-
A Nemzeti Színház aranykorához vezető úton a romantika eredményeit őrző intézmény valamikor az 1860-as évtized második felében indult el. A következő harminc esztendő azonban új pozícióba is helyezte az intézményt. A polgárosodás kiteljesedésével a színházi rendszer jelentős átalakulása következett be, s ehhez a korábban elvitathatatlanul kitüntetett helyzetben lévő színháznak alkalmazkodnia kellett.
-
Az Oscar-díjas Juliette Binoche sokszor olvasott már fel nyilvánosan Az angyal válaszol című könyvből és több interjúban említi is a művet, amely négy fiatal kérdéseiről, útkereséséről szól a világháború szörnyűségei közepette. Mit jelent ez a magyar könyv egy francia színésznek? Miért ragadta meg a mögötte meghúzódó szellemiség? Hogyan segíti ez egy színész szakmai munkáját és egy nő mindennapjait? Miért tartja fontosnak, hogy a mű tanítása színházi keretek között is megszólaljon? A MITEM-en látható Az angyal válaszol alapján készülő Fény-anyag című olvasás performansz kapcsán ezekről is beszél Juliette Binoche.
-
Ha egyedül tudok maradni Sztregován a kastély Oroszlánbarlangjában, mindig megkísérlem a lehetetlent: próbálom elképzelni, kitalálni, átélni, hogy 13 hónapon át hogyan kapta Madách Imre az impulzusokat műve írásához. Mindig előre, mindig felfelé, mindig a kompozíció mágneses terében maradva – mellékútra nem tévedve, egyetlen fattyúhajtás nélkül. 13 hónapon át a motívumok, gondolatok szakadatlan áradásában.
-
Április 19-én, a III. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón adta elő Waldemar Śmigasiewicz rendezésében a radomi társulat az Áttűnés című „színházi esszét”. A rendező állította össze a színpadon elhangzó szöveget Bruno Schulz A nyugdíjas című elbeszélését és Witold Gombrowicz Ferdydurke című regényének első harmadát használva nyersanyagként.
-
Most, amikor 2022 januárját írjuk, már egyre inkább az foglalkoztatja színházunk rendezőit és dramaturgjait, mi áll majd a 2023-ban Magyarországon rendezendő Színházi Olimpia fókuszában. Mi az a hívó szó, mellyel egyszerre ragadható meg globalizált világunk jelen állapota? Melyek azok az univerzális fogalmak, melyekkel napjaink színházának küldetését újra definiálhatjuk? A tavaly szeptember 14-étől október 9-éig lezajlott VII. MITEM-en a Silviu Purcărete által rendezett Tragédia akár már e Színházi Olimpia előhangjának is tekinthető, hiszen 2023-ban fogjuk ünnepelni Madách Imre születésének bicentenáriumát is. Kezdjük hát aktuális gyorsjelentésünket ezzel az előadással!
-
Rómeó és Júlia hamar megtalálta helyét a mozitermekben is. A néma szerelemtől a musicalig minden formában láthattuk őket a filmvásznon. Bár az ifjú szerelmesek története felejthetetlen, a legtöbb filmes feldolgozás felejthető – de akad legalább három emlékezetes darab is. S hogy van-e köze az álomgyári Shakespeare-nek a magyarokhoz? Nem is kevés.
-
Talán világviszonylatban is kevésszer mondható el, hogy ennyiféle kultúra találkozott volna egymással egy színpadon, mint történt az az Eugenio Barba rendezésében megvalósult Anasztászisz (Feltámadás) című világszínházi produkcióban a MITEM-en. A különleges kulturális kapcsolódások Eugenio Barbán keresztül vezetnek a Teatro Tascabile di Bergamo társulatához, amely az indiai Kalatharangini Kathakali Iskolával együttműködésben valósította meg Kelet és Nyugat újabb izgalmas találkozását, a Történetek a Mahábháratából című kathakali stílusú klasszikus indiai táncszínházi előadásban.
-
A kiállítás egyedülálló módon mutatja be Budapestet a kortárs festőművészek szemével. A művészek különböző perspektívákból közelítik meg a fővárost, legyen az a belváros pezsgése vagy a külváros csendje, a kiüresedett közterek vagy az elidegenedés a tömegen keresztül. A kiállítás címét Takáts Márton “Álmatlanság” című misztikus, megrendítő hídrészlete inspirálta, ami a személyes drámája mellett a városiasság örök ébrenlétét teremti meg. Megnyitó: április 4., 18 óra
-
Öt nagyszínpadi bemutatót, összesen 11 premiert tervez a jövő évadban a Nemzeti Színház, ahol Valerij Fokin, Árkosi Árpád, Bozsik Yvette, Kiss Csaba, Viktor Rizsakov és Zsótér Sándor is rendez. A színház szerdai sajtótájékoztatóján Vidnyánszky Attila igazgató - aki a jövő évad négy előadását rendezi - elmondta: a költői színház eszményképe mentén működnek továbbra is, szeretnének nagy szenvedélyeket, emberi érzéseket ábrázolni és újra színpadra állítani a hősöket. Mint mondta, a bemutatók fele ősbemutató. "Ez egy nagyon bátor évad" - jegyezte meg.
-
Bánffy Miklós A nagyúr című drámáját a színházi bemutató után tévéfilmre is feldolgozta és megrendezte Vidnyánszky Attila. A népvándorlás korát, Nyugat és Kelet harcát megidéző mű főhőse, a világtörténelem egyik legismertebb alakja, Attila, a hunok királya "a földkerekség ijedelme". A tévéfilm változatot két egyórás részben láthatja a Duna World csatornán október 11-én 22:30-tól.
-
A parúzia színháza, jelenti be Silviu Purcărete Az ember tragédiája első próbáján: így összegzi az előttünk álló kísérlet célkitűzését. Egy szegényes társulatot látunk a szokatlanul szűk, épített játéktéren, folytatja a rendező, meztelenek mind, testüket csak egy bézs ballonkabát fedi, itt vannak velünk mindannyian.
-
Özvegy Orbán Bélánénak nem tett jót a nagybábonyi éjszakai gyalogséta. Lába úgy kiment a formájából, hogy háromnapos ágyban fekvésre kényszerült; még negyednap se ment rá a cipő.
Tovább azonban már nem bírt veszteg maradni; utolsó útjára elegánsan kiöltözködve, de lábán papuccsal vágott neki.
