-
-
Aligha kell hosszasan keresni a harmincéves háborúról szóló darab aktualitását, már csak ezért is izgalmas színházi eseménynek ígérkezik a görög Theodórosz Therzopulosz új bemutatója, a Kurázsi mama és gyermekei. A görög rendező az 1970-es években Bertolt Brecht színházában tanult, hogy aztán kialakítsa saját módszerét. Az epikus színház találkozása az antik tragédiával.
-
Miért és mitől lesz egy közmegegyezéses klasszikusból a nemzet elnémult bálványa és fajtája magányos totemoszlopa? Illyés Gyula személyisége és írói habitusa, valamint az általa megért korok és a mai posztmodern évtizedek együttesen tudnak válaszolni ezekre a kérdésekre. Abban valószínűleg Illyés minden ismerője egyetért, hogy nincs a magyar irodalomnak olyan szereplője, akinek személyiségét és életét, azaz sorsát annyi ellentét feszítené, mint az övét.
-
Schnell Ádám a fűnyírós szereptanulásról, a társulatváltás hasznáról, az elmaradó taps jutalmáról, kihívásokról és felüdülésről
-
Arra kértük a King Lear Show szerzőjét, Krill Fokint, mutassa be röviden az ő Lear-világának, ennek a családi nagyvállalatnak a főbb karaktereit. Kik ők, mit akarnak és mit cselekszenek? Portrék egy valóságos előadás fiktív alakjairól.
-
"Mert mi bölcsek, úgy szeljük a világmindenség óceánját – pokloktól a szférák muzsikáló gyűrűi felé –, mint a megsebzett bálnák, akik életük végéig hátukban hordozzák az eltörött szigonyokat..." (Józsa Péter Pál)
-
Kreón be is vallja, hogy fél Médeiától, ugyanakkor nem következetes, mert személyes okokból engedményt ad saját parancsából, és egynapnyi haladékot ad Médieának, hogy elhagyja az országot. Ám ezzel nemhogy megfékezi, hanem egyenesen felgyorsítja az eseményeket.
-
-
A sikeres írónő és egy egyszerű asszony sorsa fonódik össze Az ajtóban. Kíváncsiságról, őszinteségről, szeretetről, a lelkiismeret terhéről is beszélgettünk Söptei Andreával, aki az írónőt alakítja, mégsem akart az írónő hasonmása lenni.
-
Szeredás Emerenc figurája ma már nemcsak irodalmi elemzéseket ihlet. Összetettségének köszönhetően vonzó feladat lehet a színésznőknek is megfejteni, kibogozni ezt a különös, rejtélyes irodalmi alakot. A Nemzeti Színház mostani előadásának Emerence, Udvaros Dorottya először a próbafolyamatról beszélt.
-
Vallomás és egy bűneset rekonstrukciója, ítélet és feloldozás, a görög tragédiák kíméletlensége, traumakezelés, őserő – ezekkel a szavakkal jellemzi Szabó K. István rendező Az ajtót. Titokzatos és őszinte történet – húsz év két órában elmesélve.
-
Május 25-én, hétfőn meghirdettük új évadunkat. A terveink szerint kilenc bemutatóval készülünk, íme a címek: Márai Sándor: KASSAI POLGÁROK - Szilágyi Andor: LEÁNDER ÉS LENSZIROM - Móricz Zsigmond: FORRÓ MEZŐK - Anton Pavlovics Csehov: IVANOV - William Shakespeare: RÓMEÓ ÉS JÚLIA - Szabó Magda: AZ AJTÓ - A LIBERALIZMUS DISZKRÉT BÁJA - Mihail Bulgakov: A MESTER ÉS MARGARITA - Hubay Miklós: ŐK TUDJÁK, MI A SZERELEM. Az előadásokat Szabó K. István, Márkó Eszter, Berettyán Nándor, Szász János, Vidnyánszky Attila, Eirik Stubø, Aleksandar Popovski és Rátóti Zoltán rendezi.