Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800

Az évad bemutatói

Székely János

Caligula helytartója

„Egy ilyen tigrist mégsem hagyhatunk / Uralkodni a fél világ felett!”  (Petronius)

Mit tehet Petronius – Jeruzsálem római helytartója – ha császára,  Caligula arra kötelezi, hogy a zsinagógába saját szobrát állíttassa be, mint hatalmi szimbólumot? Képes-e Barakiás, mint zsidó főpap, szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, megtagadva Caligula parancsát? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember – Petronius – is elbukik.

Rendező: Szász János

Caligula helytartója
Ivan Viripajev

Álomgyár /Dreamworks/

Az író új története folytatja az örök és egyszerű emberi értékekről szóló dialógust – házasságról, szeretetről, családról – egy hollywoodi film nyelvezetét felhasználva. Mert álmaink a mi munkánk, melyeket bármi áron jól kell beteljesítenünk – vallja a rendező, ugyanakkor feltevődik a kérdés, vajon hány különböző prizmán keresztül szabad gyönyörködnünk ezeknek a megvilágításában? A talmi csillogás között dereng itt-ott igazi fény? Amit az Álomgyár kínál, bár számunkra ismerős, ezúttal görbetükröt is nyújt felénk.

Rendező: Viktor Rizsakov

Álomgyár /Dreamworks/
NSZ
Nagyszínpad
Madách Imre műve alapján

Az ember tragédiája

„Ádám: Hová lesz énem zárt egyénisége?”
Az emberiség drámája az ősszülőktől kezdve, ahogy a világegyetem tágul, egyre nagyobb rálátást nyújt Ádámnak arra az időfolyamra, amit történelemnek nevezünk. Ám az „útvezető”, a megelégedéssel ironizáló „okosördög”, egy olyan jövendő képét festi le, melynek alapja a kétely, felépítménye pedig a tragikum. Lucifer, intést és tudást ötvözve próbálja Ádámot rábírni, ne fogadja el az isteni megoldást. De a Mű, mely immár forog, önmagában, önmaga által győzi le a szkepszist, egy folyamatos harc újra tapasztalása, a közönség, a jövő emberiségének küzdelme által.

Rendező: Vidnyánszky Attila

Az ember tragédiája
NSZ
Nagyszínpad
Földes László Hobo

Hé, Magyar Joe!

Az ötlet a semmiből csapott le rám. Jimi Hendrix világhírre juttatott egy féltékenységi gyilkosságról szóló bluest, a „Hey Joe”-t, amit én negyven éve lefordítottam és azóta is játszom. Valamiért eszembe jutott, hogy ha nekem amerikai nevem van, azaz a „Hobo”, akkor a „Joe” is lehet magyar és együltő helyemben leírtam a gyilkos élettörténetének vázlatát.  Joe Magyar József néven született a hetvenes évek végén. Apja a rendszerváltás után bankár lett, verte a fiát, az anyja színésznő volt, bármit eljátszott, csak anya nem volt. Józsi utálta az iskolát, futballista akart lenni. Megismerte a bluest és a legjobban a „Hey Joe” tetszett neki. (Hobo)

Rendező: Vidnyánszky Attila

Hé, Magyar Joe!
GH
Gobbi Hilda Színpad
William Shakespeare

Othello

Azt akarod, hogy egy berber csődör hágja meg a lányod? Hogy unokáid rád nyerítsenek?” /Jago/

Othello, a mór, a Velencei Köztársaság flottájának hadvezére, idegen létére a lojalitás, erő és stratégiai érzék megtestesítője. Mint érzéki bomba vágódik be Desdemona életébe, feleségül véve őt. Szerelmük őszinte, életre szóló. Jago, a vezér zászlóhordozója viszont irigységből megalkotja a rontás remekművét: Othellót Desdemona ellen fordítja. S a gyilkos bosszú már nem a féltékenység tragédiája, hanem a sebzett bizalomé, a lelkünket megmérgező kételyé.

