-
A vasárnap a vers bűvöletében telt a Nemzetiben. Este a már hagyományosnak mondható Vers a bajnoktól című programon olimpikonok, világ- és európabajnokok mondták el egy-egy kedvenc versüket, és beszélgettek a költészethez fűződő viszonyukról, délelőtt pedig a Nemzeti VERSeny döntőjét rendezte meg a színház.
-
A Gyulai Várszínházban három napon keresztül hat előadással emlékeznek Márai Sándorra augusztus 16. és 18. között. Itt látható először A KASSAI POLGÁROK című előadásunk, amely a Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójaként készült, és az őszi kőszínházi évadunk első bemutatója lesz, a terv szerint szeptember 20-án. Rendezője Szabó K. István.
-
A trianoni békét követően a legszínvonalasabb magyar nyelvű színjátszás a Román Királyságban bontakozott ki. Részben azért, mert az utódállamok közül itt volt a legerősebb a színjátszóhagyomány, de ami ennél is fontosabb, itt működött Magyarország egyik legjelentősebb színházi alkotója: dr. Janovics Jenő. Amellett, hogy 1905-től ő igazgatta a kolozsvári Nemzeti Színházat, 1914-től némafilmeket készített. Mivel együttesével nyaranta is tartott előadásokat, 1908-ban a Sétatéren új nyári színkört építtetett saját költségén. Ebben az épületben filmvetítéseket is rendezett.
-
Az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús kapitulációjának hírére a prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság 1918. október 28-án bejelentette Csehszlovákia megalakulását, s kiadta a csehszlovák állam első törvényét. A szlovák politikai erők 1918. október 30-án Turócszentmártonban tartottak tanácskozást, ahol létrehozták a Szlovák Nemzeti Tanácsot, amely a szlovák nemzet önrendelkezési jogára hivatkozva a közös csehszlovák állam létrehozása mellett foglalt állást. Az új állam az antant erőinek segítségével megszállta a felföldi és felső-magyarországi országrészeket – azaz a Felvidéket –, s igyekezett az új politikai intézményrendszert kialakítani.
-
A Trianon-sorozat zárásaként a párizsi béketárgyalásokat idézzük meg, az ott született döntések körülményeit, előzményeit és következményeit járjuk körül – szorosan kötődve a Nemzeti Színház évfordulóhoz kapcsolódó produkciójához.
-
A Nemzeti Színház a többi teátrumhoz hasonlóan rendkívüli, félbe-szakadt szezont zárt, de Vidnyánszky Attila a bizonytalan járványhelyzet ellenére reménykedve tekint a következő, 2020/2021-es évadra.
-
Budapest, 2025. április 25. – A Nemzeti Színház és a Mongol Nemzeti Dráma Színház hosszú távú kulturális együttműködést indít, amelynek célja a két ország színházi kultúrájának kölcsönös gazdagítása, közös előadások létrehozása, valamint a szakmai és oktatási kapcsolatok elmélyítése.
-
A Tragédia nem görög tragédia, hanem kórusmű, amelyben az Oidipusz-mítosz hallucinációként jelenik meg – mondja Alessandro Serra olasz rendező, akinek legújabb munkáját elsőként a MITEM nézői láthatják. A különleges előadás Oidipusz történetén túl a mítoszok világba vezet… A rendezővel a próbák idején készítettük levélinterjúnkat.
-
Ez a ház a nemzet eszmei és szellemi békességének otthona kell, hogy legyen most és minden időben - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Nemzeti Színház megnyitó díszelőadása előtti ünnepi beszédében pénteken, a nemzeti ünnep napján.
-
A nemzeti színházakról görög, szerb, argentin és magyar színházvezetők beszélgettek A sokszínűség harmóniája című kerekasztalon a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében. A téma a találkozó 2014-es alapítása óta az egyik kulcskérdés. A válaszokból kiderül: sokféle legitim koncepció létezik, és a „nemzeti” státus mindenhol fontos.
-
„A versengő helyzet célja olykor csak az időtöltés, ebben a szereplők jól elvannak (mint a befőtt), mert ez csak „játék”, ismerik a kimenetelét.” (Balázs Géza) - „Közel ülök, nem látok színészkedést a fene jódolgomban pocsék rossz a dolgom bergmankodás alap-kellékén, a fájdalmas arckifejezésen kívül.” (Kukorelly Endre)
-
Új látásmódot hozott a kortárs orosz drámában az író Ivan Viripajev és a rendező, Viktor Rizsakov együttműködése, amióta első közös nagy sikerük, a kultikussá vált Oxigén bemutatásra került. Viktor Rizsakov különböző színházakban Viripajev szinte valamennyi drámáját színre vitte már; a Nemzeti Színházban 2016. november 19-én volt a Részegek premierje. Az orosz színházi életről, a darabról és az alkotói munkafolyamatról Kozma András dramaturgot, a darab fordítóját kérdeztük.