Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800

Az évad bemutatói

Katona József

Bánk bán

Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a „végsőkig feszült indulatok nyelvét”, mely Szerb Antal szerint ebben a darabban „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad”, kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist.

Rendező: Vidnyánszky Attila

GH
Gobbi Hilda Színpad
Arthur Miller

Az ügynök halála

A hatvanas éveiben járó utazó üzletkötő, Willy Loman már harmincöt éve dolgozik ugyanannak a cégnek. Két fia van, családját szereti, felesége, Linda is szeretettel viszonyul hozzá. Ám Willynek már nem megy jól az üzletkötés, fizetése teljes mértékben a létrejött üzletek számától függ, s ezekből egyre kevesebb van. Fiait ezért az önálló élet felé terelné, hiszen egyikük főleg nők elcsábításával tölti az idejét, a másik pedig egyik állásból a másikba vetődik, de kleptomániája miatt sehol sem képes megmaradni. Anyagi nehézségei következtében megingó önbecsülése miatt, Willy titokban öngyilkosságra készül. 

Rendező: Csiszár Imre

GH
Gobbi Hilda Színpad
Pierre Beaumarchais

Figaro házassága

Beaumarchais híres darabja kipellengérezi az üresfejű, léha arisztokráciát. Komédiái, szellemi előjátékát jelentik a királyság megdöntésének, ám ez még csak a fondorlatos elegancia forradalma. Szerb Antalt idézve: „Beaumarchais – és vele a francia forradalom egyik oldala – negatív módon bár, de olyan szorosan hozzátartozik az ancien régime-hez, mint inas a gazdájához.”

Rendező: Sardar Tagirovsky

NSZ
Nagyszínpad
Carlo Goldoni

Házasság Palermóban

Esküvő másnapja Palermóban. Új asszony érkezett az előkelő, ámde csontszegény Terrazzani házhoz, az aranyos Doralice. És vele együtt beköszöntött a jólét. A lány apja, a gazdag Pantalone 20 ezer aranyat adott hozományul. De a pénzt pillanatok alatt elnyeli az após régiséggyűjtő szenvedélye, és az anyós ékszerek és ruhák utáni olthatatlan szomjúsága. A lánynak, és jámbor, szerelmetes férjének, Giacintonak semmi nem jut. Még egy rendesebb ruhára való sem. És elindul a háború – a meny függetlenségi harca az örömszülők ellen. A családi hierarchia átrendezése.

Rendező: Kiss Csaba

GH
Gobbi Hilda Színpad
Móricz Zsigmond

Úri muri

Por és forróság. Egy alföldi kisváros. Magyarország 1896-ban, a millennium évében. Az egyik helyi birtokos, Szakhmáry Zoltán nem a régi módon akarja földjeit művelni, hanem új, modern módszerekkel próbálja gazdaságát felvirágoztatni. Változatni akar azon, ami – úgy tűnik –, változtathatatlan. Sikerülhet ez? Ki segíti, ki támogatja ebben? Ki gátolja, ki húzza vissza? Társakra találhat a feleségében, szeretőjében, a birtokos társaiban? Hogyan emészti fel tenni akarását a meg nem értés? Vagy törvényszerű, hogy a duhaj úri muri tragédiába torkollik?

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad
Jean Cocteau

Szent szörnyetegek

A színházi miliő kitárja kapuit, és megmutatja, mi is rejlik a háttérben, illetve a művészek tudatalattijában. Szerelem, gyűlölet, ambíció, féltékenység - ősidők óta ezek az érzelmek mozgatják az emberi kapcsolatokat, így a francia író történetét is, ami azért nem csupán egy szerelmi háromszögről szól, mert a szereplők között lebegő művészi világ elemeli azt valami „szent magasságba”.

Rendező: Dér András

GH
Gobbi Hilda Színpad
Brian Friel

Pogánytánc

Michael Mundy kisfiúként egy Donegal megyei kis ír falu melletti tanyán él édesanyjával és a nagynénikkel. Ő, mint narrátor vezet minket időn és téren át a darabban. Egy befelé forduló, álmodozó gyermek, élénk képzeletvilággal. Aratás ideje van 1936 nyarán.  Az öt Mundy nővér hősiesen küzd a megélhetésért. Az életükben „jelenlévő” két férfi közül az egyik Jack bácsi, aki 25 évig élt Afrikában, és maláriásan és amnéziásan meghalni tért haza; a másik a nagyritkán felbukkanó apa, Gerry.  A középpontban egy rádió, amely olykor őrült pogány táncra készteti az öt nőt. Brian Friel egy családi drámán keresztül az emberi természetről fest sokszínű képet.

Rendező: Bozsik Yvette

GH
Gobbi Hilda Színpad
Anton Pavlovics Csehov

Cseresznyéskert

A cseresznyéskert, mint családi birtok az a helyszín, ahová Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja, földbirtokosnő Párizsból megérkezik, és szembesül gyermekkora romjaival. A birtok lakói ugyan még élik reményteli életüket, de az álmok szétfoszlani látszanak, a cseresznyéskertre a felszámolás vár.

Rendező: Silviu Purcărete

NSZ
Nagyszínpad
Gárdonyi Géza - Zalán Tibor

Egri csillagok

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról...

Rendező: Vidnyánszky Attila

NSZ
Nagyszínpad
Georg Büchner

Woyzeck

Georg Büchner befejezetlen drámája valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély, több késszúrással megölte barátnőjét. A korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck, valójában mi vitte őt rá erre a gyilkosságra. A fiatal alkotócsapat Büchner művén keresztül keresi a választ arra, hogy mai „plakátmagányunkban”, kitalált ideák között, képesek vagyunk-e újra felismerni és megélni érzelmeinket és emberségünket. Valamint nagy kérdés az is, vajon melyek azok az ideák, melyek természetünkből fakadóan követendők, és nem egy mesterséges társadalmi folyamat negatív produktumai.

Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

GH
Gobbi Hilda Színpad
Bertold Brecht

A gömbfejűek és a csúcsfejűek

A Reichstag égésének másnapján, 1933. február 28-án Brecht családjával együtt elhagyta Németországot, kofferjében a Gömbfejűek kefelevonatával.  A Szeget szeggel-ből megtartotta a kiindulópontot, és néhány motívumot. Shakespeare hercege gyenge uralkodó, aki nem tud úrrá lenni a birodalmában tomboló szabadosságon. Átengedi hatalmát a hite szerint talpig becsületes, aszkéta Angelónak. De Angelo nem aszkéta, és csúnyán visszaél a hatalommal. Aztán a jó herceg visszatér, és mindent jóra fordít. De annak, hogy a rossz, amit jóra kell fordítani, bekövetkezhetett, ő az oka. Gyengesége, gyávasága, az emberismeret hiánya. Brecht Alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások.

Rendező: Zsótér Sándor

GH
Gobbi Hilda Színpad