Gross Arnold 1929-ben született Tordán. 1947-óta él Magyarországon. Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban végzett Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György és Koffán Károly növendékeként. Mesterei mellett nagy hatással volt rá barátja, Kondor Béla, valamint Szabó Vladimir. Édesapja nyomdokain haladva, aki festő és rajztanár volt Erdélyben, maga is festőként kezdte pályafutását. Korai akvarelljei rendkívüli tehetségről és kompozíciós, valamint kolorista készségről tesznek tanúbizonyságot.
Főiskolai évei alatt a Szépművészeti Múzeumban behatóan tanulmányozta a régi mesterek, különösen Rembrandt és Dürer rézkarcait, s maga is ezt a műfajt kezdte művelni.
Két ízben díjazták a Krakkói Grafikai Biennálén. 1955-ben és 1967-ben Munkácsy díjat kapott. 1997-ben Érdemes művész címet szerzett, és ugyanekkor Kossuth-díjjal jutalmazták.
Ars poetikája, hogy annyi baj, gond, bánat és szörnyűség
vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a
művészetbe is beengedni.
A művész életrajza az ArtPortalon
Gross Arnold a Wikipedián
A megnyitó után a kiállítást csak színházjeggyel érkező nézőink látogathatják előadások előtt és a szünetekben. Ha a megnyitón nem tud részt venni, de más időpontban szeretné a tárlatot megtekinteni, a meghívót feltétlenül hozza magával. A kiállítás előreláthatólag 2008. május 2-áig látogatható.
