-
A Nemzeti Színház által meghirdetett Németh Antal-emlékév nyitó eseményeként 2018. május 23-án Kaposváron ünnepi eseményre került sor. Az egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának tavaly felújított Színművészeti és Kulturális Központját Vidnyánszky Attila kezdeményezésére Németh Antalról nevezték el.
-
„A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt” – az elhíresült mondat a 20. század egyik legnagyobb magyar politikusától származik. Gróf Esterházy János öntudatosabb országokban ikon lenne, nálunk egyelőre kevesen ismerik. A felvidéki mártír politikusunk életútját a Hazatérés című misztériumjáték idézi meg a Nemzeti Színházban.
-
HARANG ALATT
Énekes, mesemondó vagyok, és mint idejében kiejtett, érthető, messze hangzó szavakat keresgélő, egy jó ideje – nem titkolom tovább - harangok ajkára tapadok...
-
Húsz évvel ezelőtt vitte színre először a Hobo Blues Band legendás, 1984-es albumát a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával. Vidnyánszky Attila szerint a Vadászat című előadás akkor még inkább koncert volt, mint színház. Azóta kétszer is megrendezte színpadon, de most egy teljesen új értelmezésben látható a Nemzeti Színházban. Két évtized – koncerttől a színházig.
-
Jan Fabre legnagyobb forradalma kétségtelenül performatív munkásságára vonatkozik. Az előadók/színészek/táncosok mindennapi fizikai és mentális felkészítése különleges figyelmet kap színházi gyakorlatában.
-
-
A King Lear Show egy olyan reality, amelyben az a legmagányosabb, akit a legtöbben néznek. A királyságból egy nagyvállalat lett, az uralkodóból annak mindenható vezetője. Shakespeare Lear királyának különleges feldolgozását állítja színre Valerij Fokin orosz rendező, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője.
-
Két történelmi drámával nyitott újra 1956 decemberében az október 23. óta nem játszó Nemzeti. Távlatok és forradalmi párhuzamok.
-
Shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel. A Bánk bán eleven figurákon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki 2002 óta háromszor rendezte meg a darabot a Nemzetiben, készített belőle tantermi előadást is, és négy verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját. Kulcsmondatok és -gondolatok.
-
A szerelem és a szabadság kibékíthetetlen ellentéte régóta foglalkoztatja. A témát most az Esthajnal című cigányballadában dolgozta fel. Hogyan születtek a dalok, azokból történet és előadás? Egy különleges ősbemutató kulisszatitkairól a darab zenéjét, verseit és szövegét is jegyző Szarka Tamással beszélgettünk.
-
Szabad-e Vörösmarty sötét meséjét derűsebbre hangolni? Miként lehet a zene révén közelebb hozni egy veretes remekművet a fiatalokhoz? Hogyan dolgozik össze rendező és zeneszerző? Ezekről beszélgettünk a próbák alatt a Csongor és Tünde új, zenés előadásának színre állítójával, Vidnyánszky Attilával.
-
Nagy ünnepnek tartom a mai napot, köszöntötte a Czillei és a Hunyadiak olvasópróbájának résztvevőit Jordán Tamás. Ünnepnek, Vörösmarty, Spiró, Babarczy miatt. (A darabot Spiró György átdolgozásában rendezi Babarczy László.) Az ünnepélyességet fokozta, hogy a Buborékok stábja is eljött a próbára, figyelmével tüntetve ki a kollégákat, megadva a próba rangját és módját. A gesztus talán példa nélküli a közelmúlt hazai színházi életben.