Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800

Az évad bemutatói

Székely János

Caligula helytartója

„Egy ilyen tigrist mégsem hagyhatunk / Uralkodni a fél világ felett!”  (Petronius)

Mit tehet Petronius – Jeruzsálem római helytartója – ha császára,  Caligula arra kötelezi, hogy a zsinagógába saját szobrát állíttassa be, mint hatalmi szimbólumot? Képes-e Barakiás, mint zsidó főpap, szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, megtagadva Caligula parancsát? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember – Petronius – is elbukik.

Rendező: Szász János

Caligula helytartója
GH
Gobbi Hilda Színpad
Ivan Viripajev

Álomgyár /Dreamworks/

Az író új története folytatja az örök és egyszerű emberi értékekről szóló dialógust – házasságról, szeretetről, családról – egy hollywoodi film nyelvezetét felhasználva. Mert álmaink a mi munkánk, melyeket bármi áron jól kell beteljesítenünk – vallja a rendező, ugyanakkor feltevődik a kérdés, vajon hány különböző prizmán keresztül szabad gyönyörködnünk ezeknek a megvilágításában? A talmi csillogás között dereng itt-ott igazi fény? Amit az Álomgyár kínál, bár számunkra ismerős, ezúttal görbetükröt is nyújt felénk.

Rendező: Viktor Rizsakov

NSZ
Nagyszínpad
Madách Imre műve alapján

Az ember tragédiája

„Ádám: Hová lesz énem zárt egyénisége?”
Az emberiség drámája az ősszülőktől kezdve, ahogy a világegyetem tágul, egyre nagyobb rálátást nyújt Ádámnak arra az időfolyamra, amit történelemnek nevezünk. Ám az „útvezető”, a megelégedéssel ironizáló „okosördög”, egy olyan jövendő képét festi le, melynek alapja a kétely, felépítménye pedig a tragikum. Lucifer, intést és tudást ötvözve próbálja Ádámot rábírni, ne fogadja el az isteni megoldást. De a Mű, mely immár forog, önmagában, önmaga által győzi le a szkepszist, egy folyamatos harc újra tapasztalása, a közönség, a jövő emberiségének küzdelme által.

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad
Földes László Hobo

Hé, Magyar Joe!

Az ötlet a semmiből csapott le rám. Jimi Hendrix világhírre juttatott egy féltékenységi gyilkosságról szóló néger bluest, a „Hey Joe”-t, amit én negyven éve lefordítottam és azóta is játszom. Valamiért eszembe jutott, hogy ha nekem amerikai nevem van, azaz a „Hobo”, akkor a „Joe” is lehet magyar és együltő helyemben leírtam a gyilkos élettörténetének vázlatát.  Joe Magyar József néven született a hetvenes évek végén. Apja a rendszerváltás után bankár lett, verte a fiát, az anyja színésznő volt, bármit eljátszott, csak anya nem volt. Józsi utálta az iskolát, futballista akart lenni. Megismerte a bluest és a legjobban a „Hey Joe” tetszett neki. (Hobo)

Rendező: Vidnyánszky Attila

Hé, Magyar Joe!
GH
Gobbi Hilda Színpad
William Shakespeare

Othello

Azt akarod, hogy egy berber csődör hágja meg a lányod? Hogy unokáid rád nyerítsenek?” /Jágó/

Othello, a mór, a Velencei Köztársaság flottájának hadvezére, idegen létére a lojalitás, erő és stratégiai érzék megtestesítője. Mint érzéki bomba vágódik be Desdemona életébe, feleségül véve őt. Szerelmük őszinte, életre szóló. Jágó, a vezér zászlóhordozója viszont, irigységből, megalkotja a „rontás remekművét”: Othellot Desdemona ellen fordítja. S a gyilkos bosszú már nem a féltékenység tragédiája, hanem a sebzett bizalomé, a lelkünket megmérgező kételyé.

