-
„A nők csak amolyan árnyék-lények” – egy fiatal költőnő állított ezt már vagy tíz évvel ezelőtt egy önálló szerzői estjén, s én sehogyan sem értettem, hogy viharos sikerei ellenére ezt vajon miért gondolja így. Az én családomban évtizedeken át négy az egyhez volt az arány a női nem javára. S mivel anyám erős és szuverén egyéniség volt, népszerű tanár, gyermekként semmi okom nem volt rá, hogy esélytelen, elnyomott „kisebbségnek” tekintsem magam. Fiatal felnőttként is leperegtek rólam az olyasfajta „jó tanácsok”, hogy inkább a férjem karrierjét kellene építgetnem a magamé helyett. Csak az utóbbi időben kezdem látni, hogy ifjú pályatársam talán mégsem mondott merő ostobaságot.
-
A Temes megyei Variaşon született Romániában. Zenei tanulmányait Temesváron kezdte, majd 1972-ben Bukarestben végezte el a zeneakadémiát. Zeneszerzőként írt színházi-, film-, tánc-zenét és dalokat, így lehetősége volt különböző zenei stílusokban alkotni: pop-rock dalok, kortárs szimfonikus zene, jazz, etno, romantikus zene.
-
Van egy abszurd alaphelyzet: a színészek kilépnek a színpadra, mintha elkezdődne az aznap esti előadás, de nincs meg a súgó, és ők nem tudják a szöveget. Mindezt egy absztrakt nyelvezettel – és bízunk benne, humorral – játsszuk el. Ha a néző az első percekben ráérez erre a stílusra, ha rááll a füle, akkor Shakespeare-rel szólva rájön: „őrült beszéd: de van benne rendszer”.
-
Silviu Purcărete a nőket alakító férfiszínészekről, a koncepcionális csavarról és a száműzöttek boldogságáról... Titokzatos és meghökkentő mű az Ahogy tetszik – mondja az előadás rendezője, a világhírű román Silviu Purcărete, aki számára a darab helyszíne, az ardennes-i erdő elsősorban az illúzió, a játék, a színház világa.
-
A közkedvelt irodalmi talk-show az első ízben megrendezésre kerülő Magyar Széppróza Napja alkalmából nagy írónk születésnapján Jókai Mórt igyekszik közel hozni a közönséghez kevésbé ismert vonásai tükrében. Hagyományainknak megfelelően a beszélgetéseket vetítés, zenei és színészi produkciók gazdagítják. Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban.
-
A 10. Színházi Olimpia szervezői nagy örömmel mutatják be Theodórosz Terzopulosz és Suzuki Tadashi, a Színházi Olimpia alapítóinak párbeszédét. Moderátor: Ted Motohashi, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetségének tagja, a Japán Szekció elnöke.
-
Az angol reneszánsz egybeesik a nyugati mediterrán térségben kibontakozó barokk idejével; annak formálódó szellemisége éppúgy nyomot hagy benne, mint a helyi, középkori örökség. A korszak drámáinak, mindenekelőtt William Shakespeare (1564–1616) alkotásainak jelképisége ennek a többes meghatározottságnak a tükrözője; a rózsaképek antik, középkoron átszűrődő antik és itáliai eredetre valló reneszánsz formáira a manierista alakítottság is jellemző. A színjátszásban, illetve az udvarló-hódító viselkedésben fölhasznált szövegek, annak eredményeként, hogy a populáris műveltség tartalmát is rögzítik, kitűnő források egy, az universitasokon képzett eliténél tágabb népréteg köznapinak tekinthető ismereteiről.
-
Noldus FaceReaderrel művészeti befogadást még nem vizsgáltak, ezeknek a kutatásoknak az eredményeit mutatjuk be a workshop keretében. A diagnosztikai szoftver alaphelyzetben a hat alapérzelem (öröm, félelem, harag, szomorúság, meglepetés, undor) egyidejű kifejezettségét méri százalékos arányban, valamint a legkifejezettebb érzelem időbeni megjelenését a reakcióidő mentén.
-
Jóllehet, a Nagy Könyv felmérése alapján a magyar olvasók szerint a legnépszerűbb, mondhatnánk, legnagyszerűbb könyv gyermekek-felnőttek számára, különbségtétel nélkül – az egész világtermést számba véve, megelőzve a Pál utcai fiúkat, az Abigélt, a Harry Pottert és az Anna Kareninát, A rózsa nevét és a Varázshegyet –, a Gárdonyi Géza írta Egri csillagok, és jól esik ezen elgondolkodni, ma aligha merném kijelenteni azt, amit harminc-negyven évvel ezelőtt, a bizonyítás szükségessége nélkül bátran állítani mertem (volna), hogy nincs olyan tizenöt éves korát megélt magyar nyelven olvasó gyerek, aki az Egri csillagokat ne olvasta volna.
-
Valère Novarina, a grafikusként és festőként is ismert drámaíró és rendező színpadi művei világszerte jelen vannak a színházak műsorán és a nemzetközi fesztiválok programjában. Magyarországon a debreceni Csokonai Színház társulatával 2009-ben mutatta be a Képzeletbeli operett című darabját, amely öt estén át a párizsi Odéon színpadán is látható volt.
-
Nehéz másfél éven vagyunk túl. Társulatunk a zárva tartás alatt is dolgozott, de "néző nélkül nem ér az egész semmit" - mondta Vidnyánszky Attila a megjelent újságíróknak. Örülünk a nyitásnak, pénteken megtarthatjuk a Rómeó és Júlia bemutatóját. Az előadás "egyedi és megismételhetetlen" próbafolyamatáról dokumentumfilmet forgattunk, amelyet ma vetít az M5, holnaptól pedig online nézhető a TV2 Play-en. Szeptemberben - a várható utazási nehézségek ellenére - reményeink szerint meg tudjuk rendezni a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót. Bérczes László szervezésében (a MITEM-en) emlékesttel tisztelegünk Törőcsik Mari előtt. A műsorunkban már olvasható, nyáron is jelen leszünk a fesztiválokon, így pl. a Csíksomlyói passióval augusztus 13-án Debrecenben. Majd színművészeink közreműködésével az új évad bemutatóit, kilenc plusz egy előadást vettünk sorra.
-
Hogyan, meddig tud az emberiség összhangban élni a környezettel csodálatos bolygónkon, a Földön? Hogyan épülnek be a különböző természeti értékek a mai jogi, művészeti, színházi életbe? Hogyan segítheti más művészeti ágak mellett a színház az ökoharmónia helyreállítását?
