Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800
Vissza a hírekhez

Premier - Woyzeck

Hullámok

Ifj. Vidnyánszky Attila rendező

A töredékes, rejtélyes Woyzecket rengetegen feldolgozták már. A Sztalker Csoport miért fogott bele?

– A mi esetünkben vannak „küldetésszerű” anyagok, amikor azt érezzük, hogy ezt mindenképpen meg kell csinálnunk, mert mindenkihez szólni akarunk, vagy mert a társulatnak szüksége van rá. És vannak „szerelembe esések”, amik személyesebb, költőibb, lilább történetek, mint a Woyzeck is, amelyre inkább úgy tekintek, mint kísérletre. Hogy megértsük, mi van. Hogy érzékeljük Woyzecket saját magunkban, hogy milyen kicsik vagyunk a világban.

ifj. Vidnyánszky Attila 

Milyen ez a világ?

– Érezni valami fenyegető hangulatot, és csak remélni lehet, hogy nem tör ki világháború vagy valamiféle természeti katasztrófa. Viharok,  háborúk azért vannak a közelünkben is. Ilyen körülmények között komolyan felvethető a kérdés, hogy mi a színház feladata. Mi, akik színházat csinálunk, úgy vagyunk ezzel, mint Woyzeck a maga világában: vergődünk „kishajóként”, és próbálunk hatással lenni azokra a hullámokra, amik dobálnak bennünket.

A háborút említi. Ön kárpátaljai, és Ukrajnában háború van. 

– Volt osztálytársaim az utóbbi időkben arról beszélgetnek, kinek hány behívója jött már, ki vette át és vonult be. A Nemzeti Színház próbaterméből nézve távolinak tűnik, sőt, hihetetlen és elképzelhetetlen, hogy valakik éles háborús helyzetbe kerülhetnek, hogy ölniük kell. Pedig ez itt van tőlünk nem messze, s mindez az én barátaimmal, kortársaimmal történik, akiket magába ránt ez a rémisztő valóság. Az a kiszolgáltatottság, tehetetlenség, ami Büchner Woyzeckjének kijut – bár nem gondolunk rá –, ijesztően közel van hozzánk.

Büchner világa komor, sötét. Ilyen lesz majd a mi Woyzeckünké is?

– A szöveg világa valóban „betonszerű”, de mi valahogy mást kutatunk ma benne. Egy szabadnak, békésnek, kellemesnek, színesnek, fogyaszthatónak hitt világban – hajlamosak vagyunk ilyennek gondolni a sajátunkat – születik meg valakiben a kétségbeesett gondolat: gyilkolni fog. Nem elemelni akarjuk a történetet, hanem ellenkezőleg: közel akarjuk érezni magunkhoz azt a világot, amiben ez megtörténhet. Egy szórakoztató paneldrámát készítünk.

Bűnös vagy nem bűnös Woyzeck, aki gyilkol?

– Az előadás feladata, hogy elgondolkodjunk: az a világ, amiben élünk, lehet-e ránk ilyen hatással. Woyzeck ennek a végletességét mutatja. De kicsiben, hétköznapjainkban vajon hogyan hat ránk ez a képernyőkkel, plakátokkal, illúziókkal kitömött világ?

Ugyanazt a kérdést firtatja ez az előadásuk is, mint a III. Richárd. Az alapvetés ott így szól: Nem az a kérdés, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben nem lehet más, csak gonosz…

– Így van, de a nézőpont más. Shakespeare királya játszik, kíváncsi, meddig mehet el abban a világban, amely ezt lehetővé teszi számára. Itt most a világ maga „III. Richárd”, amely Woyzecket körülveszi. Azt kutatjuk együtt, magunkban és majd a nézőkkel: milyen ma szürkének lenni.

 

Kornya István

(2018. március 26.)