-
„A világ legjobb színházai jelentkeznek nálunk, mert itt akarnak lenni, részt akarnak venni ezen a találkozón” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a MITEM sajtótájékoztatóján. A programban ezúttal baskír, belga, bolgár, grúz, görög, izraeli, olasz, spanyol, szlovák és török társulatok előadásai szerepelnek.
-
A 10. MITEM részeként, a beregszászi színház 30. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében tartották a díjátadót. A Nemzeti Színház nagyszínpadán, a Tóték című előadás végén hívta színpadra Varga Zsuzsát és Bakota Árpádot Szűcs Nelli, a díj alapításának kezdeményezője és Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója. Varga Zsuzsa a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas művésze, Bakota Árpád pedig a Csokonai Színház társulatának tagja, Jászai Mari- és Csokonai-díjas művész.
-
Józsa Péter Pál, a szerző, egy személyre írta a darabot, a klasszikus görög színházra visszautaló módon. Karral, egy szereplővel, egy arénába helyezve. Mindezt Vidnyánszky Attila rendező továbbgondolta, és a szöveget például nyolc színészre „bontotta szét”. Közülük két fiatal művészt kérdezett feladatukról Ungvári Judit.
-
„Sulyok Mária után eljátszani Orbánnét – nem, ezt soha nem gondoltam volna” – mondja Udvaros Dorottya, aki a Macskajáték főszerepére készül. A színésznő szerint lélekben egy idős nő is lehet szerelmes, fiatal lány. Addig él az ember, ameddig vannak tervei, vágyai, reményei. Amikor ezek már nem lesznek fontosak, akkor vége mindennek, teljesen mindegy, hány éves valaki.
-
Ariel, a légi szellem, Shakespeare A vihar című darabjában egyszer csak eltűnik a szemünk elől, a Nemzeti hatalmas színpadának mélységes mélyén, majd, az egész egy szempillantásnak tűnik, karnyújtásra a nézőktől bukkan fel újra. Mint egy varázslat. Nagy-Kálózi Eszter Schwajda György rendezéséban lépett először az „új” Nemzeti színpadára.
-
Sobri Jóska, Patkó Bandi, Veszelka Imre (és családja), Angyal Bandi, Jáger Jóska, Zölt Marci, Savanyú Jóska – és a 19. századi betyárok közül a legismertebb: Rózsa Sándor. Rablók, gyilkosok egyfelől, másfelől népballadák, mondák folklorizálódott hősei, az egykorú ponyvairodalom sztárjai. A betyárkirály, az 1848-49-es szabadságharcban is szolgáló Rózsa Sándor alakja Krúdy Gyulát és Móricz Zsigmondot is megihlette – de egyiküket sem a betyárkirály életrajzi hitelessége érdekelte...
-
Szavazásra kértünk irodalom- és színháztörténészt, rendezőt, kritikust és dramaturgot – szerintük melyek az 1945 után írt és bemutatott legjobb történelmi drámák. Az alábbi listák nem jelentenek értéksorrendet, a megjelölt darabokat mindenütt a bemutatásuk időrendjében közöljük (a darabok címe után zárójelben az ősbemutató éve). Végül még egy lista – az érdekeség, az „összevethetőség” kedvéért: a legtöbbször játszott történelmi drámák.
-
A néző is olyan, mint a színész. Valahol mindig gyerek marad - mondta Szűcs Nelli színésznőnk az Origo munkatársának, aki érdekes riportban számolt be Nyílt napunkról. Az MTI munkatársát elsősorban a közelgő Tóth Ilonka bemutatónkról szervezett beszélgetés érdekelte. A nézők birtokba vették a színház valamennyi közösségi terét, a kulisszajáráson pedig az amúgy elzárt területeket is bejárták. Fogytak a bérletek, gazdára talált a tíz exkluzív Évadkönyv. A legtöbben a Csongor és Tünde előadásra váltottak jegyet, ezt követte a két közelgő új bemutató, A krokodilus és a Szenvedély.
-
Olt Tamás színművész: a Nemzeti Színház Szájon lőtt tigris című fergeteges komédiája és Gál Tamás, a Csavar Színház (Hetény, Szlovákia): A nagyidai cigányok című előadása versszínházi kategóriában kapta meg a rangos szakmai elismerést a 17. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválon a Váci Dunakanyar Színházban. Olt Tamás estjét legközelebb holnap, november 28-án, 19:30-kor láthatják a Bajor Gizi Szalonban.
-
„Veletek írjuk és rólatok szól majd!” – ezzel a jelmondattal indult útjára 2020 tavaszán a Színházi Ifjúsági Alkotóműhely SZIA Színház programja, amely gyermekvédelemben élő és határon túli fiatalokat toborzott egy újonnan megvalósuló zenés előadás társulatába...
-
A kortárs spanyol színház meghatározó alkotója, Ignacio García állította színpadra Lope de Vega klasszikus darabját a Nemzeti Színházban, az előadást 2022. április 13-ától láthatják a nézők. Szerelem, féltékenység, lobbanó szenvedélyek – igazi délszaki temperamentumot hozott ki a színészekből a rendező, aki főként az erős női karakterekre fókuszálta színpadi adaptációját. A bemutató előtt a spanyol rendező, valamint Tóth Auguszta és Berettyán Sándor színművészek beszéltek a próbafolyamatról és az előadásról.
-
A 2019/2020-as évad bemutatóit szeptember 2-től köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken új, egységes arculatú kreatív anyagokkal hirdeti a színház. A kilenc plakáton a Rocco és fivérei, a Médeia, a Tartuffe, a Macskajáték, A vihar, A súgó, a Tizenhárom almafa, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, a Leánder és Lenszirom szereplői láthatóak az előadások hangulatára utaló beállításokkal.
