-
Két évad határán: Vidnyánszky Attila értékel. Bánk bántól Zsótérig – premierek, rendezők 2017/18. Kritikák a MITEM-ről: Osztovits, Horkay Hörcher, Kukorelly. Portréinterjú a friss Kossuth-díjas Nagy-Kálózy Eszterrel. A megtorlás színháza: a Nemzeti 57-ben. Emlékezés a 100 éve született Szörényi Évára.
-
A március elején indult Déryné Program előkészítő munkái a célegyenesbe érkeztek, a program
új szakaszba lépett - hangzott el a Nemzeti Színházban tartott sajtótájékoztatón, június 22-én. Az elmúlt három hónapban a Déryné Program háttérmunkálatai során lezárultak az első jelentkezések. Az ajánlatokból szakmai bizottság választotta ki az egyes alprogramokba bekerült produkciókat, alkotókat. Elkezdődött az utaztatások szervezése, elkészült a Déryné Online projekt. Megalakult a saját társulat és jelenleg az első bemutatónk próbafolyamatai zajlanak.
-
A Nemzeti Színház Nagyszínpadát színészek helyett híres magyar sportolók népesítik be november 13-án, a magyar nyelv napján. A Vers a bajnoktól című esten olimpiai, paralimpiai, világ-, Európa és magyar bajnokok népszerűsítik a verset, a kultúrát, a magyar nyelvet.
-
Theodórosz Terzopulosz (1945), a világszerte ismert görög rendező, a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke 1985-ben alapította meg az Attis Színházat. Társulatának első előadása 1986-ban a Bacchánsnők volt.
-
A vasárnap a vers bűvöletében telt a Nemzetiben. Este a már hagyományosnak mondható Vers a bajnoktól című programon olimpikonok, világ- és európabajnokok mondták el egy-egy kedvenc versüket, és beszélgettek a költészethez fűződő viszonyukról, délelőtt pedig a Nemzeti VERSeny döntőjét rendezte meg a színház.
-
A Gyulai Várszínházban három napon keresztül hat előadással emlékeznek Márai Sándorra augusztus 16. és 18. között. Itt látható először A KASSAI POLGÁROK című előadásunk, amely a Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójaként készült, és az őszi kőszínházi évadunk első bemutatója lesz, a terv szerint szeptember 20-án. Rendezője Szabó K. István.
-
A trianoni békét követően a legszínvonalasabb magyar nyelvű színjátszás a Román Királyságban bontakozott ki. Részben azért, mert az utódállamok közül itt volt a legerősebb a színjátszóhagyomány, de ami ennél is fontosabb, itt működött Magyarország egyik legjelentősebb színházi alkotója: dr. Janovics Jenő. Amellett, hogy 1905-től ő igazgatta a kolozsvári Nemzeti Színházat, 1914-től némafilmeket készített. Mivel együttesével nyaranta is tartott előadásokat, 1908-ban a Sétatéren új nyári színkört építtetett saját költségén. Ebben az épületben filmvetítéseket is rendezett.
-
Az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús kapitulációjának hírére a prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság 1918. október 28-án bejelentette Csehszlovákia megalakulását, s kiadta a csehszlovák állam első törvényét. A szlovák politikai erők 1918. október 30-án Turócszentmártonban tartottak tanácskozást, ahol létrehozták a Szlovák Nemzeti Tanácsot, amely a szlovák nemzet önrendelkezési jogára hivatkozva a közös csehszlovák állam létrehozása mellett foglalt állást. Az új állam az antant erőinek segítségével megszállta a felföldi és felső-magyarországi országrészeket – azaz a Felvidéket –, s igyekezett az új politikai intézményrendszert kialakítani.
-
A Trianon-sorozat zárásaként a párizsi béketárgyalásokat idézzük meg, az ott született döntések körülményeit, előzményeit és következményeit járjuk körül – szorosan kötődve a Nemzeti Színház évfordulóhoz kapcsolódó produkciójához.
-
A Nemzeti Színház a többi teátrumhoz hasonlóan rendkívüli, félbe-szakadt szezont zárt, de Vidnyánszky Attila a bizonytalan járványhelyzet ellenére reménykedve tekint a következő, 2020/2021-es évadra.
-
A Tragédia nem görög tragédia, hanem kórusmű, amelyben az Oidipusz-mítosz hallucinációként jelenik meg – mondja Alessandro Serra olasz rendező, akinek legújabb munkáját elsőként a MITEM nézői láthatják. A különleges előadás Oidipusz történetén túl a mítoszok világba vezet… A rendezővel a próbák idején készítettük levélinterjúnkat.
-
Ez a ház a nemzet eszmei és szellemi békességének otthona kell, hogy legyen most és minden időben - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Nemzeti Színház megnyitó díszelőadása előtti ünnepi beszédében pénteken, a nemzeti ünnep napján.