-
Immár második alkalommal 2024. november 18-án mutatkozik be a Nemzeti Színház - Kaszás Attila termében a Kazán István Kamaraszínház. Erről beszélgetünk Kriszt László rendezővel.
-
Berettyán Sándor Jochanán szerepében vértanúként végzi a Salome-előadásokban. A lefejezés ellenére szereti ezt a szerepet, ahogy annak is örül, ha a legendás hősök mellett gazember is lehet. A fociból vett hasonlattal élve: hátvédnek tartja magát, aki igyekszik mindent megtenni azért, hogy sikeres legyen a csapatjáték.
-
2025. május 21-én és 22-én szerepel a MITEM programjában Zhaojun utazása címmel Kína egyik legrégebbi hagyományos operája. Mindkét napon az előadások előtt 17 órától az első emeleti előcsarnokban látványos bemutatót kínálunk a közönségnek a kínai kultúra gazdag hagyományaiból, kézműves és gasztronómiai remekeiből. Nyitott, ingyenes program, mindenkit szeretettel várunk!
-
„Már az ungvári egyetemen felkeltette az érdeklődésemet, és azóta sem hagy nyugodni: hogyan hathat a mai napig ekkora erővel ennyi drámai, sokszor gyűlölködő szöveg?” – teszi fel a kérdést a Marxtőkéje című előadás rendezője. Vidnyánszky Attilát az előadás ellen induló petícióról, a különleges próbafolyamatról és a neomarxisták célközönségéről is kérdeztük.
-
A Nemzeti Színház új bemutatója, a Marxtőkéje – így, egyben! – kapcsán a Marx szerepét alakító Rátóti Zoltánnal a próbaidőszak alatt találkoztunk. Ilyenkor még minden változhat, a próbák során alakul, formálódik a színpadon megjelenő Karl Marx alakja is. Viszont az előadás alcíme – „Tetemrehívás 2 részben, valóságrajz, amiben nem minden az, aminek látszik” – azt sejteti, ne számítsunk hagyományos történelmi drámára. A beszélgetés elején az a kérdés, hogy ismertük-e vagy félreismertük Marxot, csak azért vetődik fel, hogy mindjárt el is vessük.
-
-
Illés Gábor napjaink kimagasló író-egyénisége, prózája egyszerre mély és sziporkázóan szellemes. Készülő könyve apropóján beszélt családról, művészetről, tervekről...
-
-
A 20. század második felének nemcsak egyik legjelesebb színházi rendezője és nemzedékek tanára, hanem színháztörténész is, aki mesterei és pályatársai elfogulatlan portréit rajzolja írásaiban. Az idén nyolcvan éves Lengyel György, Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész nem haraggal tekint vissza pályára, nem jogos sérelmeit emlegeti, hanem arról beszél, ami igazán szép volt.
-
Johanna személyisége óriási titok. Talány. Az örökké megfejthetetlen csodalények közé tartozik ő is... (Bernard Shaw: Szent Johanna) - Nyolc nő mélyen őrzött titkokkal, félelmekkel és vágyakkal terhelt sorsát ismerjük meg egyfelől drámai nyíltsággal, bátorsággal, másfelől szívbéli empátiával és humorral... (Hadar Galron: Mikve)
-
Nincs terv – pedig lehetne, Home-office színészet, Zoom-esztétika, A politika nem érti... Németország színházai zárva vannak. A legtöbb intézmény 2021. március végéig lemondott minden programot, és átköltözött az online térbe. Már a tavaly márciusi első hullám is keményen érintette a színházakat, és be kellett zárniuk.
-
Mennyivel nyújt többet a szinkron, mint a felirat? Mire kell figyelnie egy szinkronrendezőnek a felvétel megkezdése előtt, és mire a stúdióban? Mi miatt kapott dorgálást 1993-ban a Taxisofőr szinkronjáért? Mikor volt a mélyponton a hazai szinkron? Mindez és sok más egyéb is kiderül az egyik gyakran foglalkoztatott, neves rendezővel, Aprics Lászlóval folytatott beszélgetésünkből.