Rendező: Kiss Csaba

Othello
GH
Gobbi Hilda Színpad
Döbrentei Sarolta

Sára asszony

A Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös produkciója

Sára asszony és férje György, Misikét, hetedik gyermeküket temetik. Sára fásult, György összeomlott. A gyermekáldás bősége eddig végeláthatatlan tragédiába fulladt. De Sára asszony ismét áldott állapotba kerül. A kérdés, mintha egy feneketlen kútból kiáltana: ki az, aki ezek után még életre kívánkozik?

Rendező: Vidnyánszky Attila

Sára asszony
KA
Kaszás Attila Terem
Szarvas József – Bérczes László

Pustol a hó

avagy Könnyű neked, Szarvas Józsi…

Könnyű neked, Szarvas Józsi… címmel közösen írt könyvet Szarvas József és Bérczes László. A 2018 nyarán megjelent életregény nyomán készítették el a Pustol a hó című színházi előadást.

Rendező: Bérczes László

Pustol a hó
BG
Bajor Gizi Szalon
Robert Bolt

Egy ember az örökkévalóságnak

"Nem a tetteimért üldöztetek ti engem, hanem szívem gondolataiért.” /Thomas More/

VIII. Henrik ideje, Anglia. A király által meghirdetett vallásváltás oka, hogy új feleséget szemelt ki magának, a válás azonban az egyházi kánonba tapos. De nem csupán a történelemformáló személyiségeknek kell eldönteni, helyes-e, amit tesznek, a hétköznapi ember életében is fontos kérdés, melyik úton haladjon tovább. Thomas More, a király tanácsadója, papként, az evangéliumi meggyőződést és hitet követi – s ez által sorsot is választ magának.

Rendező: Csiszár Imre

Egy ember az örökkévalóságnak
GH
Gobbi Hilda Színpad
Anton Pavlovics Csehov

Meggyeskert

„Kedves, gyöngéden szeretett, gyönyörű kertem!... Életem, fiatalságom, boldogságom, Isten áldjon!... Isten veled!” /Ljubov Andrejevna/

A meggyeskert egy régi családi birtok felszámolásának fájó, ugyanakkor megmosolyogtató története. Ljubov Andrejevna Párizsból érkezik haza, hogy intézkedjen annak a földnek a sorsát illetően, mely saját gyermekkorát jelenti számára: csupa rom és csupa emlék. Még a születő szerelmek is naftalinszagot árasztanak, habár a túlélés ígéretét hordozzák… Csehov utolsó drámája az elmúlás apoteózisa. Vagy van más kiút?

Rendező: Silviu Purcărete

Meggyeskert
NSZ
Nagyszínpad

Frankie (Frank Sinatra élete)

Bakos-Kiss Gábor önálló estje

A hagyományos életpályát követő építkezéstől eltérően, itt egy személyes közelséget sugalló történetnek lehetünk részesei, ahol megvillan egy olyan mában fogant múlt, amelyről egyszerre tudunk mindent és semmit. A világszerte jól ismert dalok ezúttal átértelmeződnek és tapintható közelségbe hozzák magát az embert, szabadon, bekövesedett kontextusok nélkül. Ez az előadás játék a „Hanggal”, az idővel, Frankie-vel.

Rendező: Zakariás Zalán

Frankie (Frank Sinatra élete)
BG
Bajor Gizi Szalon

Rocco és fivérei

Luchinio Visconti Rocco és fivérei című filmjének forgatókönyve alapján

Egyszerű mese ez öt fiatalember életének nagy lehetőségéről, arról, hogyan vívják ki helyüket az életben: a családban, a szorítóban, a szerelemben – mondja Vidnyánszky Attila rendező. – Egyszerű, mondom, miközben a cím Thomas Mann bibliai távlatú regényére, a József és testvéreire utal, Rocco alakja pedig Dosztojevszkij Félkegyelműjének Miskin hercegével rokon. Én ezekben a dimenziókban tekintek erre a modern, rólunk szóló mesére. 

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad