Vissza a hírekhez
Tompos Kátya szerelemre hangolva
- Stohl Andrással javában próbálod a Berzsiánés Dideki című darabot. Te is végigdolgoztad a nyarat, akárcsak ő?
- Elterveztem, hogy pihenek majd, de nem sikerült, úgyhogy elúsztam az időmmel. Három napokat nyaraltam csak, rokonoknál voltam, Mohácson a Dunánál és Villányban. Turnéztunk a De jajj! című cigánykabaréval, fesztiválon voltunk Székelyudvarhelyen, a Söndörgő zenekarral léptünk fel Szőcs Arturral együtt. Filmet is forgattam Orosz Dénessel, Poligamy címmel.
- Mikor lesz a bemutatója ennek a filmnek?
- December elején.
- Mennyi új feladat vár rád ebben az évadban?
- Itt a Berzsián és Dideki, és a Vadászjelenetek Alsó–Bajorországból áprilisban. A kettő között Székesfehérvárra megyek a Cabaret-et játszani, Sallyt alakítom majd. A főiskola után nagyon sokat játszottam vidéken, nagyon szerettem, ezért várom is ezt a munkát. Tíz évvel ezelőtt már játszottam ezt a szerepet Földessy Margit stúdiójában. Bedobott a mély vízbe, kíváncsi vagyok, hogy tíz év alatt mennyit ért bennem ez a szerep. Előkerestem a felvételt, és láttam, hogy hangilag tizenhét évesen jobban éreztem a szerepet, mint színészileg.
- Játszottál már mesejátékban?
- Csak a Holdbeli csónakosban. Ez – a Berzsián és Dideki - egy nagyon helyes darab, arról szól, hogy szükség van-e a művészetre. A darabbéli gonosz azt akarja, hogy sötétség uralkodjon a világban. Ne legyen költészet, ne legyenek festők, mert nincs szükség semmiféle kultúrára. Aztán ott van Berzsián a költő, aki alkotói válságban szenved, és szakítani akar az emberiséggel, de mellette állnak a barátai, akik próbálják rávenni, hogy írjon verset, költsön, és a költészet erejével sikerüljön neki legyőzni a gonoszt. Gyereknyelven van elmesélve, de felnőtteknek is szól ez a darab.
- Mit gondolsz Didekiről?
- Amellett, hogy végig szerelmes Berzsiánba, egy igazi érző lélek, nagyon tiszta, jólelkű lény. Egész végig vár a költőre, de csak a darab végén találnak egymásra. Nem akarjuk, hogy csöpögős, mézes–mázos figura legyen, inkább humoros és őszinte. A csodakutyája repül, és virágillattal táplálkozik.
- Kedves a szívednek ez a szerep?
- Az egész mesét szeretem. Elolvastam Lázár Ervin könyvét is, nagyon érdekes, mély mondanivaló van benne. Egy dalom lesz a darabban. Dideki a mi verziónkban egy állatidomár bőrébe bújt tündér, akinek a repülő kutyája a társa, a legjobb barátja. Nem könnyű a feladat, de reméljük jó lesz a végeredmény. Az egész színdarab világa, a díszlet, a jelmezek, egytől egyig sajátosok lesznek, a cirkusz világát idézik.
- Közel áll hozzád a mesevilág?
- Pont most néztem meg egy–két napja az Amélie csodálatos életét, körülbelül harmincszor láttam. Amikor berobbant a moziba, teljesen abban a hitben voltam, hogy ez kifejezetten rólam szól.
- Mi volt a kedvenc meséd gyerekkorodban?
- Anyukám nagyon sokat olvasott, elsősorban orosz meséket, de „abszurd” Grimm mesékre is emlékszem, és a Holle anyóra.
- Stohl Andrással idén két darabot is próbáltok. Korábban miben játszottatok együtt?
- A Holdbeli csónakosban, a Macskalápon-ban, a János vitézben is dolgoztunk együtt, most pedig a Berzsiánban, és majd a Vadászjelenetekben. Könnyű vele a munka, jó partner, nyitott, és segítőkész.
- Filmes munkáid lesznek a közeljövőben is?
(2009. szeptember 10.)