-
A Megérkezett! valójában tíz monológ, tíz önvallomás, amely Jézus születésének történetét fogalmazza újra a zene és az ének nyelvén. A furulya, a doromb, a szájharmonika, a fütty ugyanolyan főszereplő ebben a hol lírai, hol ironikus, hol szívhez szóló, hol groteszk monológ-sorozatban, mint a megszokott szólóhangszerek: a gitár, a hegedű, a szólóének, vagy épp a kórus. Kövessék velünk a Megérkezett! Betlehemi történet dalait itt, vagy a Nemzeti Színház facebook-oldalán és youtube-csatornáján.
-
Mindannyian Tartuffe-ök vagyunk, nincs köztünk egy őszinte, egyenes ember. Talán erről is szól az előadás – mondja Trill Zsolt, a Tartuffe címszereplője. Bárhová néz az ember, ha egy kicsit őszintébb vagy, abban a pillanatban összeomlik a világ, és még neked kell bocsánatot kérned.
-
Brüsszel egyik peremkerületében, Schaerbeekben, a városháza egyik parányi irodájában betörik a tetőablak. Az ott dolgozó kistisztviselő nem mer szólni fölötteseinek; inkább egész télen lavórban fogja fel a becsorgó vizet. A kistisztviselő, igaz, mindenkitől fél, de a lelkiismerete sem egészen tiszta.
-
2008 óta biztosan tudjuk, hogy milyen lehetett az eredeti Bánk bán opera. A szakirodalom feltárta a bemutató egyes jeleneteit, sőt, pontosan látszik, hogy Erkel Ferenctől Oberfrank Gézáig ki és hol változtatott rajta. Ismert az is, hogy az egyes rendezések és zenetörténeti megközelítések miként írták újra a mű jelentését. Ami változatlannak tűnt: a kánonbeli helye.
-
Egy végzetes szerelemi történet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenziója. Ezt írta meg Bánffy Miklós A nagyúr című drámában, és erről mesél az ennek alapján készült Isten ostora előadás. Vidnyánszky Attila rendező gondolatai Bánffyról, a darabról, mának szóló üzeneteiről
-
Látvány, tánc, mozgás, próza, zene, látomásos színpadi költészet – Bozsik Yvette összművészeti előadást rendez a Nemzeti nagyszínpadán. A keresztény világ egyik legnépszerűbb és legderűsebb szentjének életét ismerhetjük meg: egy lélek útját. Az ősbemutató próbái alatt beszélgettünk.
-
A Tóth Ilonka című előadásban a rossz oldalon áll: a beismerő vallomást kierőszakoló Szentgáli nyomozót alakítja. Az évadban egy újabb főszerepre készül. Az Úr komédiásaiban a jót képviseli Szent Ferenc alakítójaként.
-
Az idén nyáron elhunyt világhírű rendező, Peter Brook (1925–2022) munkássága kivételesen nagy hatással volt a megújulásra vágyó magyar színházkultúrára
-
A cenzúra négy nap alatt engedélyezi a mű kiadását. A borító igencsak gyengécske rajzát (amely a kocsmába benyitó Fejenagyot ábrázolja) állítólag Petőfi készítette. A műnek nem volt sikere. Sőt hevesen támadták: a pozsonyi Hírnök kritikusa szerint a hölgyközönséget megbotránkoztató és elégetendő, a Honderű azt írta, „…ahelyett, hogy leereszkednék költő a néphez, melynek nyelvén szól, lealjasul a pórhoz…”
-
Január 11-én a Soltis Lajos Színház Prométheusz című előadása látható a Kaszás Attila teremben. A darab rendezője színházunk dramaturgja, Kozma András. Az előadás 2015 nyarán Zsámbékon került elsőként közönség elé.
-
"Az előadásunkban megjelenő gyermek-zseni Petőfi újrateremti a világot. Számunkra ez a legfontosabb tulajdonsága. Ő képes volt arra, hogy egy banális falusi kocsmai verekedést briliáns nyelvi fordulatokkal jelenítsen meg."
-
Ötödik éve folytatódik a vidéki amatőr társulatokat támogató Pajtaszínház program, a színjátszókörök 2020 januárjában a budapesti Nemzeti Színházban mutatkoznak be a Pajtaszínházi Szemlén - hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón, a Nemzeti Gobbi Hilda Színpadán. A Pajtaszínház program országos szakmai napjára 19 megye településeiről, többek között Kömpöcről, Pellérdről, Gádorosról, Girincsről, Királyhegyesről, Bősárkányból és Mányról érkeztek a résztvevők.
