-
Az M5 tudósításból különlegességek és kulisszatitkok derülnek ki a Rocco és fivérei című film alapján készülő színpadi változatról, az utazásról és a produkció fogadtatásáról. A darabról illetve az előadásról a rendező és a színészek is vallanak. Szó lesz a Nemzeti Színház és az orosz házigazda együttműködéséről, a Színházi Olimpia eredményeiről és arról a tervről, hogy a következő, 2023-as világtalálkozót Budapest szervezhesse meg.
-
Józsa Péter Pál, a szerző, egy személyre írta a darabot, a klasszikus görög színházra visszautaló módon. Karral, egy szereplővel, egy arénába helyezve. Mindezt Vidnyánszky Attila rendező továbbgondolta, és a szöveget például nyolc színészre „bontotta szét”. Közülük két fiatal művészt kérdezett feladatukról Ungvári Judit.
-
Szeretettel várunk idén is mindenkit a Nemzeti Színház Nyílt Napjára, a Magyar Dráma Napján! Mint mindig, a programok ingyenesen látogathatók. A Nyílt Nap során a Nemzeti Színház előadásaira a helyszínen 40 %-os kedvezménnyel lehet jegyeket vásárolni! Mentse el ezt az oldalt, a programok leírását folyamatosan frissítjük.
-
Balla Esztert, Ecsedi Erzsébetet és Tóth Ildikót jelölték idén a Kaszás Attila-díjra. A közönségszavazáson a legtöbben a 6SZÍN társulat színművészét, Balla Esztert tartották érdemesnek az elismerésre. A díjat Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át augusztus 30-án, a 2024. évi Országos Színházi Évadnyitó keretében a Szegedi Nemzeti Színházban.
-
Fókuszban: Erdélyi Zsuzsannára a magyar néprajztudomány kimagasló alakjára emlékezünk születésének századik évfordulóján. Az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medence magyarsága által a legutóbbi időkig megőrzött orális hagyomány, az archaikus népi imádság műfajának a feltárása. Sok ezer általa gyűjtött ima és ének birtokában bebizonyította, hogy ez a műfaj nálunk a késő középkorban a passió-epikához és a Máriasiralom-lírához kötődik, de őrzi a szent színjátszás nyomait is. Juhász Ferenc fél évszázada született esszéje és Tömöry Márta írása közvetlenül kapcsolódik ehhez az örökséghez, de a lap szerkesztőinek Berecz Andrással kezdeményezett beszélgetéssorozata is a teatralitás hagyományos népi formáinak művelését, tovább örökítését kívánja előmozdítani.
-
Idén is meghirdethetjük internetes színháztörténeti vetélkedőnket, amelyre 10-dikes és 11-dikes diákcsapatok jelentkezését várjuk. Az idei vetélkedő témája a Nemzeti Színház története. A fordulók során a feladatok a Színház nagy korszakaira, fő alkotóira és épületeire koncentrálnak, az alapítástól a Nemzeti mai épületének a megnyitásáig, tehát 1837-től -2002-ig.
-
A 16. század végén és a 17. század elején Dánián és Németalföldön keresztül angol vándorkomédiások érkeztek Közép-Európába. Prágában valószínűleg 1595‑ben, majd 1610-ben léptek fel, amikor II. Rudolf császár Csehországba szólította a német hercegségek tanácsát.
-
30 éves az Országos Diákszínjátszók Egyesülete. Nagy öröm, hogy a Nemzeti Színház együttműködő partnerként vendégül láthatja az egyesület országos fesztiválját. Feladatunknak tartjuk, hogy támogassunk olyan kezdeményezéseket és programokat, amelyekben a színház közösségeket teremt, legyen szó iskolai osztályokról, településekről, kisebbségekről. Ezért támogatjuk a hazai nemzetiségi színházakat (Jelen/Lét fesztivál), a falusi színjátszó köröknek szóló Pajtaszínházi programot, ezért rendezzük meg évente az Ádámok és Évák Ünnepét iskolai színjátszóknak. Szeretettel köszöntjük a Nemzetiben a mintegy 1300 középiskolást és tanáraikat, akik az Országos Diákszínjátszó Egyesület programjain a legjobbaknak bizonyultak.
-
„Mélységes mély a múltnak kútja” – idézi a könyv szerzője Thomas Mann regényét, a József és testvéreit. Tömöry Márta szenvedélyes megszállottja a színháztörténetnek; élete során évtizedekig egyszerre volt történész, elméleti kutató és a magyar bábjátszás aktív résztvevője – darabok szerzőjeként, dramaturgjaként és színészként is.
-
A bábuk elkészültek. Tegyük fel, hogy a tervezőnek sikerült mind a fej megmintázásában, mind pedig a bábuk kosztümírozásában a bábszínpad különleges törvényeinek figyelembevételével hűen ábrázolnia a bábszínmű alakjainak karakterét. A bábu azonos az életre keltendő alakkal.
-
Magyarországon a 18–19. század fordulóján kezdődő modernizációs törekvések közül kiemelt jelentőséggel bír a művelődés különböző fórumainak és intézményrendszerének kiépülése, az első magyar nyelvű folyóiratok létrejötte és differenciálódása, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudós Társaság és a Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) megalapítása. A pesti kőszínház megnyitása több szempontból is mérföldkőnek számított a magyar nyelvű hivatásos színjátszás történetében. Ezen intézmény kapcsán beszélhetünk először nemzeti léptékű, az előadóművészeken túl nagyszámú művészeti, technikai és kisegítő személyzetet is foglalkoztató, vegyes profilú (prózai, zenés, balett) repertoárra szakosodott, állandó épületben működő színházi üzemről.
-
Vidnyánszky Attila 2003-ban állította színpadra Juhász Ferenc hatalmas költeményét. 2013-ban mutatták be az előadás nyomán készült játékfilmet Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével. Költészet, színház, film és egy társulat történte – erről is beszélgetnek majd a szereplők és rendező.
