-
Szereted a színházat, szinte minden bemutatót megnézel, és véleményed is van róluk? Szoktál live-ozni vagy tartalmat gyártani a közösségi média felületeire, vagy készítettél már videót barátaidnak, amit te is vágtál meg?
-
Amikor a Szentivánéji álom Helénája skype-on bejelentkezik, és a hatalmas kivetítőn látjuk a kétségbeesetten epekedő szerelmes könnyáztatta arcát, máris beleestünk a szerző, Shakespeare és a rendező, David Doiasvili csapdájába. Az angol szerző azt „hazudta”, hogy a műve az ókori Athénban játszódik (pedig Londonban történt minden), a grúz rendező pedig azt állítja: itt és most. Mindkettő igaz, és egyik sem? És közben időnkét Stromae Formidable című száma szól. Akkor mégis csak itt vagyunk a mában? Leginkább mégis az álom és a valóság között utazunk.
-
Ibsen negyven évesen is állandó pénzzavarral küzdött. 1863-ban alázatos levélben fordul a királyhoz és a kormányhoz: „Elhagyni hazámat és félbeszakítani azt a munkát, amelyet voltaképpeni hivatásomnak tekintettem eddig, és tekintek ezután is, olyan lépés, amely kimondhatatlanul nehezemre esik, s hogy elkerülhessem, alázatosan kérem, hogy az államkincstárból részemre évi 400 tallér fizetést engedélyezzenek, amely összeg lehetővé tenné számomra, hogy az irodalom szolgálatában tovább folytathassam működésemet, amelynek megszakítását, okom van rá, hogy ezt feltételezzem, a közönség nem kívánja.”
-
Jó év volt az 1596-os esztendő Shakespeare számára. Az irodalomtörténet ekkorra datál három drámát: János király, Romeo és Júlia, Szentivánéji álom. Egy sor nagy művét még csak ezután veti papírra, de már megírta legnagyobb királydrámáit, és már elkészültek olyan darabjai, mint A makrancos hölgy és a Tévedések vígjátéka.
-
Fiatalokkal dolgozni olyan, mint egy vérátömlesztés – mondja az egyik próba szünetében Béres Ilona. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész A fehér felhő című egyfelvonásosban, illetve az alkotók által közösen létrehozott Fekete ég című előhangban több szerepet is alakít.
-
Inkább színházi embernek tartom magam, nem csupán színésznek – mondja Olt Tamás, aki a nyíregyházi színházat öt év után a debrecenire, majd azt három év után az idei évadtól a Nemzetire váltja. Itt a Fekete ég – A fehér felhő című előadásban debütál új tagként, habár a Mária, a Bolha a fülbe és a Scapin, a szemfényvesztő című produkciókban már láthatta őt a pesti közönség tavaly.
-
2017. október 13-án az OSZMI Bábtára az idén Központok és perifériák címmel harmadik alkalommal rendezett konferenciát a Bajor Gizi Színészmúzeumban arról a kérdésről, hogy a hazai bábművészet hol helyezkedik el a színházművészet egészén belül.
-
Van egy történetük egy királyról meg a három lányáról. A kaposvári diákok előadásának megtekintése regisztrációhoz kötött. A regisztráció a cikkből érhető el.
-
Márai Sándor két egyfelvonásosának próbáin jártunk. Kíváncsiak voltunk, hogyan dolgoznak a színészek, munka közben mi foglalkoztatja őket, mit gondolnak szerepeikről…
-
Szokatlan könyvbemutatóra hívjuk Önöket, melynek a nemrég megjelent két drámakötet csupán az apropója, valójában azokról az érzésekről és gondolatokról szól, amelyekből a darabok születtek.
-
Miért lett szerelmes Móricz Zsigmond a színházba? Mi is a Nemzeti? – 100 év. Pröhle Gergely és Wilhelm Droste a Házasság Palermóban előadásról írtak. Portré: Trill Zsolt. Turné: Krokodil a Néva partján. Színháznovella: Ferdinandy György. És még sok egyéb érdekesség! Megjelent az V. évfolyam 4. száma.
-
Jézus története egyetlen kifeszített pillanatba sűrítve. Barokk iskoladrámák és népdalok, kortárs költészet és a Biblia. Színház és tánc. Stílusok, műfajok harmóniája. A Csíksomlyói passió Vidnyánszky Attila értelmezésében.
