A Nemzeti Színház hírei

Történelmi drámák – történész, filozófus és rendező szemmel. Nézőpontok – Balázs Géza, Kukorelly Endre. ’56 és a Nemzeti. Mécs Károly és Lengyel György színháza… és még sok más a Nemzeti Magazin legfrissebb számában. Keresse a Nemzeti Színházban, a jegyirodánkban, országszerte a nagyobb Alexandra könyvesboltokban és online.

Ritka alkalom, hogy két élvonalbeli budapesti színházban egyidejűleg látható ugyanaz a mű. Az Európa-szerte egyre népszerűbb kortárs szerző, Ivan Viripajev Részegek című darabját Gothár Péter rendezésében a Katona József Színház tavaly decembere óta tartja műsoron a Kamrában, s idén novemberben a Nemzeti Színház is bemutatta. E beszélgetés folyamán mindenek előtt Viktor Rizsakov Nemzetiben született interpretációjáról lesz szó, de magából a drámából kiindulva természetesen érintjük azt a kérdést is, hogy miben különbözik a két rendezői felfogás.

Új látásmódot hozott a kortárs orosz drámában az író Ivan Viripajev és a rendező, Viktor Rizsakov együttműködése, amióta első közös nagy sikerük, a kultikussá vált Oxigén bemutatásra került. Viktor Rizsakov különböző színházakban Viripajev szinte valamennyi drámáját színre vitte már; a Nemzeti Színházban 2016. november 19-én volt a Részegek premierje. Az orosz színházi életről, a darabról és az alkotói munkafolyamatról Kozma András dramaturgot, a darab fordítóját kérdeztük.

Krystian Lupa és Piotr Skiba, valamint a Lengyel Nemzeti Színház társulata a 2014-es Nagyszebeni Nemzetközi Színházi fesztivál vendégei voltak Thomas Bernhard Ritter, Dene, Vos című drámájával. A darabot Krystian Lupa rendezte, a főszerepet Piotr Skiba játszotta. Az alábbi beszélgetés ekkor készült.

Kedves szülők, kedves gyerekek! A Nemzeti Színház is csatlakozott ahhoz a nemes mozgalomhoz, melyet a közmédia „Jónak lenni jó!” címmel hirdetett meg. Mi is kihelyezzük a Szeretetdobozokat december 18-án 10-13-ig az ingyenes 4. Adventi Kölyöknapunkon. 

Emléktáblát avattak Garas Dezső (1934-2011) színművész tiszteletére pénteken Budapesten, a nemzet színésze, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész szülőházán, az Alsó erdősor utca 10-es szám alatt.

Ötvenedszer szurkoltak a nézők Iluskáért és János vitézért. A tapsból, ovációból úgy érezzük a gonosz mostohának is van komoly szurkolótábora, ahogy a kis János vitézek és Iluskák is mindig sikert aratnak a Nemzeti Nagyszínpadán. Az első ötvenes szériát ünnepelni szokás, így tettünk mi is. Készült szép emléklap, a kor divatja szerint még hűtőmágnes is. :)

„A versengő helyzet célja olykor csak az időtöltés, ebben a szereplők jól elvannak (mint a befőtt), mert ez csak „játék”, ismerik a kimenetelét.” (Balázs Géza) - „Közel ülök, nem látok színészkedést a fene jódolgomban pocsék rossz a dolgom bergmankodás alap-kellékén, a fájdalmas arckifejezésen kívül.” (Kukorelly Endre)

A balkáni térség legnevesebb vígjátékírója, Branislav Nušić külügyi kormányhivatalnokként (no meg színházigazgatóként) is dolgozott, így semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy tudja, mit beszél, amikor azt ecseteli, miként forgatja fel a politikai karrier egy „védtelen” család életét. Amikor kajánul élcelődik azon, hogy nyelvlecke, szerető és néhány aranyfog sem árt, ha valaki jó miniszterfeleség szeretne lenni. Hiszen ebben a világban minden a látszat és szerep…

Vajon van ellenszer a felemelkedésre? Ha a tutyimutyi férjből egy napon miniszter lesz, az az egész világot a feje tetejére állítja vagy a csak a népes rokonságét? A próbák közben Árkosi Árpád rendezővel a jelenidejűségről és a felesleges aktualizálásról, a nézői érzékenységek különbözőségéről és a valóság színházi felfüggesztéséről is beszélgettünk.