Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

vendégjáték

Vitéz lélek - a Békéscsabai Jókai Színház vendégjátéka

Tamási Áron:

Vitéz lélek

játék három részben

 

Kevés aktuálisabb irodalmi alapanyag létezik a XXI. században vergődő embernek, mint a Vitéz lélek. Ez a lélek háborúja. Amit Tamási Áron és a hozzá hasonló szellemi nagyságok hirdettek meg a trianoni, két világháborús megalázottságban utat kereső Magyarországban, 1940-ben. Arra a kérdésre, hogy mi ennek az előadásnak a fő üzenete, ezt válaszolnám: Az igaz emberi létezés, a normális élet iránti vágy. A derű szomjúhozása. Hogy a kimondott szó és a kézfogás újra szentség legyen. Hogy „az Ég a Földdel összeboruljon”. Hogy az Új Ember születésének tanúi lehessünk.
Szeretettel ajánlom figyelmükbe Tamási Áron e remekművét és a belőle született előadást. 

Kiss József - rendező

 

Szereposztás:

Balla Péter  ::  Czitor Attila
Lázár  ::   Katkó Ferenc
Ambrus  ::   Tege Antal
Boróka  ::   Földesi Ágnes Villő
Nikita  ::   Tomanek Gábor
Sári, Nikita felesége  ::   Kovács Edit Jászai Mari-díjas
Kristóf  ::   Beszterczey Attila
Rozáli, Kristóf felesége  ::   Liszi Melinda
Panna  ::   Tarsoly Krisztina
Csorba  ::   Szabó Lajos
Büllents  ::   Balázsi Róbert
Cigány  ::  Bartus Botond szh.
Kisfiú  ::  Mlinár Pál Bence / Mlinár Balázs
Kislány  ::   Kiss Anna Blanka

Súgó: Roszik Ivett
Ügyelő: Kadelka László
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Igaz-Juhász Katalin
Zene: Cári Tibor
Rendezőasszisztens: Kiss Kata

Rendező: Kiss József, Jászai Mari-díjas

 

Balla Péter háborúból, hadifogságból hazatérvén az egész székely falu legnagyobb megrökönyödésére egy szamarat vesz. A gyerekek gúnyolják, a felnőttek szánják, volt szerelme és annak férje, aki különben cséplőgépet vett, le akarja beszélni a szamártartásról, az elöljárók meg, minthogy az egész közösségre nézve szégyenletesnek tartják a dolgot, el akarják kobozni a jószágot. A kiinduló helyzet a szamár és a gép szembeállítása, a szamárról ugyanis megtudjuk, hogy jel: a nagy háború, a minden elvesztése utáni semmiből való újrakezdés jele. Gazdasági haszonban nyilván nem vetekedhet a géppel, jelképes erő tekintetében viszont a gép nem mérkőzhet vele. 

Balla Péter számára nem is a szamár elfogadtatása, a közösség meggyőzése jelent gondot, hogy szükség van a tiszta, természeti forrásokra támaszkodó újrakezdésre. E tusakodása közepette meglátogatja egy öregember, aki hozzáadja rég halott lányát azon az alapon, hogy mindketten hiszik, a halottak velünk maradnak. Csakhogy amikor a férfi beleszeret egy eleven lányba, történetesen a házát építő ács gyermekébe, akkor már köti a halottnak fogadott hűsége. 

 

(2022. január 20.)