-
A Költészet Napján immár harmadik alkalommal hirdeti meg a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyét, a Nemzeti VERSenyt. 2018 az első világháború befejezésének századik évfordulója, amelynek alkalmából a III. Nemzeti VERSeny döntő tematikája a Nagy Háborúval kapcsolatos költészetre épül, amellett, hogy a VERSeny a klasszikus és kortárs irodalom szabadon választott verseinek is teret ad. Nevezési határidő: 2018. május 31.
-
Miért aktuális ma Gogol Revizorja? Miért nézzünk Molnár Ferenc-darabot? Mitől élvezetes a mese műfaja? Kié a színész füle? Kit ünnepelt és gyászolt száz éve karácsonykor a színházi élet? Interjúk Avtandil Varszimasvilivel, Berecz Andrással, Lovass Ágnessel, Nick Thorpe és Osztovits Ágnes kritikája, és sok más érdekesség olvasható a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Ismét kerekasztal beszélgetésre hívjuk nézőinket. Ezúttal Diana Dobreva legutóbbi rendezése, Oscar Vilde Salome címú előadása lesz a téma. A január 28-i beszélgetés remek program azok számára akik már látták az előadást, de azoknak is, akik szeretnek felkészülten érkezni a színházba. Nekik figyelmükbe ajánljuk, hogy a Salome legközelebbi előadása február 1-jén lesz, és néhány jegy még kapható rá.
-
A pandémia még erősen befolyásolta a Nemzeti Színház elmúlt évadát, így értékelte a most lezárult szezont Vidnyánszky Attila a társulat évadzáróján. A társulati ülésen a vezérigazgató ismertette a 2021/2022-es évad számait, és jelezte azt is, a következő évi Színházi Olimpia lesz a jövő szezon legfontosabb eseménye, nemcsak a Nemzeti Színház, hanem a magyar színházi szakma életében is. Az évadzárón átadták a teátrum díjait is.
-
A magyar kulturális élet és benne a színház zsidótalanításának fordulópontját az 1938-as első zsidótörvény jelentette. Színészek és színházi dolgozók veszítették el az állásukat, pár év múlva az életük is veszélyben forgott. Voltak, akik maradtak és reménykedtek, voltak, akik az emigrációt választották. Voltak igazgatók, akik megpróbálták megkerülni a rendelkezéseket, és voltak, akik mindent megtettek a betartásukért. A holokauszt emlékévében készült összeállításunkban megidézzük a vészterhes kor színházi fő- és mellékszereplőit, és azt is, ki mit tudott és mert tenni. Intézmények és személyes sorsok elsősorban az áldozatok szemszögéből. Pillanatfelvételek a magyar színház 1938 és 1944 közötti időszakából.
-
Jólesett a hangulat, valami nagyon pozitív várakozás sugárzott mindenki arcán, mint egy régen várt focimeccs előtt. Most végre sikerült valami. A magyar csapat bekerült a döntőbe, és a tömeg már most tudja, megtörténik a csoda... (Wilhelm Droste) - Mi, akik gyerekeket nevelünk, tudjuk, hogy gyakran az ő kérdéseik a legnehezebben megválaszolhatóak. Gárdonyi Géza fejében állítólag a fiával az egri várban sétálva született meg a regény gondolata, s ez az a momentum, ami az alapművet és a színdarabot a leginkább összeköti: nem infantilizálja a nemzeti sorskérdéseket, a nagy erkölcsi dilemmákat, hanem olyan természetességgel fogalmazza meg az állandó gyermeki „miért”-eket, hogy a felnőttek válasza is szükségképp sokkal tisztábban, világosabban hangozhat el. (Prőhle Gergely)
-
Délelőtt szerelés, technikai beállás, délután próba, este 21 órakor előadás. Ez a vasárnapi program Kijevben, ahová első turnénk vezetett. Aztán bontás, pakolás és hétfőn délelőtt indulás haza, este pedig már próba itthon.
-
A Nemzeti Színház Trianon100 programsorozatának részeként pályázatot hirdet amatőr fotósok számára, 2020. március 1. és 2020. május 1. között. „Trianon és színház” témakörben egyéni felfogásban várják a fotográfiákat márciusban, az április a közönségszavazásé! Kattintson a cikkre a részletekért!
-
Sokféle gondolkodású, sokfelől tájékozódó művész alkotja ezt a társulatot, és sok mindenben nem is értünk egyet, de szabadon és őszintén tudunk vitázni, érvelni – és aztán együtt dolgozni. A Tizenhárom almafa stábjában a színpadi adaptációt író dramaturg, Verebes Ernő a szerbiai Zentára való, én kárpátaljai vagyok, a zentai és a komáromi színház színész-igazgatói is játszanak a darabban… Már csak elképzelni is izgalmas, ahogyan a nyolcvan felett járó Csurka László és Bodrogi Gyula eltérő élettapasztalata találkozik a huszonéves színészekével, akiknek már a rendszerváltás is történelemórai tananyag... Hogy az iskolai példánál maradjak: a lecke mindannyiunknak fel van adva.
-
(frissítve) „Színház az egész világ” címmel indít kocsit a Nemzeti Színház a Debreceni Virágkarneválon. A karneváli menet augusztus 20-án 9:00 órakor indul a Református Nagytemplom elől, a Nemzeti Színház virágkocsijával együtt. A felvonulást követően a Nagyerdei körúton, a "virágkocsi-korzón" nézhetik meg a kompozíciókat. Ha személyesen nem tud részt venni a karneválon, a Duna Televízión is követheti az eseményeket.
-
Az eddigi gyakorlattól eltérően a közönség számára is nyilvános a nyilvános főpróba!
Szeretettel várjuk az érdeklődőket január 15-én, csütörtökön 11.00-kor a János vitéz I., 19.00-kor a János vitéz II. főpróbákra vagy a bemutatók valamelyikére január 16-án, pénteken (I. szereposztás) vagy január 17-én, szombaton (II. szereposztás)!
További információ itt.
-
A MITEM fesztiválon első ízben mutatkoznak be a kaposvári látványtervező hallgatók. Jelen kiállítás a harmadéves (végzős) hallgatók terveiből válogat. A 2017/2018 év őszi szemeszterében a hallgatók Brecht műveivel foglalkoztak, a díszlet és jelmeztervek a Koldusopera, A szecsuáni jólélek és a Kurázsi mama című drámákhoz készültek.