Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Színház és szabadság - A X. Színházi Olimpia Magyarországon

    A színházi világ figyelme 2023-ban Magyarországra irányul: húsvéttól Szentivánig, jó három hónapon át jeles külföldi társulatok nagyszerű előadásai, izgalmas programok várják majd a közönséget országszerte, a magyar színházi szakma közös ünnepe lesz ez a világszínházi esemény. A magyarországi Színházi Olimpia előkészületeiről, a tervezett programokról a szervezők és magyar partnerszínházak képviselői beszélnek. Moderátor: Lukácsy György
  • Merész történet - Udvaros Dorottya Örkényről, Csehovról, a Rocco és fivéreiről, a nők erejéről...

    „Sulyok Mária után eljátszani Orbánnét – nem, ezt soha nem gondoltam volna” – mondja Udvaros Dorottya, aki a Macskajáték főszerepére készül. A színésznő szerint lélekben egy idős nő is lehet szerelmes, fiatal lány. Addig él az ember, ameddig vannak tervei, vágyai, reményei. Amikor ezek már nem lesznek fontosak, akkor vége mindennek, teljesen mindegy, hány éves valaki.
  • Egressy Gábor és a Nemzeti Színház

    A színész korábbi vidéki környezetéről, az őt ott érő kulturális hatásokról és emberi kapcsolatairól nagyon keveset tudunk. Első levele 1834-ből maradt ránk, de a későbbi évekből származó források sem adnak sok támpontot arra nézve, hogy a vándorszínészi évek alatt kivel ápolt baráti viszonyt, a szakmai körön kívül kikkel ismerkedett meg és járt össze. A kevés megbízható adat értelmiségi körökből származó barátokat mutat, például Bothos Istvánt és Krizbay Miklóst.
  • Radnóti-nap a Nemzeti Színházban premierrel

    „Csönd ül szívemen” – igazi összművészeti nappal: irodalmi sétával, dunai hajózással, kiállításmegnyitóval, POKET kötetbemutatóval és QJÚB koncertszínházzal tiszteleg Radnóti Miklós életműve előtt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Színház november 9-én.
  • „Bárki jön is ide, a nemzet színházának ügyét kell szolgálnia”

    1980-tól 85-ig voltam egyetemi hallgató a műszaki egyetem építőmérnöki karán, s amikor végeztem, az építőiparban helyezkedtem el. Akkoriban ez volt a kitaposott út, ha valaki nem akart esetleg az egyetemen maradni tanítani. Itt dolgoztam 1987-ig, irodaház, vonalas műtárgy, csatorna, ilyesmikkel kellett foglalkoznom munkahelyi mérnökként. Eközben visszahívtak a ’86-os év őszén tartalékos tiszti szolgálatba (rendszerváltás előtt voltunk még), és ott kiképeztek kontinentális ballisztikus rakéta-bemérő tisztnek, ami az én esetemben majdnem jogos volt, hiszen mérnöki végzettséggel bírtam, de a behívottak között sokféle szakember volt, a testnevelő tanártól a filozófusig.
  • Közös teremtés – Személyes élmények a Madách Projekten

    Mit szólt volna Madách, ha láthatja azt az előadást, amelyben tizenegy nemzet fiataljai adták elő Az ember tragédiáját, sok nyelven szólva és különbözőképpen, mégis egy nagy egészet alkotva? A Színházi Olimpia Madách Projektjéről írt személyes hangú beszámolójában Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Madách-kutató meg is adja a választ...
  • Kép a korról: Hubertusz

    A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, a Hubertusz március 1-én látható a Nemzetiben. Szerzője Zelei Miklós, a téma 1956. Interjú Berettyán Nándor rendezővel.
  • Továbbra is a színészeké a főszerep az évad plakátjain

    A köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken idén is egységes arculatú, művészi anyagokkal jelentkeztünk. A kreatív kampány célja, hogy művészeinket és bemutatóinkat egyszerre népszerűsítse. A plakátfotózáshoz a társulat minden színésze modellt állt. Ha szeretné nagyobb méretben megnézni, kinyomtatni, letölteni, itt a lehetőség.
  • Szász Zsolt: Új dramaturgiával a történelem színpadán

    2002 óta kísérem figyelemmel Vidnyánszky Attila színpadi nyelvezetének alakulását, amikor első Bánk bán-rendezésének dramaturgjaként először kerülhettem vele közelebbi munkakapcsolatba.
  • A darabgyáros Lope de Vega – a máig népszerű spanyol barokk költő

    A spanyol szerző magyar kőszínházi karrierje 1839-ben a Sevilla csillagával kezdődött a Nemzeti Színházban. A kertész kutyáját is a Nemzetiben adták először, 1949-ben, Bajor Gizi főszereplésével. Hazai színpadokon és a világban is ez a legtöbbet játszott műve. A klasszikus darab újrafordítását a Vígszínház felkérésére Mester Yvonne nyersfordítása alapján Térey János készítette 2006-ban. Ignacio García rendezésében is ebben a fordításban játsszák A kertész kutyáját a Nemzeti Színházban.
  • Peterdi Nagy László: Szerelmetes nemzeti drámánk, a Bánk bán

    Nem „hősszerelmesek” és „drámai szendék” számára írott darab ez, persze. Hanem egy sokra szánt, tehetséges vidéki fiú nagy szívéből kiszakadt, véres, de nem forradalmi, még kevésbé „rendszerváltó” mű.
  • Tizenkét szerep, de nem egy tucat - Tóth Auguszta a tanárgyerekségről, műfaji kalandozásokról, a szekrényben zokogás és a pályakezdés összefüggéséről

    Tóth Auguszta egy verses dráma, A kertész kutyája című Lope de Vega-komédia főszerepére készül. Az egyik próba után ültünk le beszélgetni, és sok szó esett ugyan a versekről is, ám csak prózában vettük sorra a spanyol grófnő és a színésznő titkait.