-
Szeptember 21-e kiemelkedő dátum a magyar színjátszásban. 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre művét, Az ember tragédiáját. A Magyar Dráma Napját egy szívünkhöz nagyon közeli produkcióval ünnepli az M5 csatorna, amit szeretettel ajánlunk figyelmükbe...
-
A Kossuth-díj a kulturális életben adható legmagasabb állami kitüntetés, jelenleg a művészi kvalitás legnagyobb hivatalos értékmérője. Gundel Takács Gábor újságíró, szerkesztő új beszélgetős pódiumműsor-sorozatának estjein egy-egy Kossuth-díjas művészt lát vendégül a MOMkult Kupolatermében, ahol nem csupán annak életpályáját mutatja be, hanem igyekszik mélységében megérteni, mitől válik valaki igazi művésszé, alkotóvá. Az első est vendége Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.
-
-
Shakespeare a bolondban (jester) bölcset lát, és sokszor éppen a bölccsel állítja szembe. Alig van drámája, amelyikben ne magasztalná fel az udvari bolondot, bohócot. Sok ember meghökkentő, kíméletlen igazságát a bolond szájára adja. Ő az, aki nem tud másképp, csak szőr ellenében simogatni. Nem a vidámsága kacagtat. Pontos ítéletei, váratlan szúrásai nevettetnek előbb, később, mikor a színpadon már csak a hűlt helye van, és ő már rég az öltözőben vetkezik, szavai akkor ejtenek gondolkozóba. Úgy, mint az „okosbolond” Barát Jóska sziporkái, nehéz időkben, Gyergyóalfalun. Vagy mint Hazug Pistáé, a salomvári Gál Sanyi bácsié, a nagymágocsi ferences szerzetesé, Felicián testvéré, aki az ötvenes években az Evangéliumot a vásárokban - elbábozta. Hűsége a Lear király udvari bolondjáéhoz volt hasonló. Csak ő az Úr bolondja volt.
-
Szeretettel meghívjuk Pálfi Ágnes Ecce homo című könyvének bemutatójára. Az est háziasszonya: Erős Kinga. BAB Art Bridge Galéria, 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 10.
-
Magyarországon először történik meg, hogy egy ember a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra. Az európai szinten is különleges produkciót ifj. Simet László érdemes művész artista hajtja végre a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóeseményén április 15-én, a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon.
-
Gigantikus összegzés egy színházi mestertől – így lehetne összefoglalni azt az estét, amelyet Theodórosz Terzopulosz és az Oreszteia társaságában tölthetett a közönség. A világhírű görög rendező Aiszkhülosz trilógiájából készített színpadi változatát óriási sikerrel mutatta be a MITEM-en.
-
A Nemzeti Színházban a Rómeó és Júlia próbái annak ellenére sem álltak le, hogy a teátrum vezérigazgatója, az elődás rendezője Vidnyánszky Attila koronavírus tesztje múlt hét kedden pozitív lett.
-
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az - Emberi Erőforrás Támogatáskezelő segítségével – felhívást hirdetett független előadó-művészek támogatására „Köszönjük Magyarország!” címmel. Az előadó-művészeti szféra – a veszélyhelyzettel összefüggésben kialakított - támogatási rendszere lehetőséget ad az érintett művészek egzisztenciális helyzetének javítására, valamint arra, hogy a pandémiás időszak elmúltával aktív szereplői maradhassanak a kulturális életnek. Honlaponkról letöltheti a pályázati kiírást és a pályázat beadásához szükséges adatlapot. A pályázatok beadásának határideje 2020. május 18.
-
Miféle cím ez? Magányos hős a görög színpadon? A magány egzisztenciális fájdalmának felmutatása az ókorban? Van ilyen? Nos, a korai, Theszpisz előtti görög színjátékról nem sokat tudunk, de ha igaz, hogy eredetileg minden szereplő Dionüszosz alakmása, akkor a tragédia ősének nem sok köze lehetett a magányhoz, hiszen a nüszai isten a kollektív elv képviselője, a közös mámor védnöke. Persze az így vagy úgy magukra maradó hősök szenvedése mélyen átélhető volt az ókori nézők számára is. Emberek voltak ők is.
-
Bár címe, száma szigorúan titkos, munkatársunk mégiscsak felkutatta Sámuel Bence ex-nejét, Hofman Évát. A gyönyörű és szintén tehetséges hölgy La Palma festői szigetén él, szemmel láthatóan bőségben és boldogságban. A Művész Hírlap kérdéseire – Évához méltóan almát eszegetve – szívesen és jókedvűen válaszolt.
-
A színpadon eddig valahogy elkerültük egymást a Macskajátékkal, de Makk Károly filmadaptációját természetesen láttam és szeretem. Már csak a két idős asszony kiváló megformálása miatt is, Dajka Margit és Bulla Elma alakítása felejthetetlen. Nagyon szép mozi, de mi teljesen más felfogásban dolgozzuk fel, talán energikusabbak vagyunk, mint a filmbéli Orbánné és Giza. Kettejük kapcsolatán sokat dolgozunk Udvaros Dorottyával, hiszen ez egy titokzatos levelezés-telefonálás-párbeszéd...
