Vissza a hírekhez
24 tonna könnyedség
Színpadtechnika - forgószínpad
24 tonna könnyedség? Ez a mi forgószínpadunk. Egy olvasónk jegyezte meg honlapunk vendégkönyvében, hogy „A vihar” című darab közben „…igazi élmény volt mindig újabb és újabb meglepetésekbe esni a színpadtechnika nyomán: egyre bonyolultabb elméleteket kellett felállítanom a színpad technikai megvalósításáról. De a forgásnál azt hiszem, feladtam.”
Valószínű nem önmagában a forgás nyűgözte le ennyire nézőnket, hiszen a forgószínpad az egyik legrégebbi színpadtechnikai elem. Nagyon sok színház használja. Ami mégis alapot adhat a csodálkozására az az, hogy a Nemzeti Színház forgószínpada más, mondhatjuk egyedülálló technikai alkotás.
Egy huszonnégy tonnás, mégis légiesen könnyed mozgásokra képes szerkezetről van szó. Színházunk nagyszínpada három részből áll. A néző előtt közvetlenül a főszínpad, tőle balra egy oldalszínpad (ahol esetenként várakozik egy új felvonás már összeszerelt díszlete), és a főszínpad mögött, attól teljesen leválaszthatóan a hátsószínpad. Ez a hátsószínpad a „forgó” állandó lakhelye. Innen indul útjára, ha a rendező úgy kívánja.
;)
A nézőtér felől nézve a nagyszínpad, és a hátsószínpad nyílása. Jól látható a hatalmas üreg, a nagyszínpadi technika, a süllyesztők helye.
A forgószínpad ugyanis önjáró. 24 tonnáját síneken és légrugókon cipeli, a mozgásra szóló parancsokat rádiós távvezérléssel kapja, a kívánt helyzetekbe való pontos beállást lézeres pozicionáló szerkezet segíti. Felületén egyaránt található forgótárcsa és forgó-gyűrű, amelyek egymástól függetlenül, akár ellentétes irányokban is foroghatnak. Ha a darab vagy a rendező kívánja ezekre a forgásokra előre-hátra haladás közben is képes. Ha a „forgót” előre kell hozni, indulás előtt egy szintkiegyenlítő rendszer először a hátsószínpad síkja fölé emeli, hogy körülbelül 4,5 perc alatt elérje a főszínpadot. Út közben akkumulátorról kapja az energiát.
A főszínpadon további „trükkökre” nyílik lehetőség, hiszen a főszínpadi 72 süllyedővel tetszés szerint emelhető, süllyeszthető. A főszínpadi végpozícióján már nem kell, hogy az akkumulátorokat használja, ugyanis automatikusan reteszelődik a 72 süllyedő berendezés egyik eleméhez. Ezen a kapcsolaton át kapja a szükséges tápfeszültségeket és vezérlő jeleket is.
A forgótárcsa közepe kiemelhető. Ezen a 4x4 m-es felületen újabb „csodák” születhetnek, hiszen a főszínpad süllyedő elemei „áttörhetik” a forgó közepét. Nyolc ilyen elem is illeszkedik a forgóhoz.
A forgószínpad működtetése előtt annak minden egyes elemét - természetesen - ellenőrizni kell. A kezelő-személyzet majdnem olyan bonyolultságú ellenőrző műveleteket hajt ilyenkor végre, mint amit egy Forma1-es versenyautó pályára küldése kíván. Használat előtt leellenőrizendő az akkumulátorok feszültségszintje, töltöttségi állapota, a levegőrendszer nyomása, a lézeres pozicionáló aktív működése, a mobil rádió-távvezérlő egység és a haladó mozgás egyenes irányát biztosító, süllyesztett acélsín állapota és szabad átjárhatósága. Ha minden tétel rendben, és a színpadtechnika ördöge sem tréfálja meg a közreműködőket, akkor a közönség varázslatos „színpadtechnikai akció” részese lehet az előadáson, hiszen ez a "monstrum" látszólag emberi kéz érintése nélkül, hangtalanul, svájci óramű pontossággal vándorol a főszínpadra, ahol elfoglalja a helyét, és - tovább segíti a rendezői elképzelések megvalósítását. A jövőben is.
(eosz)
(2004. április 28.)