Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800

Az évad bemutatói

Katona József

Bánk bán

Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a „végsőkig feszült indulatok nyelvét”, mely Szerb Antal szerint ebben a darabban „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad”, kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist.

Rendező: Vidnyánszky Attila

Bánk bán
GH
Gobbi Hilda Színpad

ARANY

Egy óra Arany János verseivel - elmondja: Kovács Ákos

„Több eréllyel, szilárdsággal, kitartássál tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. Tehetségem (amit elvitatni nem lehet, különben nem volnék ott, hol most vagyok) mindig előre tolt, erényem hiánya mindig hátravetett, s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék. Csinálj te belőle egészet!”

Arany János

 

A Kossuth-díjas énekes ezúttal versmondó színészként lép a pódiumra.

Rendező: Szigethy Gábor

ARANY
KA
Kaszás Attila Terem
Arthur Miller

Az ügynök halála

A hatvanas éveiben járó utazó üzletkötő, Willy Loman már harmincöt éve dolgozik ugyanannak a cégnek. Két fia van, családját szereti, felesége, Linda is szeretettel viszonyul hozzá. Ám Willynek már nem megy jól az üzletkötés, fizetése teljes mértékben a létrejött üzletek számától függ, s ezekből egyre kevesebb van. Fiait ezért az önálló élet felé terelné, hiszen egyikük főleg nők elcsábításával tölti az idejét, a másik pedig egyik állásból a másikba vetődik, de kleptomániája miatt sehol sem képes megmaradni. Anyagi nehézségei következtében megingó önbecsülése miatt, Willy titokban öngyilkosságra készül. 

Rendező: Csiszár Imre

Az ügynök halála
GH
Gobbi Hilda Színpad
Sardar Tagirovsky és Sényi Fanni ötlete alapján írta: Sényi Fanni

Egy őrült nap emléke avagy Figaro házassága

Beaumarchais Egy őrült nap avagy Figaro házassága című drámája nyomán

Egy nem távoli, de távolinak tűnő jövőben Spanyolország nagyhatalommá vált egy A.I.DEN (Éden) nevű vállalatnak köszönhetően. A vállalat a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozik, elnöke egy 21. századi gróf...

Rendező: Sardar Tagirovsky

Egy őrült nap emléke avagy Figaro házassága
NSZ
Nagyszínpad
Carlo Goldoni

Házasság Palermóban

Goldoni: A régiséggyűjtő családja című műve alapján

Esküvő másnapja Palermóban. Új asszony érkezett az előkelő, ámde csontszegény Terrazzani házhoz, az aranyos Doralice. És vele együtt beköszöntött a jólét. A lány apja, a gazdag Pantalone 20 ezer aranyat adott hozományul. De a pénzt pillanatok alatt elnyeli az após régiséggyűjtő szenvedélye, és az anyós ékszerek és ruhák utáni olthatatlan szomjúsága. A lánynak, és jámbor, szerelmetes férjének, Giacintonak semmi nem jut. Még egy rendesebb ruhára való sem. És elindul a háború – a meny függetlenségi harca az örömszülők ellen. A családi hierarchia átrendezése.

Rendező: Kiss Csaba

GH
Gobbi Hilda Színpad
Móricz Zsigmond

Úri muri

Por és forróság. Egy alföldi kisváros. Magyarország 1896-ban, a millennium évében. Az egyik helyi birtokos, Szakhmáry Zoltán nem a régi módon akarja földjeit művelni, hanem új, modern módszerekkel próbálja gazdaságát felvirágoztatni. Változatni akar azon, ami – úgy tűnik –, változtathatatlan. Sikerülhet ez? Ki segíti, ki támogatja ebben? Ki gátolja, ki húzza vissza? Társakra találhat a feleségében, szeretőjében, a birtokos társaiban? Hogyan emészti fel tenni akarását a meg nem értés? Vagy törvényszerű, hogy a duhaj úri muri tragédiába torkollik?

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad
Jean Cocteau

Szent szörnyetegek

A színházi miliő kitárja kapuit, és megmutatja, mi is rejlik a háttérben, illetve a művészek tudatalattijában. Szerelem, gyűlölet, ambíció, féltékenység - ősidők óta ezek az érzelmek mozgatják az emberi kapcsolatokat, így a francia író történetét is, ami azért nem csupán egy szerelmi háromszögről szól, mert a szereplők között lebegő művészi világ elemeli azt valami „szent magasságba”.

Rendező: Dér András

GH
Gobbi Hilda Színpad
Brian Friel

Pogánytánc

Michael Mundy kisfiúként egy Donegal megyei kis ír falu melletti tanyán él édesanyjával és a nagynénikkel. Ő, mint narrátor vezet minket időn és téren át a darabban. Egy befelé forduló, álmodozó gyermek, élénk képzeletvilággal. Aratás ideje van 1936 nyarán.  Az öt Mundy nővér hősiesen küzd a megélhetésért. Az életükben „jelenlévő” két férfi közül az egyik Jack bácsi, aki 25 évig élt Afrikában, és maláriásan és amnéziásan meghalni tért haza; a másik a nagyritkán felbukkanó apa, Gerry.  A középpontban egy rádió, amely olykor őrült pogány táncra készteti az öt nőt. Brian Friel egy családi drámán keresztül az emberi természetről fest sokszínű képet.

Rendező: Bozsik Yvette

GH
Gobbi Hilda Színpad
Anton Pavlovics Csehov

Cseresznyéskert

A cseresznyéskert, mint családi birtok az a helyszín, ahová Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja, földbirtokosnő Párizsból megérkezik, és szembesül gyermekkora romjaival. A birtok lakói ugyan még élik reményteli életüket, de az álmok szétfoszlani látszanak, a cseresznyéskertre a felszámolás vár.

Rendező: Silviu Purcărete

NSZ
Nagyszínpad
Gárdonyi Géza - Zalán Tibor

Egri csillagok

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról...

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad
Georg Büchner

Woyzeck

Georg Büchner befejezetlen drámája valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély, több késszúrással megölte barátnőjét. A korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck, valójában mi vitte őt rá erre a gyilkosságra. A fiatal alkotócsapat Büchner művén keresztül keresi a választ arra, hogy mai „plakátmagányunkban”, kitalált ideák között, képesek vagyunk-e újra felismerni és megélni érzelmeinket és emberségünket. Valamint nagy kérdés az is, vajon melyek azok az ideák, melyek természetünkből fakadóan követendők, és nem egy mesterséges társadalmi folyamat negatív produktumai.

Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

GH
Gobbi Hilda Színpad
Bertold Brecht

A gömbfejűek és a csúcsfejűek

A Reichstag égésének másnapján, 1933. február 28-án Brecht családjával együtt elhagyta Németországot, kofferjében a Gömbfejűek kefelevonatával.  A Szeget szeggel-ből megtartotta a kiindulópontot, és néhány motívumot. Shakespeare hercege gyenge uralkodó, aki nem tud úrrá lenni a birodalmában tomboló szabadosságon. Átengedi hatalmát a hite szerint talpig becsületes, aszkéta Angelónak. De Angelo nem aszkéta, és csúnyán visszaél a hatalommal. Aztán a jó herceg visszatér, és mindent jóra fordít. De annak, hogy a rossz, amit jóra kell fordítani, bekövetkezhetett, ő az oka. Gyengesége, gyávasága, az emberismeret hiánya. Brecht Alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások.

Rendező: Zsótér Sándor

GH
Gobbi Hilda Színpad