A Nemzeti Színház hírei

1976-ban Tadashi Suzuki és a Waseda Shogekijo színházi társulat (mostani nevén a Togai Suzuki Társulat, a SCOT) Tokióból a Toyama prefektúrában lévő Togába (a Nanto városához tartozó Toga faluba) költözött. Több mint negyven év telt el azóta. Eredetileg az eldugott hegyi faluban fennmaradt, hagyományos gassho-zukuri (szó szerinti fordításban „imára kulcsolt kéz”) stílusú, nyeregtetős, zsúpfedeles vidéki házak inspirálták Suzukit és társulatát arra, hogy Toga Sanbo néven színjátszó teret alakítsanak ki ezekben az épületekben, és ez mostanra nemzetközi előadóművészeti központtá nőtte ki magát.

Egy átlagnéző számára az Olimpia fogalma leginkább a versengéssel, a sporttal kapcsolódik össze. A Színházi Olimpia szellemisége mennyiben kapcsolódik ehhez, illetve az ókori görög tradíciókhoz, hiszen a Színházi Olimpia is Görögországból indult Theodoros Terzopoulos rendező kezdeményezésére?

Hogy egy színházi alkotó esetében mennyire fontos a munkáival való személyes találkozás, felesleges lenne hosszan bizonygatni. A színház élő művészet, épp ezért elbeszélés, elemzés, kritika, fénykép, de még video- és hangfelvétel sem képes kellően visszaadni egy-egy színpadi történés fényeit, akusztikáját, élő szervezetét, néha szagokkal elegyes illatát, transzcendes burkát, aurájának rétegeit, rezgéseit.

Szuzuki Tadasi életművét Magyarországon sajnos kevéssé ismerjük, előadásai közül egy sem jutott el hozzánk, szakmai körökben sem tudnak túl sokat a munkásságáról. Ám ha minden igaz, 2023-ban, a Budapesten tartandó Színházi Olimpia keretében remény van rá, hogy végre a magyar közönség is élőben találkozhat e kivételes alkotó produkcióival, művészetével.

Suzuki már a legelső tréningről folytatott nyilvános diskurzusok alkalmával a japán kunren szót használta módszerének gyakorlataival kapcsolatban, amely kifejezést angolul discipline-nek fordították. A diszciplína egyszerre jelent fegyelmezettséget és tudományágat, amely azt sugallja, hogy egy átgondolt, rendszerezett eszközkészletről beszélhetünk, amelynek határozott gondolati háttere van. Suzuki fontosnak tartja, hogy ne a gyakorlatok [undo, excercise], valamint a fizikai edzés [taiso, phyisical conditioning] kifejezésekkel írja le tevékenységét, amely nomenklatúrát a módszer 2012-es kodifikálása után is követ.

A színész feladatát Suzuki nem a hétköznapi valóság újraélésében, újraalkotásában látja, hanem az ennek alapján létrejövő, fikciót felhasználó extremitásban. A színész eszerint olyan mentális térbe lép be a színházi munka során, amelyben kívül kell helyezkednie hétköznapi önmagán, át kell alakulnia, a karakterek természetének legnagyobb szélsőségeit kell ábrázolnia. „Suzuki azt gondolja, hogy a színésznek valami olyan rendkívülit kell csinálnia a színpadon, amire nem mindenki képes.”

Az alapgyakorlatokkal a tréningező a központ kontrollját edzi különböző formagyakorlatokon keresztül. Minél magasabbra vagy minél gyorsabban dolgozik a tréningező a lábával, annál nehezebb lesz a központ kontrollját fenntartania. Suzuki külön kiemeli a légzés fontosságát annak érdekében, hogy a tréningező megfelelőképpen tudja végrehajtani az alábbi gyakorlatokat.

Az idén is a Zikkurat ad helyet a Magyar Festészet Napja egyik kiemelt rendezvényének, a Női vonal XI. című képzőművészeti kiállításnak. A megnyitót október 18-án, kedden este 18 órakor tartják. A kiállítás kurátora Vincze Angéla képzőművész, megnyitja Martos Gábor művészeti író, közreműködik Wischin Mariann operaénekes. A kiállítás témája a női jövőkép.

Október 20-án, csütörtökön mutatjuk be az Egri csillagok című előadásunkat a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közösen az MVM Dome-ban. A 2018-ban született előadásból a minden eddiginél nagyobb térben lényegében egy új produkció készül - mondta Vidnyánszky Attila rendező. A bemutató időpontja közel esik Gárdonyi Géza halálának centenáriumához (1992. október 30.), az előadás az író emléke előtt is tiszteleg. 

A Nemzeti Színház 2022/2023-as évadának első bemutatója szeptemberben Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című darabja lesz. Ebből az alkalomból jelentetjük meg ezt a beszélgetést, melynek témája az öregedő ember perifériára szorulása és az öregkori erotika szépsége. Szóba kerül benne Hubay Miklós először 1959-ben bemutatott drámája is, az egykori szerelmespár kései egymásra találásának története, amelynek főszerepeit egykor olyan feledhetetlen magyar színészek alakították, mint Tolnay Klári és Sinkovits Imre.