Tucatnyi országból, keletről és nyugatról, nemcsak Európából, hanem Ázsiából és Dél-Amerikából is érkeznek előadások az egy hónapon át tartó 12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) a Nemzeti Színházba. Különleges színházi utazásra invitáljuk a színházszerető közönséget térben és időben.

A 2400 éves epidauruszi színházban volt a premierje be az athéni Görög Nemzeti Színház Oreszteia című előadásának. Az antik színház megújításáról ismert Theodórosz Terzopulosz látványos és különleges rendezése 2024-ben elnyerte a görög kritikusok nagydíját.

Belső-Ázsiából érkezik a mongol Nemzeti Dráma Színház Az Ég fia című történelmi drámája, amelyet 2011-ben, a Hun Birodalom megalakulásának 2220. évfordulójára mutattak be, és azóta számos díjat kapott. A 2024 októberében új szereposztással felújított színpompás előadás korhű jelmezeivel, kiváló társulat szenvedélyes, átszellemült játékával rendkívül népszerű a mongol közönség körében, amely – ezt személyesen megtapasztaltam – popsztároknak kijáró rajongással és ovációval ünnepli a színészeket, a látványt, a darab lenyűgöző hitelességét és energiáját.

A 19. század közepén az amerikai Herman Melville regénye tette ismertté Moby Dick, a fehér bálna és Ahab kapitány küzdelmét. Diana Dobreva belgrádi Nemzeti Színházban rendezett előadása lenyűgöző látványvilággal idézi meg a végzetes tengeri történetet. A színdarab világában, Dobreva értelmezésében a legendás bálna a megmagyarázhatatlan, amellyel együtt élünk: az időtől való félelem, az örökkévalóság utáni vágyakozás, az abszolútum keresése.

A Tel-Aviv-i Gescher Színházból érkezik Rostand remekműve, a Cyrano (A szerelem komédiája). Rendezője, a tavaly elhunyt litván Rimas Tuminas már rendkívüli sikereket aratott a MITEM-ken a Ványa bácsi, az Anyegin és az Anna Karenyina előadásaival. Tuminas Cyranója a szabadságról és a szerelemről, a művészetről és a bolondokról, az álmodozókról és – még ha első hallára furcsának tűnik is – a feltalálókról szól…

Janovics Jenő 1905-ben lett a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, a teátrum az ő munkássága nyomán vált nemcsak az erdélyi színházi élet központjává, hanem a magyar filmgyártás bölcsőjévé is. „A Janovics ott kezdődik, ahol az Ifjú barbárok véget ért” – mondja a rendező, ifj. Vidnyánszky Attila, aki a kolozsvári társulattal létrehozott, Bartók Béláról és Kodály Zoltánról szóló előző előadásuk után újra egyedi alkotói módszert keresett a nagy előd, Janovics sorsát kutatva és vele párbeszédet keresve – térben és időben.

Kulcsár Edit Ágota, a MITEM főszervezője

 

 

Legyen Ön is részese a felejthetetlen MITEM élménynek, és vásároljon kedvezményes bérletet:

 

12. MITEM Szabadbérlet 2025 - 3 szabadjegyet tartalmaz

 

12. MITEM Szabadbérlet 2025 - 4 szabadjegyet tartalmaz

 

 

 

ELŐADÁS AJÁNLÓ

 

2025. április 24., 25. 19 óra, Nagyszínpad

Mongol Állami Akadémiai Dráma Színház, Ulánbátor, Mongólia
►Bitogtohiin Cognemeh: AZ ÉG FIA
Rendező: Namnan Naranbaatar

Mongol nyelven magyar és angol felirattal
3 óra egy szünettel

 

A Mongol Állami Akadémiai Drámai Színház először 2011-ben bemutatott „Az Ég fia” című színdarabja 2024. októberében új szereposztással, megújult rendezésben tért vissza a színpadra. Ez a dráma Bitogtohiin Cognemeh forgatókönyve alapján és Namnan Naranbaatar rendezésében Modun Sánjünek, Mongólia első történeti állama, a Hunnu állam urának történetét meséli el. A darab bemutatója óta folyamatosan hatással volt a mongol állami ünnepi szertartásokra, illetve a nemzeti ruházati kultúrára és különösképp hozzájárult a mongol nézők nemzeti öntudatának felélesztéséhez.

A Hun Birodalom megalakulásának 2220. évfordulójára készült színdarab hat díjat nyert a „Fényes Múzsa” nemzetközi színházi fesztiválon: a legjobb drámaíró, a legjobb rendező, a legjobb zeneszerző, a legjobb férfi színész kategóriákban, valamint elnyerte az év legjobb alkotását és művészeit díjazó „Ezüstfa” fesztiválon a legjobb alkotásnak járó trófeát.

A színdarab első bemutatója óta számos fontos felfedezés született az első mongol állam, a Hun Birodalom történetének kutatásában, régészeti ásatások révén. Ennek köszönhetően tágult a közönség tárgyi és történelmi ismerete a hunok történetét illetően, és egyre nagyobb az igénye a nézők új generációinak is arra, hogy megnézzék a hun kor történetét bemutató alkotást, ami a szülőhazáról és szülőföldről szól. A Mongol Állami Akadémiai Drámai Színház előadásában a mongol színművészek három generációjának legkiválóbbjai lépnek fel.  

