Euripidész

BAKKHÁNSNŐK 16

Dionüszosz, a bor és mámor istene visszatér Thébába, hogy bosszút álljon Pentheusz királyon, aki nem hajlandó elismerni az ő isteni természetét. Dionüszosz őrjöngő bakkhánsnőkké változtatja a város előkelő asszonyait. (Ezek elnevezése Dionüszosz latin nevéből Bacchusból származik, az ő szolgáit nevezik bakkhánsnőknek). A nők végül Kitherón hegyére vonulnak, köztük van Agaué is, a király anyja, aki tébolyultságában saját fiát szaggatja szét.

A Bakkhánsnők című előadásunkban elhangzanak görög kifejezések, görög mondatok. Természetesen az előadás magyar nyelvű, de, látni és hallani fogják, hogy Theodórosz Terzopulosz rendezésében nagyon is helye van a görög megszólalásoknak. Gondolkodtunk, és úgy döntöttünk, hogy a befogadás teljes élményét érdemes segítenünk ezzel a "zsebszótárral". Itt kérünk elnézést mindazoktól, akik beszélnek görögül, mi több, ismerik Euripidész nyelvét is. Nekik az alábbiak feleslegesek. Mindenki más - remélhetően - örömmel fogadja a magyar, fonetikusan átírt kifejezéseket és jelentésüket.
Kezdjük a leggyakrabban elhangzó mondattal:
Ite vakhe, ite vakhe – Gyerünk Bakkhánsok

Kattintson ide a további kifejezések megismeréséért!

– Dionüszosz és Pentheusz konfliktusa – az ösztön és a logika konfliktusa. Amikor egyik sem képes mértéket tartani, az kegyetlen következményekkel jár az emberre nézve – mondja Euripidész Bakkhánsnők című drámájáról az előadás rendezője Theodórosz Terzopulosz. –Talán ez a legmélyebb valamennyi görög tragédia közül. Egy igen fontos ontológiai kérdést tesz fel – mi is az ember?

Az antik görög drámaírás kiemelkedő szerzőjének, az i. e. 5. században élt Euripidésznek egyik utolsó műve a Bakkhánsnők, melyet csak halála után mutattak be az athéni drámaversenyen saját fia előadásában, és ezzel el is nyerte az első díjat. A későbbi korokban számos vitatott értelmezés, feldolgozás készült belőle, ám egyértelműen a klasszikus görög kor egyik legismertebb alkotása: a görög tragédia forrását jelentő Dionüszosz-kultusz egyetlen színpadi emléke. Wolfgang Goethe szerint Euripidész legjobb műve.

A görög Theodórosz Terzopulosz a világszínház egyik nagy mestere. Négy évtizedes munkásságát a Bakkhánsnőkkel kezdte, mikor megalapította Attis elnevezésű, újító, kísérletező társulatát, és azóta is az antik görög színház mai megszólaltatásának lehetőségeit kutatja. A színházról és a színészképzés munkamódszeréről megjelentetett Dionüszosz visszatérése című könyvét tucatnyi nyelvre lefordították. Kezdeményezésére, és több kiváló színházi alkotó (köztük Robert Wilson, Heiner Müller, Jurij Ljubimov, Tadashi Suzuki) részvételével indult útjára 1996-ban a kortárs színházi fesztiválélet egyik legnagyobb formátumú rendezvénye, a Színházi Olimpia, amelynek a tervek szerint 2023-ban Magyarország ad majd otthont.