SALOME Misztériumjáték

Oscar Wilde (Dublin, 1854 – Párizs, 1900) ír származású angol költő, próza- és drámaíró. Salome című egyfelvonásos tragédiája - melyben az egyik legismertebb bibliai történetet dolgozta fel - 1893-ben jelent meg francia nyelven, és 1896-ban Párizsban színpadra is állították.

Ám az angol változat bemutatását Nagy-Britanniában nem engedélyezték, mivel a bibliai szereplők színpadi ábrázolása akkoriban tiltott volt - így hazájában 1931-ig nyilvánosan nem is játszhatták. A századfordulón már több mint tíz nyelvre lefordították, Németországban pedig különösen népszerű lett - 1905-ben Richard Strauss operát írt belőle, valamint több filmes feldolgozása is született. A történet szerint a fiatal júdeai hercegnő, Salome (II. Heródes fejedelem és Heródiás lánya) érzéki szerelemre lobban a börtönbe vetett próféta, Jochanán (Keresztelő Szent János) iránt, ám a “sivatagi szent” visszautasítja őt.

Ugyanakkor Salome szépsége annyira lenyűgözi a mostohaapját, Heródes Antipász tetrarchát, hogy egy pazar lakoma során arra kéri - táncával gyönyörködtesse el őt és a vendégeket, megígérve, hogy ezért bármely kívánságát teljesíti. Salome - akit a szentéletű Jochanán elutasított - bosszúvágytól hajtva és részben anyja sugallatára, ezüsttálcán kéri a próféta fejét. Heródes, bár tiszteli a prófétát, mégsem hallgat baljós előérzeteire - és Saloménak tett esküje miatt végül lefejezteti Jochanánt. 

Ábrányi Emil így írt Wilde darabjáról: „Ez az egyfelvonásos tragédia egyszerűen remekmű. Kisebb keretben senki sem rajzolta meg tömörebben és izzóbb színpompával azt az időt, amikor a Megváltó körül égni kezdett a világ; amikor a legbujább, legperverzebb érzékiség tombolása mellett megjelent a legistenibb lemondás.” – Számomra Wilde darabja, a Salome egy olyan világról szól, amely még nem áll készen az Örömhírre és a Hírnökre.

Pedig az egyetlen „hír”, amire érdemes várni, a Megváltó megjelenése – mondja Diana Dobreva, a mai bolgár színházi élet egyik kiemelkedő alakja, akinek nemzetközileg is elismert rendezései számos országban, többek között az Avignoni Fesztiválon is sikerrel szerepeltek már. A Nemzeti Színház közönsége is láthatta a különleges vizualitású Odüsszeusz című előadását a 2024-es Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, a XI. MITEM-en.

Diana Dobreva színpadi változata bibliai idézetek és Alekszander Szekulov írásainak  felhasználásával készült.

A magyar szöveget Szini Gyula és Kosztolányi Dezső fordításának figyelembevételével írta Kozma András.