Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800
Vissza a hírekhez

Cyrano bemutató

A romantikus

Rostand és a Cyrano de Bergerac

Savinien de Cyrano de Bergerac (1619–1655), Molière kortársa volt, akinek „legfontosabb műalkotása a saját élete, ahogy erre a romantika költője, Rostand ráérzett. Cyrano, miközben a gascogne-i gárdacsapat rettegett kardforgatója lett, filozófiát hallgatott Párizsban Gassendinél, a kor legnagyobb szellemi hullámveréseit keltő manierista filozófusnál.

Edmond Rostand en habit vert 01
Edmond Rostand

Cyrano legendát épített maga köré egyrészt párbajaival, kötekedő, néha kötözködő természetével, másrészt azzal, hogy feltétlen kitartott egy olyan nemesinek mondott, de inkább liberális értékeket felvonultató eszmerendszer mellett, amely a gondolathoz és az észhez, a rációhoz való hűséget tartotta a legfontosabb emberi kelléknek. Cyrano a francia szabadgondolkodó fiatalok vezéralakja lett: ügyesen és higgadtan vívott, mintha nem testi léte lett volna veszélyben; könnyedén, akár improvizatívan is verselt alexandrinusokban, s ironikus szemlélete, mellyel a magasztosnak hirdetett társadalmi, politikai eszmék fonákját látta és láttatta kortársainál, felélesztette a szatirikus irodalmat. Kortárs irodalmi jelenlétét kiterjedt levelezésének köszönheti” – írja Rostand figurájának eredetijéről Jákfalvi Magdolna. Cyrano büszke volt rá, hogy Molière a Scapin furfangjaiba átvett tőle egyik darabjából egy részt az emberi butaságról és gyarlóságról. Regénye, a Holdbéli utazás magyarul is olvasható. Az igazi Cyrano orvtámadás áldozata lett: ellenségei gerendát dobtak a fejére, akárcsak Rostand hősére.

Edmond Rostand
(Marseille, 1868 – Párizs, 1918)
Régi, előkelő provence-i család sarja. Verselgető apja ismert közgazdász. Edmond jó hírű páriz si iskolákba járt. 16 volt, amikor közölték első költeményét, 19 évesen megnyerte az Akadémia irodalmi tanulmányra kitűzött díját. Ekkortól publikált cikkeket, tanulmányokat, verseskötetet jelentetett meg.

A család kívánságára jogi diplomát szerzett, de végzés után az irodalom felé fordult. Megnősült, felesége népszerű író-költő volt.

26 éves korában talált rá a verses regény műfajára: 1894-ben már a Commédie Française Sarah Bernard főszereplésével játszotta A regényesek című bohózatát.

1897-ben a Cyrano de Bergerac, 1900-ban a Sasfiók átütő sikert aratott. Két utolsó nagy műve, a Kakas és a Don Juan utolsó éjszakája elsősorban irodalmi elismerést hozott számára. Az utolsó években sokat betegeskedett, vidéken élt. Három héttel az első világháború után halt meg.

A Cyrano szerzőjének, Rostand-nak az élete, ahogyan Hegedüs Géza írja, szakadatlan irodalmi, szerelmi, társadalmi sikerek diadalútja. És az újromantika sikeréé. Pedig már az „izmusok” dúlnak ebben a korban: realizmus, naturalizmus, aztán az impresszionizmus, expresszionizmus, futurizmus, szimbolizmus, már készül a dadaizmus és a szürrealizmus… Az „újromantika” hangján megszólaló Maeterlinck, Hofmannsthal és meséivel Oscar Wilde jelezik, hogy „a romantika nem halt meg, még csak nem is alszik. És amikor 1897-ben a párizsi Comédie Française bemutatta a 29 éves, már nem egy sikeres költői színjáték szerzőjének, Edmond Rostand-nak Cyrano de Bergerac című hősi játékát – ez olyan tomboló siker volt, amely hamarosan végigszáguldott Európán, és rövidesen Európán kívül is. New Yorkban, Tokióban ugyanúgy sorozatosan kellett játszani, mint Szentpétervárott, Stockholmban vagy Bécsben és Budapesten” – írja Hegedüs. A világ színpadain sokszor és sikerrel játszott mű ma is rendkívül népszerű. Készült belőle balett is és film, többek között Gérard Depardieu emlékezetes alakításával. A címszerep igazi jutalomjáték. Magyar színpadokon olyanoknak jutott osztályrészül, mint Várkonyi Zoltán és Szabó Sándor, Huszti Péter és Bitskey Tibor, Cserhalmi György és Szervét Tibor.

Rostand sikereihez hozzájárult, hogy a kor elsőszámú, ünnepelt színésznője, Sarah Bernhardt felkarolta, támogatta, minden darabjában játszott, a Sasfiók nadrágszerepében hatalmas sikert aratott. (A Napóleon fiáról szóló Sasfiókot 1911-ben Móricz Zsigmond is látta Párizsban. „Ilyen darabot kell csinálni idehaza!... Mért nincs nekünk ilyen darabunk! Hályog borult a szememre az akaró vágytól s nem láttam többé semmit. Mért nem tudunk mi ezen a nyelven! Hol a magyar irodalom, amely hangot akarjon adni, így! a nemzet legbelsőbb, legizzóbb lávaforrongásának!” – fogalmazott a Nyugatban.)

A Cyrano százéves töretlen sikere bizonyítja, hogy az emberek érdeklődése nem lankad a nagy érzelmek, tettek, kalandok iránt. S ha sérelem ér minket, nem kardot rántunk, hogy elégtételt vegyünk, de kéznél van egy idézet Rostand Cyranójától: „Mert magamat kigúnyolom, ha kell, De hogy más mondja, azt nem tűröm el!”

 

A fotó forrása: 
A kép az Egyesül Államok Kongresszusi Könyvtárának
Nyomdai és Fotográfiai Osztályától származik az
alábbi azonosítóval: ggbain.27977 | Közkincs,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2835348

(2016. május 02.)