-
Fiatalokkal dolgozni olyan, mint egy vérátömlesztés – mondja az egyik próba szünetében Béres Ilona. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész A fehér felhő című egyfelvonásosban, illetve az alkotók által közösen létrehozott Fekete ég című előhangban több szerepet is alakít.
-
Inkább színházi embernek tartom magam, nem csupán színésznek – mondja Olt Tamás, aki a nyíregyházi színházat öt év után a debrecenire, majd azt három év után az idei évadtól a Nemzetire váltja. Itt a Fekete ég – A fehér felhő című előadásban debütál új tagként, habár a Mária, a Bolha a fülbe és a Scapin, a szemfényvesztő című produkciókban már láthatta őt a pesti közönség tavaly.
-
2017. október 13-án az OSZMI Bábtára az idén Központok és perifériák címmel harmadik alkalommal rendezett konferenciát a Bajor Gizi Színészmúzeumban arról a kérdésről, hogy a hazai bábművészet hol helyezkedik el a színházművészet egészén belül.
-
Van egy történetük egy királyról meg a három lányáról. A kaposvári diákok előadásának megtekintése regisztrációhoz kötött. A regisztráció a cikkből érhető el.
-
Márai Sándor két egyfelvonásosának próbáin jártunk. Kíváncsiak voltunk, hogyan dolgoznak a színészek, munka közben mi foglalkoztatja őket, mit gondolnak szerepeikről…
-
Szokatlan könyvbemutatóra hívjuk Önöket, melynek a nemrég megjelent két drámakötet csupán az apropója, valójában azokról az érzésekről és gondolatokról szól, amelyekből a darabok születtek.
-
Miért lett szerelmes Móricz Zsigmond a színházba? Mi is a Nemzeti? – 100 év. Pröhle Gergely és Wilhelm Droste a Házasság Palermóban előadásról írtak. Portré: Trill Zsolt. Turné: Krokodil a Néva partján. Színháznovella: Ferdinandy György. És még sok egyéb érdekesség! Megjelent az V. évfolyam 4. száma.
-
Jézus története egyetlen kifeszített pillanatba sűrítve. Barokk iskoladrámák és népdalok, kortárs költészet és a Biblia. Színház és tánc. Stílusok, műfajok harmóniája. A Csíksomlyói passió Vidnyánszky Attila értelmezésében.
-
A Csíksomlyói passió előadásába Berecz András visz izgalmas bizonytalanságot egy búcsújáró szerepében. A mesemondó a tőle megszokott, improvizációt sem nélkülöző előadásmódban foltozza össze a jeleneteket.
-
Színpadra kerül Szarvas József élete, méghozzá a Nemzeti Színházban, ahova gyerekkora óta vágyott. Az előadást a könyvben szerzőtársa, egyébiránt színházi ügyekben régóta alkotótársa, Bérczes László rendezi: együtt kellett kitalálniuk, hogy ami a papíron működik, az hogyan fog életre kelni a deszkákon.
-
Mondanám, hogy lejárt lemez egy ókori dráma, minek pazarolni rá a drága időt, de úgy tűnik, hogy a csodaszámba menő technikai fejlődés ellenére az emberi természet nagyon is változatlan. Hogyan jut el két szerelmes arra a pontra, hogy képtelenek egy fedél alatt élni? És mi visz rá egy anyát, hogy azt bántsa, aki az élete értelme, anyaságának gyümölcse?
-
A tragédia bekövetkeztekor, krízishelyzetben sokszor végső kérdéseket teszünk fel magunknak. Sokáig szorongunk ezek miatt a megválaszolhatatlan kérdések miatt, de „a katarzis éppen arról szól, hogy a szívünkkel értünk meg valamit” – mondja Döbrentei Sarolta, a Sára asszony írója.