Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Romantikus Nemzeti

    Az európai romantikák korában nemzetté vált magyarságnak romantikus nemzeti színház dukált, ám a Pest vármegye vezérelte gyűjtés eredményeképp 1837. augusztusában megnyílt első pesti Magyar Színház formailag még nem volt az. Bár már az első híradásokban is a nemzeti jelzőt állították az intézmény neve elé, mégis csak a színházat országgyűlési fönntartásba vevő, a pozsonyi diétán kelt 1840. május 12-i XLIV. törvénycikk kihirdetése után illeszkedett be a színház a nemzet kulturális intézményeinek sorába a múzeum, a könyvtár és a tudós társaság mellé.
  • Rómeók, Júliák, trianoni színészsors

    Miként kezdődött a Rómeó és Júlia magyarországi színpadi karrierje? Vajon miért játszották ritkán a Nemzetiben a világ leghíresebb szerelem történetét? Melyik a veronai lovestory legnépszerűbb és legdrágább filmadaptációja? Miről álmodik egy dramaturg? Miként befolyásolta Trianon Dajka Margit pályáját? – és sok más egyébről is olvashatnak a Nemzeti Magazin legújabb számában. Trill Zsolt is ezt ajánlja!
  • Igor Stravinsky: Tavaszi áldozat - mozgásszínházi előadás

    A Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének II. éves színész hallgatói által létrehozott előadás a rendező 1998-as bemutatójának dramaturgiai és koreográfiai formavilágát gondolta újra. A mozgásszínházi rendszert elsajátító fiatalok a rendezővel közösen alakították ki a játék koreográfiai anyagát, így elmondható, hogy a kész alkotás kompozícióinak jelentős része a résztvevők mukáját dícséri. A magával ragadó bemutató erős, formabontó egységet teremt Igor Stravinsky örökérvényű zenéjével.
  • Lélek, varázs, tehetség

    Premier: Bozsik Yvette és Bakos-Kiss Gábor Az Úr komédiásairól. Nézőpont a Részegekről: Balázs Géza, Kukorelly Endre. Turné anno ’57: Soprontól Szuhakállóig. Törőcsik Mari: Hallottak-e Latinovits Zoltáról?... és sok egyéb olvasható még a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
  • Passiók

    A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be: 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójáték került színre. Ezeket a helyi ferences gimnázium nagytermében adták elő. Később egy színjátszó ház is épült fából, amelynek szélesre tárták ajtaját, ha a nézőközönség nem fért a terembe. A szabadtéri előadásokat a Kissomlyó hegy aljában, a mostani keresztúton (Jézus hágóján), a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, vagy a templom előtti téren tartották. A hagyomány azt tartja, hogy olyan hűen és élményszerűen játszották a diákok a misztériumdrámát, hogy egy alkalommal a néző sereg – felháborodásában – kövekkel dobálta meg a Krisztust kínzó és keresztre feszítő zsidókat alakító diákokat.
  • Válságok, Vetélytársak, veszteségek

    Alapítása évszázadának végére a Nemzeti és a teljes magyar színházi struktúra hatalmas változásokon ment keresztül. Megváltozott a közeg, átalakult a játékstílus, a műsor, a technika. S Paulay Ede 1894-es váratlan halálát, az „aranykort” követően nehezen talált újra magára a Nemzeti. Meglehetősen hosszú válságkorszak, finomabban szólva átmenet, provizórium köszöntött be, terhelve a verseny, a közönség új elvárásainak való megfelelés és a társadalmi fordulatokhoz való alkalmazkodás kényszereivel. Az új korszak 1922-ben Hevesi Sándor főrendezői, majd igazgatói kinevezésével veszi kezdetét.
  • DROMOS – ÚT

  • GENOCÍDIUM

  • Találkozás Michael Thalheimer rendezővel

  • BRECHT IDŐSZERŰSÉGE – Kerekasztal beszélgetés

  • „Nemzeti színházakról – másként”

  • „A bolond bölcsesség útja”

     A filmvetítéssel egybekötött találkozón Parvathy Baul énekessel és Julia Varley színésznővel (Odin Teatret) Rideg Zsófia dramaturg beszélget.