A Nemzeti Színház hírei

Március 22-én, pénteken A velencei kalmár premierje előtt Gedő Ilka képeiből nyílik kiállítás a Nemzeti Színház Előcsarnokában. A tárlatot Rényi András művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének a vezetője nyitja meg, este fél hétkor.

Fotókiállítás a Nemzeti Színház Előcsarnokában

A kiállítás finisszázsát 2013. március 23-án 18.30-kor tartjuk a Gobbi Hilda Színpad előcsarnokában. Beszédet mond: Alföldi Róbert, Palotai János, Sebestyén Aba.

Március végéig látható a Nemzeti Színház Előcsarnokában Molnár Zoltán és Szalontai Ábel fotóművészek - a Bányavirág-bemutatóhoz kapcsolódó - Erdély című közös kiállítása.

Április 9-én és 11-én látható utoljára a Nemzeti Színházban a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsámbéki–Zsótér–osztályának vizsgaelőadása, a Kabaré.

Április 2-án a Nemzeti Színház is csatlakozik az Autizmus Világnapja programhoz. Mivel az autizmus színe a kék, a teátrum Előcsarnoka ezen a napon kék színnel lesz kivilágítva.

1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntjük a színészeket.

Erőss Zsolt és Kollár Lajos újabb Himalája-expedícióra készülnek. Ennek részleteiről március 26-án, kedden 11 órakor a Nemzeti Színház nézőtéri büféjében tartanak sajtótájékoztatót a szervezők.

Nagyszüleimtől örökség a piros fedelű Petőfi Összes, ócska megsárgult papíron, gyenge rajzokkal. 1950-ben Csorváson Gyuri bácsiék konyhájában – albérletben lakunk náluk. Ők egész nap tüzelnek, átjárunk melegedni – fennhangon olvasom nekik a János vitézt. Gyuri bácsi időnként felkiált: Nohát, ez a Jancsi! Gondolta a fene az iskolapadban, hogy ennyire viszi! (Tán ez a meghitt közeg teszi, hogy álmomban vállvetve küzdünk Petőfivel a verandánkat ostromló törökökkel.) Első bábos élményem a János vitéz bábváltozata. Kultúrautóval érkeznek a bábosok az iskolánkba. Okos Katás, kulákverő agitprop stílus. – A könyvben nem is úgy van! – morgok az első sorban. Tizenkét évesen a Rómeó és Júlia töredéket is elolvasom. Frusztrál, hogy nincs folytatás.

Hogyan is állunk a szív és fantázia szüleményeivel? – teszi fel a kérdést Ráckevéről szóló ismertetőjében Kovács József László irodalomtörténész. Merthogy itt él egy János vitézzel kapcsolatos legenda, amelynek szálai egy lelkes főjegyzőhöz, az 1960-as évek elején elhunyt Tamássy Andorhoz vezetnek.

Március 23-án Sebestyén Aba rendezésében mutatja be Székely Csaba: Bányavirág című művét a Kaszás Attila Teremben a Nemzeti Színház. Az előadás előkészületeiről, a rendezésről a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészét, Sebestyén Abát kérdeztük.

Március 24-én, a Bányavirág című előadás után a Kritikus Óra keretében Dömötör Adrienn kritikus mutatja be Székely Csaba Bányavidék című kötetét. Székely Csaba drámatrilógiájával (Bányavirág, Bányavakság, Bányavíz) számos rangos irodalmi és színházi díjat nyert el, a kötet a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.