-
Schnell Ádám a régi Nemzeti Színház Stúdiójában szerette meg igazán a szakmát. Egyik nap azzal ment haza, hogy bejelentette édesanyjának: szerelmes – a színházba. Ez a szenvedélye azóta is tart. Az sem zavarja, ha éppen rossz embereket kell alakítania. A hivatásával együtt vállalta a szerepekkel járó gonoszság megélését, megmutatását is. Bár a szinkronrendezők tudják, ha kell, Schnell Ádám káromkodik ugyan, de betartja a II. parancsolatot, Isten nevét szájára hiába nem veszi. Az Egri csillagokban viszont mint Jumurdzsák szórja az átkokat a gyaurokra!
-
A Rómeó és Júliáról szóló összeállításunkban Barta Ágnest és Mészáros Martint is megkérdeztük az előadáshoz kapcsolódó emlékeikről. A kulcskérdés szerintem a családi titkok áthagyományozódása - monta egybek között Barta Ágnes. A Capuletek és a Montague-k rivalizálásában az a legizgalmasabb, hogy a két fiatal már nem is tudja, honnan ered ez a kíméletlen szembenállás.
-
Árkosi Árpád rendező a titkok kifecsegéséről, a habosítás káráról, a humor hasznáról és Márai erejéről: "Ha én értem a szerzőnek azt a szándékát, amit a művével ki akar fejezni, akkor nem kell sok elméleti fontoskodás ahhoz, hogy egyszerű mesterségbeli fogásokkal nekilássunk megcsinálni az előadást. Az író, a színész és én is életismeretből és a kifejezés bátorságából vizsgázunk."
-
Az egyik legkitűnőbb magyar iskoladrámát, a Bakhus komédiát Tokaj-Hegyalja borvidékén, Sátoraljaújhelyen, a pálos rendi gimnáziumban mutatták be 1765-ben. A Bor vagy a Víz elsőségén vetélkedő darab az antik, görög-római mitológia isteneit parodizáló farsangi bohózat. A középső jelenetet a sárospataki református kollégium Neptunus és Bakhus vetélkedése (1792) című komédiájából vettük át. A Bakhus-vígjáték a commedia dell’arte műfajára emlékeztet, egy felszabadult játékot visz színre merész improvizációkkal, bohózati és vaskos, nem egyszer sikamlós népi elemekkel, harsány szcenikai effektusokkal.
-
Újabb gigaprodukcióra készülünk. A Nemzeti Színház társulata és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2022. október 20-án mutatja be az MVM Dome-ban az Egri csillagok előadását, amelyet a két kulturális intézmény együttműködésével 2018-óta szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. Az MVM Dome-ban tartott sajtóbejáráson az is kiderült: szinte új előadás születik meg az új, minden eddiginél hatalmasabb térben.
-
Vegyésznek készült, de az élet kémiája közbeszólt: verseket írt, zeneműveket szerzett. A jugoszláviai háború elől menekülve el kellett hagynia szülőföldjét, Zentát. Zeneművészeti tanulmányai után végleg elnyelte a színház világa. Színpadi szerző és zeneszerző, fordító és átíró, a Nemzeti Színház vezető dramaturgja. Aki mindezt csak úgy írja le: színházi ember. Illetve valami olyasmi.
-
Andraschek László, egy létminimum környékén tengődő győri ember 2013-ban 632 millió forintot nyert a Skandináv lottón. Nem kért anonimitást, ezért esetét hamar felfedezte és szokott túlzásaival világgá kürtölte a média. Ezek nyomán született meg a Főnyeremény című darab.
-
Madách Imre kétszázadik születésnapja kapcsán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – saját gyűjteményeinek felvételeiből, dokumentumaiból és fényképeiből — tizenöt monitoron kínál összeállítást. Formaként pedig Mira János Jászai-díjas díszlettervező látványterve ad színházi keretet – mint önálló installáció – a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában. A cikkben Bodolay Géza megnyitón elhangzott szövegét olvashatják.
-
A székely témák napjainkban ismét divatba jöttek. Ennek a jelenségnek oka lehet az is, hogy a napi sajtóban az autonómia-törekvésekkel kapcsolatos tudósítások most a hírek élén állnak. De a legutóbbi két évben a színház világa is hangos például Székely Csaba „bánya”-trilógiájának sikerétől. Ennek a felfokozott érdeklődésnek lehet tehát valami mélyebb oka is.
-
A történet egyik szála a gróf Csáky István által vezetett naplóra épül, amely a magyar békedelegáció mindennapos munkáját, küzdelmeit mutatja be, míg a másik szál – Wass Albert nyomán – a bécsi döntést, az erdélyi határmódosítást, majd a második nagy háborút követi. A román ember bánata és a székely ember öröme rövid négy év alatt cserél gazdát. Ha az egyiknek jó, vajon a másiknak miért kell, hogy rossz legyen? Miért nem oszthatatlan az öröm tájainkon? Miként magasodik ebből az időből szigetként Apponyi trianoni beszéde? Ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat keresni és találni.
-
Egri szuperhősök az MVM Dome-ban! Ezzel a címmel olvashattak már honlapunkon az Egri csillagok című előadásunk október 20-diki kitelepüléséről a főváros új, gyönyörű sportcsarnokába. Alig vártuk, hogy minden körülmény tisztázódjék, és leírhassuk ezt is: Jegyek már válthatók 3 és 4 ezer forintos áron! A részletekért és lehetséges kedvezményekért kattintson!
-
Mindig megható, amikor a közönség tagjai egymás után pattannak fel a helyükről, így ünnepelve az előadás szereplőit. Ez történt a Theater Akcentben is, a Vitéz lélek bécsi vendégjátéka után. Gyönyörű volt, mondja szomszédjának lelkesen a mellettem tapsoló hölgy, már állva. Tamási, a színészek, csodálatosak - ugrik fel a székéről partnere is. Már áll az egész nézőtér, a színház fotósaként nekem is fülig ér a szám, nem tudom mi az illendőbb, tapsoljak vagy exponáljak. Hosszú szünet után egy igazán szép, feszültséggel és vidámsággal teli előadás született újra a bécsi színpadon.