Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Áll a ház - megkezdte küldetését a Nemzeti Színház

Az MTI tudósítása a színházavatás napján (2002.03.15.)

Ez a ház a nemzet eszmei és szellemi békességének otthona kell, hogy legyen most és minden időben - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Nemzeti Színház megnyitó díszelőadása előtti ünnepi beszédében pénteken, a nemzeti ünnep napján.

- Áll a ház - idézte az államfő Vörösmarty Mihály szavait, hozzátéve: 2002. március 15-én annyi küszködés, küzdelem, kudarcba fulladt újrakezdés után közös örömünk estéjéhez érkeztünk. Mádl Ferenc kiemelte, hogy a Nemzeti Színházat Illyés Gyula a haza kitüntetett intézményének és az összetartozás házának nevezte, és nekünk is annak kell tekintenünk. - Az új épület 165 év szellemi örökségét is jelenti számunkra - hangsúlyozta az államfő. 

A köztársasági elnök szavai szerint a Nemzeti Színház mindenkori szellemét művészek hatalmas serege éltette. Az államfő név szerint is megemlékezett a magyar színházművészet több kiemelkedő alakjáról, és szomorúan tett említést egyebek mellett arról, hogy Jávor Pálnak nem lehetett helye az uralomváltás utáni Nemzetiben, és Uray Tivadar és Timár József elűzetett szeretett intézményéből. - Történelme során a színház sok nehéz pillanatában nyújtott vigaszt a nemzetnek - mondta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc hozzátette: a Nemzeti Színház története, annyi sikere és megpróbáltatása arra is figyelmeztet bennünket, hogy alkotóművész és intézmény csakis úgy dolgozhat eredményesen, ha a bizalom és a szuverenitás légkörében élheti mindennapjait, ha sem politikai, sem művészi akarnokság nem avatkozik munkájába. 

Az államfő az intézmény lényegeként említette az egységteremtő erő fenntartását, a határon túli magyarság irodalma és színházművészete értékeinek gondozását és a környező népek szellemi kincseinek bemutatását. A köztársasági elnök a Hunyadi László című opera sorát idézve azt kívánta: szűnjenek meg a külső és belső rút viszályok, s mind a hazában, mind a Nemzeti Színházban a tehetség, a szeretet, a tisztesség, a békesség teremtő ereje munkálkodjék. - Ez a színház az egyetemes és a nemzeti kultúrát közvetítve szolgálja méltó módon mindannyiunk erkölcsi jobbulását, szellemi gyarapodását. Legyen, ha lehet, ennél több: nemzeti önbecsülésünk, emelkedésre való készségünk és az érdemes dolgokban való egységünk gazdag forrása - fogalmazott Mádl Ferenc. 

Az államfő beszédében köszönetet mondott a teátrum építőinek, alkotóinak, az adakozók hatalmas táborának, és mindazoknak, akik a távolabbi múltban és a közeli években kitartó igyekezettel fáradoztak azon, hogy ez a közös álom beteljesüljön. Szavai szerint tisztelet kell, hogy illesse a Nemzetit a megpróbáltatások között is hűséggel szolgáló Magyar Színház együttesét. 

Törőcsik Mari, a nemzet színésze a szakma képviseletében úgy fogalmazott: "remélem és hiszem, hogy az egykori Nemzeti fényes csillagai és hétköznapi munkásai szellemiségükkel most is köztünk vannak és maradnak az érték, a hagyomány, a minőség védelmében". A színművész a köszönet hangján szólt az ország polgáraihoz, akiknek a pénzéből megépülhetett a színház, "a nemzetnek, amely Nemzetit adott az országnak". 

A rendezvényen jelen volt Áder János, az Országgyűlés elnöke, a külföldi programja miatt kissé késve érkezett Orbán Viktor miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester. 

A teátrum első premierjén a legnagyobb számban, 250-en, az elmúlt évtizedekben a színház felépítését téglajegyek vásárlásával segítők közül kisorsoltak foglaltak helyet. A meghívottak között voltak a nemzet színésze cím birtokosai, a Nemzeti Színház örökös tagjai, határon túli és országhatáron belüli színházigazgatók, neves közéleti személyiségek, köztük Corvin-lánc kitüntetettek és Madách Imre egyenes ági leszármazottai. 

Az ember tragédiáját Szikora János rendezte. Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert Alföldi Róbert alakítja. A produkció főbb szerepeiben Raksányi Gellért, Berek Kati, Bodrogi Gyula, Székhelyi József és Básti Juli látható. Az előadáshoz Márta István komponált zenét. A díszleteket Milorad Kristic, a jelmezeket Tresz Zsuzsanna tervezte. 

A főváros IX. kerületében, a volt expó-telken felépült teátrum beruházását 2000 szeptemberében kezdte az Arcadom Rt. A Nemzeti Színház felépítése 1998-as áron összesen 12,1 milliárd forintba került. Az épület 8,8 milliárd forint költséggel készült el, a világszínvonalú színpadtechnika 3,3 milliárd forintot igényelt. A Nemzeti Színházat övező park Török Péter kerttervező művész elképzelései szerint valósult meg. 

A parkban egykori nagy művészegyéniségek - Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Timár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre - szobra áll. Az alkotások Bencsik István, Marton László, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter munkái. A parkba érkezőket Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja szoborkaput alkotva. 

A főbejárati homlokzaton a 9 múzsa szobra látható. Elhelyeztek 14 reliefet is, amelyek Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Emmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolják. 

(MTI)

(2002. március 15.)