Rendező: Kiss Csaba

GH
Gobbi Hilda Színpad

Rocco és fivérei

Giovanni Testori: A Ghisolfa-híd című regénye alapján

Egyszerű mese ez öt fiatalember életének nagy lehetőségéről, arról, hogyan vívják ki helyüket az életben: a családban, a szorítóban, a szerelemben – mondja Vidnyánszky Attila rendező. – Egyszerű, mondom, miközben a cím Thomas Mann bibliai távlatú regényére, a József és testvéreire utal, Rocco alakja pedig Dosztojevszkij Félkegyelműjének Miskin hercegével rokon. Én ezekben a dimenziókban tekintek erre a modern, rólunk szóló mesére. 

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad
Robert Bolt

Egy ember az örökkévalóságnak

"Nem a tetteimért üldöztetek ti engem, hanem szívem gondolataiért.” /Thomas More/

VIII. Henrik ideje, Anglia. A király által meghirdetett vallásváltás oka, hogy új feleséget szemelt ki magának, a válás azonban az egyházi kánonba tapos. De nem csupán a történelemformáló személyiségeknek kell eldönteni, helyes-e, amit tesznek, a hétköznapi ember életében is fontos kérdés, melyik úton haladjon tovább. Thomas More, a király tanácsadója, papként, az evangéliumi meggyőződést és hitet követi – s ez által sorsot is választ magának.

Rendező: Csiszár Imre

GH
Gobbi Hilda Színpad
Anton Pavlovics Csehov

Meggyeskert

„Kedves, gyöngéden szeretett, gyönyörű kertem!... Életem, fiatalságom, boldogságom, Isten áldjon!... Isten veled!” /Ljubov Andrejevna/

A meggyeskert egy régi családi birtok felszámolásának fájó, ugyanakkor megmosolyogtató története. Ljubov Andrejevna Párizsból érkezik haza, hogy intézkedjen annak a földnek a sorsát illetően, mely saját gyermekkorát jelenti számára: csupa rom és csupa emlék. Még a születő szerelmek is naftalinszagot árasztanak, habár a túlélés ígéretét hordozzák… Csehov utolsó drámája az elmúlás apoteózisa. Vagy van más kiút?

Rendező: Silviu Purcărete

NSZ
Nagyszínpad
Döbrentei Sarolta

Sára asszony

„Olvasni tanulok (...) Már nem hiszek benne.” /Sára/

A gyermekáldás bősége hatodízben fullad tragédiába. A tiszteletes tehetetlen, az orvos pedig szinte meghívja a halált, hogy kijelenthesse: ember itt nem tehet semmit. Sára asszony hitvesztettsége maga a gyász fájdalma. Hiába a falusi mulatság, a szokott ünnepek emelkedettsége, egyik sem képes reményt önteni a házaspár szívébe. De Sára asszony ismét áldott állapotba kerül. A kérdés, mintha egy feneketlen kútból kiáltana: ki az, aki ezek után még életre kívánkozik?

Rendező: Vidnyánszky Attila

GH
Gobbi Hilda Színpad
Molière

Tartuffe

„(…) ön talán a látszatból ítél?
Az megtéveszti: nem vagyok jobb senkinél.” /Tartuffe/

Orgon és családja kígyót melenget kebelén: Tartuffe-öt, aki a képmutatás és álszenteskedés mintapéldája. Ma úgy neveznénk, az erkölcsi elmezavar megtestesülése. Mégis megejtő, és mélyen emberi tud lenni, hisz oly könnyen áldozatává válik mindenki. Egy-két jó szó, és a szélhámos iránti bizalom az elvakultságig fajul. De a család néhány tagja, cselszövést bevetve, mégis megpróbál rávilágítani arra, kicsoda is valójában ez a puszta jószándékból befogadott ember.

Rendező: David Doiasvili

NSZ
Nagyszínpad
Örkény István

Macskajáték

„Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk.

A történet főhőse özvegy Orbán Béláné, az ő véget nem érő vitájával, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedésével. És mindenkivel, aki körülveszi. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak.”  /Örkény István/

Rendező: Cserhalmi György

GH
Gobbi Hilda Színpad