Miért gyilkol az ember?

Ez a történet ihlette Georg Büchnert, aki négy különböző változatban, vázlatban készítette elő drámai művét, ami végül nem született meg. A megmaradt töredékek alkotják Büchner legendás, modern drámáját. Tehát „igaz történet alapján”, egy igaz történetet mesél el mindaz a több száz feldolgozás, amit Büchner foszlányai inspiráltak. A szöveg, a jelenetsorrend klippszerű vágásokból áll, látomásokból, költői párbeszédekből – ami pusztán kiindulópont, inspiráció minden alkotáshoz.

Az átlagember, a kisember, a kiszolgáltatott ember magányos története a Woyzeck. Mozaik egy örökérvényű világról, ahol minden nap eldöntjük, hogy ma nem, és estére megszegjük. Az ember hajótörésre van ítélve. Olyan törésre, ami – jól láthatóan – ma is szétfeszíti a világot. A szeretet és a szabadság nevében hittel, szenvedéllyel képesek vagyunk fegyvert fogni, háborúkat támogatni – elfogadni, hogy az ember ölhet. Ma robbanószerekkel kísérletezünk, fegyverekkel pózolunk, posztoljuk saját, kreált személyiségünket. Minden elénk van tolva, nincsenek titkok, a kérdéseket feltették és megválaszolták már nekünk.

Ebben a túlfeszített valóságban, bombák alatt, szakadékok között, képernyők előtt ül a kishajó: Woyzeck. Szerelmet keresve, igazságot kutatva ragad fegyvert és gyilkol. Miért? Egy viccben említett autóvezető sorstragédiája ez, aki a rádióból értesül arról, hogy az autópályán egy ámokfutó hajt szemben a forgalommal. Mire ő rácsodálkozik: egy? száz!

Vecsei H. Miklós

Georg Büchner
(Goddelau Darmstadt mellett, 1813. október 17. – Zürich, 1837. február 19.)


Huszonnégy zaklatott évet élt csupán, vékony életműve mégis rendkívüli hatású. Orvosnak tanult előbb Strasbourgban, majd Giessenben. Forradalmi, szociális elkötelezettségét mutatja A hesseni hírmondó című gyújtóhangú röpirata, amelyet egy társával adott ki 1834-ben ezzel a mottóval: „Békét a kunyhónak! Harcra a paloták ellen!” A hatóságok elől Strasbourgba menekült, élete utolsó évében pedig Zürichben élt, ahol anatómiát tanított.

1835-36-ban alkotta meg életművét: a Lenz című elbeszélést, valamint a Danton halála és a Leonce és Léna drámát, amelyeket ma is játsszanak a színházak. És papírra veti a Woyzeck tervét, vázlatait, ám a drámát már nem tudja befejezni. A tífusz végez vele.

A nyomtatásban csak 1879-ben megjelent Woyzeckből a sok-sok színházi előadás mellett tucatnyi filmfeldolgozás is született (köztük Szász Jánosé), Alban Berg operát (1921), Tom Waits és Robert Wilson különleges zenés művet alkotott a történetből (2000). Magyarországon 1963-ban az Ódry Színpadon játszották először, az akkor negyedéves színinövendék Haumann Péter főszereplésével.

(2018. március 26.)