Salome történetének – a bibliainak és Oscar Wilde darabjának – négy fő szereplője van. Jochanán próféta, aki a Messiás eljövetelét hirdeti, és a Jordán folyóban keresztel. Heródes, Júdea ura és annak felesége Heródiás, akinek a lánya – és Heródes mostohalánya – a szép Salome.
HERÓDIÁS: A lányomnak minden joga megvan ahhoz, hogy Jochanán fejét kérje. Hiszen szidalmazott engem. Gyalázatos dolgokat mondott rám. De látszik, hogy Salome nagyon szereti az anyját. Ne engedj, lányom! Megesküdött, megesküdött.
HERÓDES: Hallgass! Ne szólj hozzám... Salome, kérlek, térj észhez! Én mindig jó voltam hozzád. Mindig szerettelek... Talán túlságosan is szerettelek. Ezért hát ne kérj tőlem ilyet! Borzalmas, iszonyú, amit tőlem kívánsz. Valójában, azt hiszem, csak tréfálsz. Egy lefejezett ember feje szörnyű látvány, nem igaz? Egy lánynak nem szabadna ilyesmit néznie. Miféle örömöd lenne abban. Semmilyen. Nem, nem, ezt nem akarhatod. Hallgass ide! Van egy smaragdom, egy nagy smaragdom, amivel láthatod azt is, ami messze történik. Caesar maga is ilyen smaragdot visel, amikor a cirkuszba megy. De az én smaragdom még annál is nagyobb. Tudom jól, hogy nagyobb. Ez a világ legnagyobb smaragdja. Elfogadod, ugye? Kérjed tőlem, és én odaadom neked.
SALOME: Jochanán fejét akarom.
HERÓDES: Te nem hallgatsz rám. Nem hallgatsz rám. Hadd mondjak valamit, Salome.
SALOME: Add nekem Jochanán fejét.
HERÓDES: Nem, nem, ezt nem akarhatod. Csak azért mondod ezt, hogy kínozz, mert egész este téged néztelek. Az igaz, hogy egész este folyton csak téged néztelek. A szépséged felzaklatott. A szépséged borzasztóan felzaklatott, és túl sokáig néztelek. De többé nem fogok rád nézni. Az embernek nem szabadna néznie semmit. Sem tárgyakat, sem embereket. Csak tükörbe szabad néznie, mert a tükör csak álarcot mutat…
A bibliai történet
Salome története – Keresztelő János legendájának részeként – az Újtestamentum két könyvében Máté (Mt 14,2–11) és Márk (Mk 6,14–29) evangéliumában is szerepel, de Salomét név szerint nem, csak Heródiás lányaként, Heródes Antipász mostohalányaként említik, aki táncáért cserébe Keresztelő János fejét kéri.
Máté evangéliumában ezt olvassuk: „Abban az időben Heródes, a negyedes fejedelem, meghallotta Jézus hírét, és ezt mondta szolgáinak: »Ez Keresztelő János, ő támadt fel a halottak közül, és ezért működnek általa a csodatevő erők.« Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe vettette, testvérének, Fülöpnek a felesége, Heródiás kedvéért. János ugyanis azt mondta neki: »Nem szabad együtt élned vele!«
Heródes szerette volna megöletni, de félt a sokaságtól, mert prófétának tartották. Amikor azonban eljött Heródes születésnapja, Heródiás leánya táncolt a társaság előtt, és megtetszett Heródesnek; ezért esküvel fogadta, hogy bármit kér, megadja neki. Az pedig anyja unszolásának engedve így szólt: »Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.« A király elkomorodott, de esküje és a vendégek miatt megparancsolta, hogy teljesítsék kérését. Elküldte embereit, lefejeztette Jánost a börtönben, elhozták a fejét egy tálon, átadták a leánynak, ő pedig odavitte anyjának…”
Márk evangéliumában is megkérdezi a lány az anyját, hogy mit kérjen a táncáért cserébe, és Heródiás válasza az volt, hogy kérje Keresztelő Szent János fejét.
Salome, Heródiás lányának neve először Josephus Flavius művében, A zsidók története című könyvében szerepel. A forráskutatások szerint több ókori és középkori dokumentumban Heródiás a lány neve. De nemcsak a neve, a származása is bizonytalan. Az evangéliumok szerint Heródiás és Fülöp leánya, de Josephus Flavius azt írja, hogy Heródiás és Heródes Boethus gyermeke. A Jézus születésekor uralkodó I. Heródes király unokája lehetett.
Oscar Wilde
SALOME
Salomé – MARTOS HANGA / TABAJDI ANNA e.h. | Heródes – TRILL ZSOLT | Heródiás – SZŰCS NELLI
| Jochanán – BERETTYÁN SÁNDOR | Námán, a hóhér – KOVÁCS S. JÓZSEF | Narraboth, az ifjú szíriai – BERETTYÁN NÁNDOR | Nátán, Heródiás apródja – MADÁCSI ISTVÁN | Mirjam – NAGY MARI | Tigellinus, a római – BOGNÁR BENCE e. h. | A kappadókiai / Eliezer, zsidó férfi – JAKAB K. TAMÁS e. h. | A núbiai / Ehud, zsidó férfi – KRAUTER DÁVID e. h. | Nazarénus / Elizeus / első katona – WINKLER TAMÁS e. h. | Nazarénus / második katona – SÉRA DÁNIEL e. h. | Ráhel / júdeai nő – POLYÁK ANITA e. h. | Rebekka / júdeai nő– BATTAI LILI LUJZA e. h. |
Ruth / júdeai nő – SIPOS ILKA e. h. Díszlet: Mira Kalanova // Jelmez: Marina Raychinova // Zeneszerző: Petia Dimanova // Hangtervező: Yavor Karagitliev // Dramaturg: Kozma András // Súgó: Gróf Katalin // Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: DIANA DOBREVA
mikor? hol?
PREMIER: 2024. december 13. • Nagyszínpad
További előadások: december 14. – 19 óra, december 28. – 15 óra
(2024. december 10.)
