-
Az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak tegnap délután a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, melynek házigazdája Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója volt. Az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera dalszövegét a drámakötet és a színpadi mű szerzője, Toót-Holló Tamás író, zenei anyagát pedig Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői alkották meg.
-
Vidnyánszky Attila már beregszászi társulatával részt vett 2001-ben a Moszkvában rendezett harmadik Színházi Olimpián. Minek köszönhető, hogy csaknem két évtized elmúltával Magyarország nyerhette el a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát? A MITEM-nek, mely a Nemzeti Színházat bekapcsolta a nemzetközi színházi élet vérkeringésébe?
-
A Színházi Olimpia idején Magyarország ad otthont a híres ISTA/NG (Nemzetközi Színházantropológiai Iskola / Új Generáció) műhelyének. A kurzusokat Eugenio Barba vezetésével a különböző színházi, kulturális hagyományokból érkező mesterek tartják, bemutatva az általuk gyakorolt előadásformákat, azok kreatív erejét. A résztvevőknek lehetőségük lesz mindezt testközelben megtapasztalni, és egy - a mesterekkel közösen létrehozandó - előadásban alkalmazni is.
-
A szakmai programokra, de a fesztivál egészére is visszagondolva érdemes föltenni magunknak a kérdést: vajon a Szcenárium szerkesztőiként jól választottunk-e, amikor az Identitás – szakralitás – teatralitás fogalmaival próbáltuk meghatározni, körülírni a folyóirat által rendezett két szakmai nap tematikáját?
-
Miközben az idei MITEM rendezvénye zajlott, útban a Nemzeti felé naponta láthattuk, hogyan építették föl a kőfaragók a hónapok óta pőrén árválkodó betonmagra Andrássy Gyula, az osztrák–magyar monarchia első külügyminisztere lovasszobrának talapzatát. Színház volt ez is, térszínház a Parlament tőszomszédságában, még ha ez a szoborállítás már nem is keltett akkora sajtóvisszhangot, mint József Attila szobrának áthelyezése, ami – bizonyos hangadó értelmiségiek ellenállása dacára – végül is jól sikerült: a költő erről az új helyről jobban látja most azt a bizonyos, Dunán elúszó dinnyehéjat…
-
Öt éve a Nemzeti Színház tagja, jelenleg tizenegy darabban játszik – az Egri csillagokban ő alakítja Cecey Évát, a Vitéz lélekben Borókát, a Csíksomlyói passióban Mária Magdolnát... A Mennyit érsz? című, emberkereskedelemről és prostitúcióról szóló kiállításhoz kapcsolódóan egy fogvatartott lány életét mesélte el. A Géniusz című tévésorozatban ő mérte meg a Picassót alakító Antonio Banderas vérnyomását. Idén egyike volt annak az öt harminc év alatti tehetséges művésznek, aki Junior Prima Díjat vehetett át.
-
2017. október 13-án az OSZMI Bábtára az idén Központok és perifériák címmel harmadik alkalommal rendezett konferenciát a Bajor Gizi Színészmúzeumban arról a kérdésről, hogy a hazai bábművészet hol helyezkedik el a színházművészet egészén belül.
-
Madách Imre kétszázadik születésnapja kapcsán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – saját gyűjteményeinek felvételeiből, dokumentumaiból és fényképeiből — tizenöt monitoron kínál összeállítást. Formaként pedig Mira János Jászai-díjas díszlettervező látványterve ad színházi keretet – mint önálló installáció – a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában. A cikkben Bodolay Géza megnyitón elhangzott szövegét olvashatják.
-
A művész problémaajándékozó? Mitől mexikói a színház? Milyen is egy színészember? Miért izgul egy színház a főpróbahéten? Miben voltak újítók Hevesi Sándor és Németh Antal? Interjúk Romeo Castelluccival, Aurora Canóval és Horváth Lajos Ottóval (HLO), határon túli és táncelőadások a Színházi Olimpián és még számos érdekes olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
-
Először fogadott londoni társulatot a MITEM. Az idén negyvenéves londoni Complicité hozta el új produkcióját, a Nobel-díjas lengyel írónő Olga Tokarczuk művéből készült, Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című előadást. A nemzetközi koprodukciós alkotás zajos sikerrel szerepelt a Nemzeti Színházban.
-
A Műszaki Egyetemen működő legendás Szkéné Színház egykori művészeti vezetője 2023 márciusában töltötte be hetvenedik életévét. A vele készült életút-interjúnak azonban nemcsak ez a nevezetes évszám az apropója, hiszen Regős János rendezőként, szakíróként, fordítóként és a Szín-Játékos Szövetség elnökeként ma is aktív alakítója a magyar színházi életnek.
-
Április 16. és június 6. között tizenöt előadást láttam a 10. Színházi Olimpia keretében megtartott 9. MITEM-en. Volt két hét, amikor háromszor jártam a Nemzetiben. Akkor ez soknak tűnt, de most, hogy vége, nagyon sajnálom, hogy nem láttam valamennyi produkciót. Persze azt is fájlalom, hogy idén nem jöttek orosz színházak, távol maradtak az ukránok, nem érkeztek meg az indiaiak. De élményben így sem volt hiány.
