Forró mezők
Gyilkosság, szerelem, féltékenység, félreértések, zavaros pénzügyek, tomboló vágyak, alantas ösztönök. Az 1920-as évek Magyarországa valahol a Nyírségben. Ennek a világnak a két kulcsszereplője Vilma, a végzet asszonya, akinek a férjét meggyilkolják, és a nyomozást vezető Főkapitány, akit egyetlen vágy hajt...
Ki a nagyobb manipulátor: a rendőrfőnök vagy a szőke ciklon?
Katona Kinga: Azt hiszem, szerepeink szerint mindketten azok vagyunk. De mintha Vilma nem szándékosan csinálná…
Schnell Ádám: Valóban, ő egyszerűen nem tehet róla, hogy ilyen gyönyörű és elbűvölő. A Főkapitány viszont ténylegesen manipulálja a közeget. Valószínűleg így kompenzál. Ő ugyanis nem a tudásának köszönhetően keveredett a társadalmi ranglétra ilyen magas fokára, hanem egyszerűen jól házasodott. Az 1920-as évek Magyarországán ő a helyi közösség egyik vezető alakja, miközben képességei nem feltétlenül tették volna lehetővé, hogy rendőrkapitánnyá váljon. Talán azért is érzi úgy, hogy folyamatosan tisztogatnia kell a tekintélyét, mert mintha nagy lenne rá a kabát…
Katona Kinga: Vilma viszont éppen ellenkezőleg: nem belenőtt a szerepébe, ő született csábító. Ráadásul úgy, hogy nem is derül ki, hogy a róla keringő pletykák igazak-e, és hogy ő miképpen gondolkozik róluk. Amikor a történet szerint megismerjük, ő már akaratlanul is letette a névjegyét mint a végzet asszonya. Férfiak hódolnak neki, sőt akadt, aki öngyilkosságot követett el, mert reménytelennek érezte, hogy szerelme beteljesüljön. Én is ismerek ilyen nőket: egyszerűen minden férfi beléjük habarodik. Ez valami különleges képesség, belülről fakad. Mondanom sem kell, ezt gyakorlatilag lehetetlen eljátszani.
Schnell Ádám: Persze nem vagy egyedül, hiszen erre a szerepre is igaz a színjátszás egyik alapszabálya: a király fejére a többi színész teszi fel a koronát. Vagyis a hódolatból is látszik majd, mit jelent Vilma a közösség számára, mitől válik ilyen rejtélyessé.
És mi a Rendőrkapitány titka?
Schnell Ádám: Móricz nem akart Columbo hadnagyot faragni a Főkapitányból. Sőt ő kifejezetten nem okos. Felkapaszkodott figura, aki sokkal inkább politikus, mint nyomozó. A Mátyássy Bence által alakított Fetter főorvos vagy Bordás Roland Makkos detektívje is neki köszönheti kinevezését, ezért mindketten a Főkapitányhoz hűek. Mint látjuk, nem egyszer elvtelenül. Szívességért szívességet – mint a politikában. A Főkapitány próbálná az egész tragikus esetet fedő alatt tartani, és így a botrányt elkerülni. Ebben lesznek társai a neki lekötelezettek.
Haláleset, végzet asszonya, forró mezők. Mi lehetne a műfaji meghatározás: fülledt krimi?
Katona Kinga: Színészként a mi előadásunkban az is kihívást jelent, hogy Vilma hódításairól csak hallomásból értesülünk. Amikor először feltűnik a színen, már túl van mindezen, megtört asszony, aki éppen most veszítette el a férjét. Vilma már csak ezért is éppen olyan gyanús, mint bárki más. Mint a Tartuffe-ben a címszereplő vagy a szintén a Nemzetiben látható Isten ostorában Attila, a nagyúr – mire először színpadra lép a nő, már mindenki róla beszél. Hatalmas várakozás előzi meg az érkezését, mi viszont nem tudjuk, valójában milyen. Mit szólt például Vilma ahhoz, amikor valaki öngyilkos lett miatta? Nem tudjuk. Mit jelentenek számára a neki udvarló, érte vetélkedő férfiak? Flörtöl vagy nem veszi észre a rajongást? Nem tudjuk. Mit gondol a róla terjedő pletykákról? Mindezt távolságtartó magatartása mögé rejti.
Schnell Ádám: Azt sem tudjuk meg Móricztól, hogy Vilma megcsalta-e egyáltalán a férjét. Igazából a saját vágyképeit olvassa rá mindenki Vilmára. Ő egy olyan nő, akibe egyszerűen bele kell szeretni. A fülledtségnek van egy erotikus töltete. De Móricz szerintem mást is ki akart fejezni a kánikulával. A nagy hőségben máshogy mozgunk, lassabban, kimértebben járunk. A gondolkodásunkra is egyfajta nehézkesség jellemző a nyári melegben. Ezt a tompultságot próbáljuk mi is megjeleníteni. A Nyírség sivatagi forrósága nem táplálja az életet. Épp úgy, mint az a régi világ, ami az 1920-as években porladt el. Minden korábbi értéket befed a nyírségi por.
Katona Kinga: A hőségben persze mindenki izzad, de irodalomban, filmben ez többletjelentést is kaphat. A világháború utáni amerikai bűnügyi filmek, a film noirok jellegzetessége, hogy a szereplők végig törölgetik a homlokukat. A Kínai negyed vagy a Palmetto kánikulája is kifejez egy belső állapotot. Nem tudjuk eldönteni, hogy a forró levegő vagy a lelkiismeret-furdalás miatt izzadnak-e a szereplők. Többértelmű helyzet ez. Éppen olyan, mint Vilma rejtélyes mondata férjéről: „Nekem nem kellett szerelmesnek lenni, hiszen ő volt szerelmes belém.” Ha ebbe belegondolunk, megdöbbentő kijelentés. Vilma ridegsége, elérhetetlensége sugárzik belőle. No és az, hogy valamiért mindannyian vonzódunk az ilyen, kissé ködös emberekhez.
Lukácsy György
(2020. október 27.)
