Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Mirákulum a frontról

    Amikor 1914 novemberében haditudósítóként elindult a frontra, Molnár Ferenc befutott író volt. Megírta a Pál utcai fiúkat, Az ördögöt már New Yorkban is játszották, és túl volt a Liliom 1909-es sikertelen budapesti bemutatóján (csupán huszonhat előadást ért meg első nekifutásra egyik főműve).
  • A maszk útja - a teljes film

    A tradicionális görög maszkkal, amely a 10. Színházi Olimpia egyik szimbólumává vált, az olimpiaalapító görög rendező Theodórosz Terzopulosz ajándékozta meg a Nemzeti Színházat. Az ünnepélyes átadás a görög Epidauroszban, az ókori amfiteátrumban történt. A maszk kalandjainak miniepizódjait a Színházi Olimpia weboldalán és közösségi csatornáin is követhette a közönség. Az epizódokból összeállított úti film az indulástól kezdve a hazaérkezésig felöleli az európai körutat, bemutatva azt is, ahogy az Átmentem lélegzetelállító produkció részeként ifj. Simet László artistaművész vállán a Duna felett is átkelt a maszk.
  • Azt szeretném, ha a Bánk bán nem pusztán tananyag lenne, hanem élmény

    A Nemzeti Színházban tartott Bánk bán maraton egy két évtizedes rendezői törekvés pillanatképe: Vidnyánszky Attila 2002 óta rendezi újra Katona József drámájának prózai, operai és tantermi változatát. A három előadás rendezőjét arról kérdezzük, miért tartja Katona művét a magyar drámairodalom egyik felülmúlhatatlan, shakespeare-i léptékű alkotásának, mennyiben tekint ma másként Bánk tragédiájára, mint húsz évvel ezelőtt, és miért aktuális ez a vérbő királydráma.
  • 10. Színházi Olimpia – 70 helyszínen 550 előadás várja a közönséget

    Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik Budapest és Magyarország. 2023. április 01. és július 01. között 35 ország 200 társulata érkezik hazánkba a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében. A magyarországi olimpiához csatlakozó budapesti és a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót fogadnak – hogy melyeket, arról ők maguk döntenek. Így a Magyarországgal szomszédos országok magyar nyelvű színházi műhelyei is részesei lehetnek az olimpiának, a külföldi társulatok meghívása pedig tartós nemzetközi kapcsolatok kialakulását jelentheti a magyar teátrumok számára.
  • Kulin Ferenc: A modern ember tragédiája

    1814-ben, amikor Döbrentei Gábor folyóirata Eredetiség s jutalomtétel címen pályázatot tett közzé, csak egy múló pillanatra teremtődtek meg a feltételei annak, hogy a Nagy Mű eszméje megfoganjon. Ha kissé „dűlékenyen” is, de már készen állott az a műhely, ahol az alkotó találkozhatott mesterségének kelléktárával, a magyar történelem pedig végletesen kiélezte azokat a sorskérdéseket, amelyekre érvényes választ csak a tragédia világnézete alapján lehetett adni.
  • Ringbe száll a Nemzeti Színház

    Olimpikon lett a Nemzeti Színház! Két kamionnyi díszlet, jelmez és kellék, négyezer csavar, tizenhét színművész, egy rendező és harminckét háttérmunkás utazott el Szentpétervárra, a Nemzetközi Színházi Olimpiára, hogy eljátsszák a Rocco és fivérei című előadást a világ egyik legjelentősebb színházi seregszemléjén.
  • Váltsd valóra az álmaid, jelentkezz a Színház- és Filmművészeti Egyetemre!

    A nemrég tartott pályaorientációs napunk a visszajelzések alapján nagyon sikeres volt. Akkor a Nemes Nagy Ágnes Gimnázium tanulói voltak a vendégeink. Úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a pályaorientációs szakmai napokat. Ímeegy újabb lehetőség ismerkedni a választható jövővel.
  • „De ha a légynek apja, anyja van?”

    Nincs telt ház, de az előadás végén felállva tapsol a nézősereg, a zúgó vastaps ötször hívja ki a színészeket. A közönségtalálkozón a magyar tolmács egyenesen jakutból és jakutra fordít. A jakutok keleti szakák, a szkíták egyik ágának leszármazottai, tudjuk meg tőle. Szomjasan hallgatjuk a 11 000 km távolságból érkezett íjfeszítő rokonokat.
  • Születésnapi program a Nemzetiben

    Szeretettel várunk mindenkit a Nemzeti Színház születésnapi Nyílt Napjára! Húsz éve, 2002. január 2-án kezdődtek a Duna-parti épületben a színházavató előadás próbái, és március 15-én - Madách Imre: Az ember tragédiája című művének bemutatásával - a közönség számára is megnyílt az új Nemzeti Színház. A programból: Így épült a Nemzeti, Az ember tragédiája - kiállítások, isnstallációk. Kulisszajárás egy kicsit másképp, és egy meglepetés...
  • Libasült és szolidaritás - A helység kalapácsa

    (Karácsony előtti másik bemutatónk: december 20., Gobbi Hilda Színpad: A helység kalapácsa.) Nagy Mari – Márta, a Kántor felesége. Lehet, hogy bennem, a törékeny Nagy Mariban van egy harcias és féltékeny amazon, egy Márta, akinek a létezéséről nem is tudtam? Akit a hétköznapokban nem engedek szabadjára? Lehet. Végül is, sokáig az sem derült ki, hogy van tehetségem a színészethez. 
  • „Én vagyok a Hobo”

    Mivel kettesem volt magatartásból és már általános harmadikban megkaptam „a szocialista pedagógia csődje” titulust, elég hamar megszoktam a kívülállást, nem beszélve a támadásokról. Volt olyan közeli ismerősöm, aki megkérdezte, hogyan tudok egy fasiszta színházban játszani, mire én elküldtem a p….ba, majd meghívtam az Ady estemre, ahol  „A bélyeges sereg” vers hallatán sírva fakadt. Az előadás után megölelt és megkérdezte: „Mondd, Hobo, te nem félsz?”
  • Krokodil a Néva partján

    Két teltházas Krokodilus-előadás, orosz-magyar Karamazov testvérek, Színházi Olimpia – címszavak a szentpétervári turnéról.