Bízunk-e még egymásban annyira, hogy odaszánjuk az életünket a másiknak? Mondja Szűcs Nelli.
-
A magyarországi bolgár, görög, német, roma, szerb, horvát, szlovák nemzetiségek előadásai láthatók március 21. és 27. között a Nemzeti Színházban. Rusz Milánnal, a Magyarországi Szerb Színház vezetőjével, a fesztivál egyik szervezőjével beszélgettünk.
-
A trianoni tragédia után is megmaradt a nemzet, mert sokan tisztában voltak vele, hogy "a nemzet egysége nem bontható meg, ha tudjuk: az állam és a nemzet közül a nemzet a fontosabb" - Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai ezek a Nemzeti Összetartás Napja alkalmából tartott számos megemlékezés egyikén Nyíregyházán. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, közösségi oldalán mondta: 101 évvel Trianon után Magyarország él, megerősödött, folyamatosan nyeri vissza gazdasági függetlenségét, politikai cselekvőképességét, és növeli szerepét ebben a régióban. E jeles nap záró eseménye zajlott a Nemzeti Színházban. Balog Zoltán református püspök szavai után hazánk közjogi méltóságai és a közélet, kultúra meghívott vendégei a Tizenhárom almafa című előadásunkat nézték meg.
