Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA: 
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.

Vissza a hírekhez

Elhunyt Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze

95 éves korában meghalt Máthé Erzsi színművész, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, az egyik legjellegzetesebb orgánumú magyar színésznő. Máthé Erzsi, aki május 16-án lett volna 96 éves, három évtizeden át, 1952–1983 között játszott a budapesti Nemzeti Színházban, 1983-ban alapító tagként követte Zsámbéki Gábort és Székely Gábort a Katona József Színházba. Játszott filmekben, kabaréjelenetekben is. 

 

 

 

Máthé Erzsi 1927. május 16-án született Budafokon Mertz Erzsi néven. Családjával nagy szegénységben nőtt fel, úgynevezett barlanglakásban laktak. Később kaptak lakást, de a II. világháború után, mivel svábok voltak, elvették az otthonukat és kitelepítették őket. Máthé Erzsi a nehéz gyerekkori éveknek tudta be, hogy maga is kemény nő lett, még a hangját is megkeményítette, de ez csak védekezés volt, mondta, így leplezte a gyengeségét, az esendőségét.

Az Országos Színészegyesület színiiskolájába járt 1945-1948 között, ahol Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda volt a mestere. A felvételin Ady Endre A halál rokona vagyok című versét mondta el, mert csak drámai verseket ismert, olyanokat, amilyen az élete volt. A Színművészeti Főiskolára már nem sikerült bejutnia, ennek ellenére egymás után kapta a szerepeket. 1948–49-ben a Vígszínház tagja, majd 1949–1952 között a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. Szörényi Éva helyére ugrott be az egyik darabban 1949-ben a Nemzeti Színházban. A darabot Major Tamás rendezte, aki mondta neki, hogy Mertz Erzsi néven nem lehet színésznő, akkor lett Máthé Erzsi. Drámai és humoros szerepekben egyaránt lenyűgözte a közönséget, emlékezetes alakítása volt többek között Az ember tragédiája Évája, a Bánk bán Gertrudisa, a Lear király Gonerilje, a Liliomfi Kamillája, a Téli rege Paulinája. Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű, Zsurzs Éva rendezte televíziós változatában. 2012-ben lépett utoljára színpadra.

A budapesti Katona József színházban 2003-ban saját vagyonából létrehozta a Máthé Erzsi-díjat, amelyet minden évben egy-egy fiatal színésznek ítél – titkos szavazással – a társulat. Alapítványt is hozott létre, amelynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.

Máthé Erzsi hosszú és tartalmas pályája során mindent megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998). 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a Nemzet Színésze. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012-ben Hazám-díjjal, 2013-ban Kállai Ferenc-életműdíjjal tüntették ki. Budapest díszpolgára.

 

Máthé Erzsi azt vallotta, mindig túlfűtött és szenvedélyes volt, ezt örökölte, hozta magával:

“A színház volt az életem, a mindenem, de letettem, magam mögött hagytam."

 

Évek óta visszavonultan élt, életkora és betegsége miatt folyamatos orvosi ellátásra, ápolásra szorult. Színésztársai, egykori kollégái mindvégig tartották vele a kapcsolatot, barátai látogatták, telefonon beszéltek vele. A Nemzet színésze május 8-án este csendben elaludt.

 

Máthé Erzsi oldala honlapunkon.

(2023. május 09.)