Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. november 23. - Kelemen, Klementina Napja
Vissza a folyóiratokhoz

Nemzeti Magazin V. Évfolyam, 2. Szám

Nemzeti Magazin V. Évfolyam, 2. Szám Letöltés PDF-ben
Fancsali happy end

Házasság Palermóban

Fancsali happy end

Goldoni és a Házasság Palermóban

A történet ugyanolyan egyszerű, mondhatni semmiség, mint a Goldoni daraboké általában: egy eltört legyező, egy sült tök, egy félreértett kávé – és máris indul a civódások, féltékenykedések megállíthatatlan körtánca. A komikus helyzet Goldoni számára csak kiindulópont, a vígjáték igazi forrása: a jel...

Jellemek játéka rokokó keretben

Házasság Palermóban

Jellemek játéka rokokó keretben

Kiss Csaba rendező

Kőszínházi ősbemutatóként kerül a Nemzeti Színház közönsége elé Goldoni játékos, szellemes, mély emberismeretre valló jellemkomédiája. A Házasság Palermóban rendezőjével, Kiss Csabával beszélgettünk a készülő előadásról, az olasz vígjátékszerző korszerűségéről.

A játékon lesz a hangsúly

Házasság Palermóban

A játékon lesz a hangsúly

Tompos Kátya – Doralice, Bakos-Kiss Gábor – Giacinto

A Házasság Palermóban ifjú párját alakítják rokokó ruhában és díszletben, olasz környezetben. És mindeközben a mai korra is érvényes problémákat feszegetnek együttélésről, rivalizálásról, szerelemről.

Gróf, kastély, ma?

Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke

Gróf, kastély, ma?

Egy új Figaro Beaumarchais nyomán

A 18. században igazi provokációnak számított Beaumarchais (1732–1799) Figaro-trilógiájának első két része. Ezek közül is leginkább a középső: Egy őrült nap avagy Figaro házassága  (1778). Túl a komédián volt egy fontos mozzanata a darabnak, ami felháborította a kor nemeseit: kinek jár az...

A képzeletben rejtőzünk el

Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke

A képzeletben rejtőzünk el

Sardar Tagirovsky rendező

A 6-os számú kórterem után egy újabb klasszikust forgat ki a sarkaiból a tatár származású rendező. A Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke egyszerre a közeljövőben játszódó utópia és cselvígjáték, keserű szembenézés és ürügy a felszabadult nevetésre.

Kint és bent

Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke

Kint és bent

Kristán Attila – Figaro

Térdig sínben biceg az interjúra. Pedig Kristán Attila az a dinamikus színész, aki ha kell, felszántja a színpadot. Vagy felcammogja. De még az is lehet, hogy Figarónak jól jön majd a mankó a nem túl távoli jövőben.

Szerelem és hatalom

Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke

Szerelem és hatalom

Schnell Ádám – Almaviva gróf, Barta Ágnes – Suzanne

Egy nem túl távoli jövőben játszódik Beaumarchais 18. századi darabjának mai változata: Spanyolország nagyhatalom, Almaviva grófja az álom- és jövőkutatással foglalkozó Éden Vállalat alapító elnöke. Mint ahogy Suzanne sem csupán a grófnő egyszerű szobalánya már, hanem Figaróval együtt néha ő is felv...

Színpadi gólpasszok

Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke

Színpadi gólpasszok

Szűcs Nelli az isteni szféra titkairól, a komikus komolykodásról, a pletyka és a politika ártalmasságáról

„Igaz, hogy színház, kívülről mégsem nézheted, persze, hogy színház, de ez az életed…” – énekelte Törőcsik Mari dalát Szűcs Nelli a Nemzeti Színház évadnyitó nyílt napján. Ezzel igyekezett kifejezni tiszteletét a gyengélkedő idősebb kolléga iránt. De benne van ebben a dalban a saját művészi hitvallá...

Biberach világa – Furcsa magyarok között

Nézőpontok – Bánk bán

Biberach világa – Furcsa magyarok között

Pröhle Gergely és Wilhelm Droste véleménye

Pröhle Gergely: „…a színpadi zűrzavar, az utalások, idézetek, poénok kavalkádja olykor zavarba ejtő, mindez azonban nem teszi kétségessé, hogy Vidnyánszky szomorú diagnózisa szerint korunk hőse Biberach, a lézengő ritter.”  Wilhelm Droste: „Nekem az maradt meg erős színházi élményként, hogy...

Romantikus Nemzeti

15 éves az új épület • 180 éves a Nemzeti Színház

Romantikus Nemzeti

Az alapítástól az 1870-es évekig

Az európai romantikák korában nemzetté vált magyarságnak romantikus nemzeti színház dukált, ám a Pest vármegye vezérelte gyűjtés eredményeképp 1837. augusztusában megnyílt első pesti Magyar Színház formailag még nem volt az. Bár már az első híradásokban is a nemzeti jelzőt állították az intézmény ne...