Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • „Bárki jön is ide, a nemzet színházának ügyét kell szolgálnia”

    1980-tól 85-ig voltam egyetemi hallgató a műszaki egyetem építőmérnöki karán, s amikor végeztem, az építőiparban helyezkedtem el. Akkoriban ez volt a kitaposott út, ha valaki nem akart esetleg az egyetemen maradni tanítani. Itt dolgoztam 1987-ig, irodaház, vonalas műtárgy, csatorna, ilyesmikkel kellett foglalkoznom munkahelyi mérnökként. Eközben visszahívtak a ’86-os év őszén tartalékos tiszti szolgálatba (rendszerváltás előtt voltunk még), és ott kiképeztek kontinentális ballisztikus rakéta-bemérő tisztnek, ami az én esetemben majdnem jogos volt, hiszen mérnöki végzettséggel bírtam, de a behívottak között sokféle szakember volt, a testnevelő tanártól a filozófusig.
  • Közös teremtés – Személyes élmények a Madách Projekten

    Mit szólt volna Madách, ha láthatja azt az előadást, amelyben tizenegy nemzet fiataljai adták elő Az ember tragédiáját, sok nyelven szólva és különbözőképpen, mégis egy nagy egészet alkotva? A Színházi Olimpia Madách Projektjéről írt személyes hangú beszámolójában Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Madách-kutató meg is adja a választ...
  • Kép a korról: Hubertusz

    A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, a Hubertusz március 1-én látható a Nemzetiben. Szerzője Zelei Miklós, a téma 1956. Interjú Berettyán Nándor rendezővel.
  • Továbbra is a színészeké a főszerep az évad plakátjain

    A köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken idén is egységes arculatú, művészi anyagokkal jelentkeztünk. A kreatív kampány célja, hogy művészeinket és bemutatóinkat egyszerre népszerűsítse. A plakátfotózáshoz a társulat minden színésze modellt állt. Ha szeretné nagyobb méretben megnézni, kinyomtatni, letölteni, itt a lehetőség.
  • Szász Zsolt: Új dramaturgiával a történelem színpadán

    2002 óta kísérem figyelemmel Vidnyánszky Attila színpadi nyelvezetének alakulását, amikor első Bánk bán-rendezésének dramaturgjaként először kerülhettem vele közelebbi munkakapcsolatba.
  • A darabgyáros Lope de Vega – a máig népszerű spanyol barokk költő

    A spanyol szerző magyar kőszínházi karrierje 1839-ben a Sevilla csillagával kezdődött a Nemzeti Színházban. A kertész kutyáját is a Nemzetiben adták először, 1949-ben, Bajor Gizi főszereplésével. Hazai színpadokon és a világban is ez a legtöbbet játszott műve. A klasszikus darab újrafordítását a Vígszínház felkérésére Mester Yvonne nyersfordítása alapján Térey János készítette 2006-ban. Ignacio García rendezésében is ebben a fordításban játsszák A kertész kutyáját a Nemzeti Színházban.
  • Peterdi Nagy László: Szerelmetes nemzeti drámánk, a Bánk bán

    Nem „hősszerelmesek” és „drámai szendék” számára írott darab ez, persze. Hanem egy sokra szánt, tehetséges vidéki fiú nagy szívéből kiszakadt, véres, de nem forradalmi, még kevésbé „rendszerváltó” mű.
  • Tizenkét szerep, de nem egy tucat - Tóth Auguszta a tanárgyerekségről, műfaji kalandozásokról, a szekrényben zokogás és a pályakezdés összefüggéséről

    Tóth Auguszta egy verses dráma, A kertész kutyája című Lope de Vega-komédia főszerepére készül. Az egyik próba után ültünk le beszélgetni, és sok szó esett ugyan a versekről is, ám csak prózában vettük sorra a spanyol grófnő és a színésznő titkait.
  • Bessenyei Gedő István: „Halál! Hol a te fullánkod?” (1. rész)

    Vizsgálódásom középpontjában egy sajátos színpadi nyelvet képviselő rendező, Vidnyánszky Attila művészete áll, pontosabban szólva az általa rendezett előadásoknak egy sajátos, dedramatizáló vonulata.
  • DOSZTOJEVSZKIJ-MŰVEK A SZÍNPADON

  • PETŐFI SÁNDOR: A HELYSÉG KALAPÁCSA

  • Beszélgetés a mexikói kortárs színházról