Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Bemutatók - 2023/2024-es évad

Katona József

„A becsűletes kínoztatik, megostoroztatik, kipörkölik szemeit,
s midőn minden kitelhető csapást kiállt, akkor törik kerékbe.”

 

A távol csatázó Endre király helyettese, Bánk bán országjáró útjáról hazatérve csupa cselszövést lát, hívei és ellenségei is az ország vészharangját kongatják. A király „idegen” felesége sajátjait jutalmazza, a magyarokat bünteti. A pártoskodás – ekkor már függetlenül a párthovatartozástól – a haza sorsát ássa alá. Bánk bán tragédiája azonban személyes is: felesége kicsapongásának híre összetöri, és tébolyult cselekedetre szánja el magát.

Rendező: Vidnyánszky Attila

BÁNK BÁN
NSZ
Nagyszínpad
Molnár Ferenc

„Az elnök úr igazán büszke lehet arra, hogy „így” rendelkezésére áll úgyszólván az egész emberiség.”
„Kedves öreg barátom... az, amit maga az egész emberiségnek nevez, az szégyellje magát.”

 

Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek. A Rátóti Zoltán rendezésében készülő Egy, kettő, három és Az ibolya című előadásban a Nemzeti Színház oszlopos tagjai mellett a produkcióban részt vesznek a Színház- és Filmművészeti Egyetem színinövendékei is.

Rendező: Rátóti Zoltán

Egy, kettő, három - Az ibolya
GH
Gobbi Hilda Színpad

Henrik Ibsen drámája alapján, Áprily Lajos fordításának felhasználásával

Az új produkcióban a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter, a Nemzet Művésze alakítja a tévelygő Peer Gyntöt, partnerei az előadásban saját fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota színművésznő. Találkozásaik izgalmas megvilágításba helyezik Ibsen remekművét, mi pedig nyomon követhetjük Peer megrázó, lírai párbeszédét belső és külső ellenfeleivel, édesanyjával, szerelmével, fiával – és önmagával. 

Rendező: Blaskó Borbála

GRANE - Képzelgések a Peer Gynt nyomán
GH
Gobbi Hilda Színpad
Nyikolaj Vasziljevics GOGOL

Az előadás sem mehet el reflexió nélkül a világunkat felforgató változások mellett, s a maga sajátos módján, izgalmas megoldást találva meg is adja ezekre az embert próbáló időkre a saját válaszát, sőt, az eredményes háztűznézés reményében fejezi ki legfőbb kívánságát: „Jólétben élj, és hozzatok a világra egy sereg gyermeket...”

 

Rendező: Vidnyánszky Attila

HÁZTŰZNÉZŐ
KA
Kaszás Attila Terem
Nyikolaj Gogol

„Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!”

 

Nem véletlen, hogy szinte minden rendező előbb vagy utóbb színpadra állítja Gogol zseniális szatíráját – hiszen a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett lehetősége van rákérdezni mind a társadalmi élet visszásságaira, mind az emberi lét mélyebb értelmére, fájdalmasan szembesítve akár a közönséget is önnön problémáival, amire a darab mottójában elhangzó közmondás is utal: Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde! A nemzetközi szinten is jegyzett Avtandil Varszimasvili, a kortárs grúz színházi élet egyik meghatározó alakja, a Nemzeti Színházban nagy sikerrel bemutatott A kaukázusi krétakör című előadása után is a rá jellemző, érzelmesen expresszív, játékos teatralitással álmodja színpadra a drámairodalom kiemelkedő alkotását.

Rendező: Avtandil Varszimasvili

A REVIZOR
NSZ
Nagyszínpad
Bertolt Brecht

„A Nemzeti Színházban, a Kurázsi mamával a modern emberhez szólok modern esztétikával, de érthető módon. Ma ismét háborúk sorozatát éljük, amelyek kitörésük első huszonnégy órájában megdöbbentenek minket, megráznak, aztán elfelejtjük, már nem érdekelnek bennünket. Azért készül ez az előadás, hogy általa az emlékezést segítsük, és éltessük egy olyan rendszerben, amelynek gépezete teljes mértékben a felejtésre építi az emberi gondolkodást. A hibrid háború a felejtéssel karöltve jár, ezért fontos, hogy mindannyian tudatunkra ébredjünk, és lássuk, mi történik körülöttünk, meddig fajul az ember, mire képes az emberi természet” – mondja a Kurázsi mama és gyermekei előadásról a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz.

Rendező: Theodórosz Terzopulosz

KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI
NSZ
Nagyszínpad
Sík Sándor

Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?

Rendező: Berettyán Nándor

ISTVÁN KIRÁLY
GH
Gobbi Hilda Színpad
Kirill Fokin

Shakespeare Lear király című műve nyomán

„Időnk csapása, hogy bolond vezet vakot.”

 

Shakespeare egyik legismertebb, ugyanakkor talán legfájdalmasabb és legszívbemarkolóbb színpadi műve a Lear király,  melyről G. B. Shaw így ír: „Soha senki nem fog a Learnél jobb tragédiát írni”. A mű egyetemes léptékű kérdései Valerij Fokin rendező megfogalmazásában civilizációnk mai  állapotára mutatnak rá. „Nehéz idő sújt: itt engedni kell, És mondanunk, mi fáj, nem ami illik.” 

Rendező: Valerij Fokin

KING LEAR SHOW
NSZ
Nagyszínpad
Szarka Tamás

Cigányballada Gorkij „Makar Csudra” című elbeszélése nyomán

„Lojko belevágott a húrokba. Csakugyan úgy sírt a hegedűje,
mintha valóban lányszívből lett volna.”
Gorkij: Makar Csudra

 

A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad