A londoni társasági élet népszerű figurája, a közismert dandy, az irodalmi sikereket halmozó Oscar Wilde 1891 végén kezdte írni a Salome című drámát. A művet francia nyelven vetette papírra párizsi tartózkodása alkalmával, próbára téve kivételes nyelvtehetségét.
Mint írta, az angol nyelv a „hangszere”, amit használ, de a francia az a hangszer, amit egész életében élvezettel hallgatott, most megpróbálja használni. A darabot felolvasta fiatal francia költőknek, akik csodálattal fogadták. A Salomét a szerző szerelme, az a lord Alfred Douglas fordította angolra, akinek az apja szodómiával vádolta meg az írót. Wilde minden józan tanács ellenére rágalmazási pert indított a lord atya ellen, az eljárás végén pedig, 1895-ben (pár héttel azután, hogy a Bunbury című darabjával hatalmas sikert aratott), Wilde-ot két év kényszermunkára ítélték.
A drámát – bibliai alaptémája ellenére – áthatja a bűn, az erőszak, a túlhajszolt erotika. Az egyfelvonásos művet a korszak sztárszínésznője, Sarah Bernhardt főszereplésével a londoni Palace Theatre színpadán 1892-ben szerették volna bemutatni. A próbák el is kezdődtek, de a cenzúra nem járult hozzá a bemutatóhoz, arra a törvényre hivatkozva, amely tiltotta a bibliai személyek színpadi megjelenítését. Wilde a betiltás miatt azzal fenyegetőzött, hogy az angol joghatóságtól menekülve felveszi a francia állampolgárságot. Végül a drámát nem is Angliában, hanem a párizsi Theátre de L’oeuvre-ben mutatták be 1896. február 11-én. A szerző ekkor már a readingi fegyházban töltötte büntetését az említett per miatt.
A párizsi premier kapcsán Wilde egy barátjának írt levelében így fogalmazott: „Nagy dolog az, hogy a kegyvesztettség és szégyen idején mégis művésznek tekintenek. Szeretném, ha több örömet találnék benne, de úgy látszik, meghaltam mindenféle emócióra nézve, kivéve az aggodalmat és kétségbeesést…”
Richard Strauss Wilde darabját dolgozta fel a Salome című operájában (1905), amely igazi nemzetközi siker lett. A Magyarországon is ritkán játszott színművet először 1906-ban Kolozsváron mutatták be, majd egy évre rá Pesten, a Vígszínházban. Később egy-egy rendezés született Pécsett, Zalaegerszegen, Kaposváron és a budapesti Merlinben. A Nemzeti Színházban most először kerül színre Oscar Wilde drámája.
Oscar Wilde
Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.
Ír köznemesi család gyermeke. Tizenhét éves korától egyetemre járt, Dublinban, Oxfordban tanult. 1884-ben feleségül vette Constance Lloydot, két fiuk született.
Sikeres lett két gyermekkönyve, A boldog herceg és A gránátalmaház. Színdarabjai közül máig népszerű Az ideális férj és a Bunbury. Salome című drámáját Londonban sokáig nem játszhatták. Első és egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe homoerotikus utalásai miatt hatalmas vihart kavart a viktoriánus Angliában. 1891-ben ismerkedett meg a fiatal lord Alfred Douglasszel, aki miatt perbe keveredett, és a bíróság végül a homoszexuális kapcsolat miatt kétévi börtönre ítélte az írót. Szabadulása után 1897-ben Franciaországban telepedett le.
Végső nyughelye a párizsi Père Lachaise temetőben van. 1995-ben a westminsteri apátságban ólomablakot avattak tiszteletére. 2017-ben posztumusz kegyelmet kapott.
| fotó: Alfred Ellis fotográfiája 1892-ből
„Bujaság leánya, csak egy valaki van még, aki megmenthet.
Ő az, akiről szóltam. Menj, keresd! Ott ring egy sajkán a galileai tavon és tanítványaihoz beszél.
(2024. december 06.)