A Nemzeti Színház hírei

„Nemcsak jelképesen, átvitt értelemben, de konkrétan, közvetlenül is azt kell vallanom, hogy valójában három magyar klasszikus volt a színházi tudományokban vezetőm és mesterem: a színházi felfogás és játék terén a Bánk bán, a képzelet legköltőibb játékait néha durván reális színpadra kényszerítő és az álmok szubtilitásának szférájába emelő Csongor és Tünde, végül mindkettőt együtt képviselő, legnagyobb tanítómként a madáchi Tragédia” – írta egy évvel a halála előtt, 1967 szeptemberében Németh Antal Egy emberöltő Az ember tragédiája szolgálatában című visszaemlékezésében.

A döntőben 23 versenyző lépett színpadra, akiknek egy-egy versklipjét is megnézhette a közönség. Az első helyezett, 21 éves vajdasági Péter Lea mögött Csiha Marianna 32 éves halásztelki versenyző lett a második, míg a harmadik helyezett Gál Réka Ágota 17 éves hetényi (Szlovákia) versenyző lett. Péter Lea versklipje Simon Márton Háromnegyed négy című műve, első verse Terék Anna Kunigunda útja, második verse Arany János A walesi bárdok című balladája volt.

Premierek: egy régi Goldoni új név alatt, egy Figaro házassága a jövőbe aktualizálva. Romantikus Nemzeti: 180/15. Emlékezés a legnagyobb magyar epizodistára. Riport a kellékesek rejtett világáról. Pröhle Gergely és Wilhelm Droste megírták, mit gondolnak a Bánk bánról, Szűcs Nellitől pedig megtudhatják, hogy mik is a színpadi gólpasszok…

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Puskin-éremmel tüntette ki Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, a Nemzeti Színház igazgatóját szombaton Moszkvában, az orosz nemzeti egység napján. Gratulálunk!

Életének 83. évében elhunyt Pápai Erzsi Jászai-díjas színművésznő, Érdemes művész, a Nemzeti Színház Örökös tagja.

„Igaz, hogy színház, kívülről mégsem nézheted, persze, hogy színház, de ez az életed…” – énekelte Törőcsik Mari dalát Szűcs Nelli a Nemzeti Színház évadnyitó nyílt napján. Ezzel igyekezett kifejezni tiszteletét a gyengélkedő idősebb kolléga iránt. De benne van ebben a dalban a saját művészi hitvallása is. A színház az élete. Pályája során vígjátékban ritkán játszott, de sokat komédiázott. Észreveszi – és meg is mutatja – a tragikus helyzetek fonákságait, az ember megmosolyogtató gyarlóságait. Az új bemutató – a Figaro házassága avagy egy őrült nap – előtt mi másról beszélgethetnénk, mint a Beaumarchais által is felvetett témákról.

A Házasság Palermóban ifjú párját alakítják rokokó ruhában és díszletben, olasz környezetben. És mindeközben a mai korra is érvényes problémákat feszegetnek együttélésről, rivalizálásról, szerelemről.

A 180. évadát és épülete megnyitásának 15. évfordulóját ünneplő színházunk november 1-jétől köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken új, egységes arculatú kreatív anyagokkal jelentkezik.

Kőszínházi ősbemutatóként kerül a Nemzeti Színház közönsége elé Goldoni játékos, szellemes, mély emberismeretre valló jellemkomédiája. A Házasság Palermóban rendezőjével, Kiss Csabával beszélgettünk a készülő előadásról, az olasz vígjátékszerző korszerűségéről.

A történet ugyanolyan egyszerű, mondhatni semmiség, mint a Goldoni daraboké általában: egy eltört legyező, egy sült tök, egy félreértett kávé – és máris indul a civódások, féltékenykedések megállíthatatlan körtánca. A komikus helyzet Goldoni számára csak kiindulópont, a vígjáték igazi forrása: a jellem.