 

***

 

2025. május 9., 18 óra, Nagyszínpad

Görög Nemzeti Színház, Athén, Görögország
►Aiszkülosz: ORESZTEIA
Rendező: Theodórosz Terzopulosz

Görög nyelven magyar és angol felirattal
3 óra 20 perc egy szünettel

 

Miért gyakorol ránk még mindig ilyen félelmetesen nagy hatást az Oreszteia? Az egyik válasz talán az lehet, hogy szükségünk van a mítoszokkal való mélyebb kapcsolatra. Az Oreszteia mítosza veszélyes: az ismeretlen és az idegen világát idézi elénk, rettegést kelt, feltárja a megzabolázhatatlant, az erőszakot és a legmélyebb, megszelídíthetetlen törvényeket. Klütaimnésztra arra hív bennünket, hogy közösen törjük össze a tükröt, amelynek szilánkjaiból, a mítosz gyökereit megőrizve egy új, lidérces kép kép tárulhat szemünk elé. Célunk mélyre ásni az Oreszteia mítoszában, kutatni a kiszámíthatatlant, a szokatlant és a paradoxont. A szereplők, állandó kérdéseket és dilemmákat megfogalmazva, testüket az ismeretlen oltárára helyezik. Az előadás esztétikája ugyanis a test és a mítosz, az idő és az emlékezet dinamikus kapcsolatából születik. Újra megfogalmazzuk az alapvető ontológiai kérdést: „Miről is szól ez valójában?” Egy olyan kérdés ez, amelyre nincs végleges válasz, de amely folyamatosan a hangok, a szavak, az emberi rejtély többdimenziós voltának feltárása, egy új mítosz rekonstrukciója felé terel bennünket. 

Theodórosz Terzopulosz

 

***

 

2025., május 6., 7., 19 óra, Gobbi Hilda Színpad

Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár, Románia
►JANOVICS
Janovics Jenő életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett szövege és a társulat improvizációi alapján
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

Magyar nyelven angol felirattal
3 óra egy szünettel

 

Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem vagy inkább egy kereszteződés. Ahogy a Barbárok, úgy a Janovics sem életrajzi előadás, igyekszik minél távolabb kerülni a színház kereteitől, de a Barbároktól eltérően most az volt a célunk, hogy a főszereplő életének legjelentősebb időszakát meséljük el, Janovics féle „új formában".

Ifj. Vidnyánszky Attila

 

***

 

2025. május 15., 19 óra, Nagyszínpad

Ivan Vazov Nemzeti Színház, Szófia, Bulgária
►​MOBY DICK
Herman Melville regényéből színpadra írta Alekszadr Szekulov
Rendező: Diana Dobreva

Bolgár nyelven magyar és angol felirattal
2 óra 20 perc szünet nélkül

 

A Moby Dick című előadás Herman Melville regénye alapján meséli el Ahab kapitány történetét, aki egy fenséges fehér bálnát üldöz a Föld körül. E biblikus utazásban egy legénység kíséri, akik készen állnak, hogy a végsőkig vele tartsanak. Tőlük távol feleségeik, kiknek álmai a hajót irányítják. Az előadás elhagyja az emberi szenvedélyek megszokott vizeit, és bemutatja azok gravitációs erejét, képességüket, hogy az élet és a halál pályáját megváltoztassák. Az előadás az emberi létezés mélységeit kutatja, amelyek között ott lebeg az örökké fehér árnyék – amitől menekülünk, és amit egyúttal üldözünk is.

Diana Dobreva eposzba illő világában a legendás bálna az a megmagyarázhatatlan „valami“, amellyel mi, emberek, együtt élünk: az időtől való félelem, az örökkévaló utáni vágy és az abszolútum keresése egy olyan világban, ahol az ember fölé Isten tekintete tornyosul.

 

***

 

2025. május 25., 19 óra, Nagyszínpad

Gesher Színház, Tel-Aviv - Jaffa, Izrael
►Edmond Rostand: CYRANO (Egy szerelem komédiája)
Rendező: Rimas Tuminas

Héber nyelven, magyar és angol felirattal
2 óra 30 perc egy szünettel

 

Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, rímeit, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmes levelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony?

A 19. századi francia drámaíró, Edmond Rostand a Cyrano de Bergerac felejthetetlen szerelmi történetével vált a világirodalom egyik legnagyobb színpadi írójává. A darab színrevitelével Rimas Tuminas egy rendkívül összetett drámát tár elénk, amely a szabadság, a szerelem, a halál, a társadalommal való konfliktus, és a háború témáit járja körül. A cselekmény történelmi hátterét a 17. században zajló francia-spanyol háború adja. Cyrano maga is részt vett a spanyol erődök ostromában, ami, sajátos karaktere, szabadság iránti szenvedélye mellett bátorságát és Franciaország iránti elhivatottságát is tükrözi, és életeszményét is nagyban meghatározza. A rendező az előadásban fölvetett emberi-társadalmi kérdések révén elkerülhetetlenné teszi az élő párbeszédet a ma is égető, emberi mivoltunkat megkérdőjelező jelenségekről, a halál elkerülhetetlenségéről, külső-belső konfliktusainkról, szabadságeszményeinkről, kompromisszum-készségünkről, a szerelem és a szeretet erejéről, és a mindezen értékeket felborító, újra rendező háború hatásairól.

 

(2024. december 04.)