-
Milyen hatással volt Trianon a magyar színházi életre? Hogyan lehet „kőbe vésni” egy színháztörténeti folyamatot? Ki volt a Nemzeti Színház trianoni igazgatója? Kik az Isten bolondjai az indiánoktól Hazug Pistáig? Igazat mond-e Berecz András? Evett-e Márai Sándor és Jávor Pál Gundel-palacsintát? És még sok érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Világszínház – miről szól a Színházi Olimpia, mit jelent a szabadság? Mit kínál az idei MITEM? Mit rejt az orosz színházi élet enciklopédiája? Ezekről és sok egyéb érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin legújabb számában.
-
A szellemtudományokban nem is olyan régen még általános volt a vélekedés, hogy Faust a nyugat-európai térségben létrejött civilizáció megtestesítője: „Don Quijote, Werther, Julian Sorel egy korszak portréi, Faust pedig egy egész kultúráé” – állítja a 20. század elejének híres történetfilozófusa, Oswald Spengler.
-
A filozófus Hamlet az „Egérfogó” megrendezésével immár művészként aktivizálja magát. De vajon mi a célja ezzel? Azért rendezi meg ezt a színjátékot, mert a kor embereként már nem hisz a kísértetetekben? Arról akar megbizonyosodni, hogy Claudius valóban elkövette-e a gyilkosságot – hogy tehát jogos-e a vérbosszú? A király reakciójának megfigyelésével Horatiót bízza meg, ami úgyszintén arra utal, hogy Hamlet ezzel a „tetemrehívással” sokkal inkább a királyi udvar nyilvánosságát akarja provokálni. Arra akar választ kapni, hogy egyáltalán bűntettnek minősül-e a közösség szemében ez a gyilkosság.
-
Az egyik legkitűnőbb magyar iskoladrámát, a Bakhus komédiát Tokaj-Hegyalja borvidékén, Sátoraljaújhelyen, a pálos rendi gimnáziumban mutatták be 1765-ben. A Bor vagy a Víz elsőségén vetélkedő darab az antik, görög-római mitológia isteneit parodizáló farsangi bohózat. A középső jelenetet a sárospataki református kollégium Neptunus és Bakhus vetélkedése (1792) című komédiájából vettük át. A Bakhus-vígjáték a commedia dell’arte műfajára emlékeztet, egy felszabadult játékot visz színre merész improvizációkkal, bohózati és vaskos, nem egyszer sikamlós népi elemekkel, harsány szcenikai effektusokkal.
-
Újabb gigaprodukcióra készülünk. A Nemzeti Színház társulata és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2022. október 20-án mutatja be az MVM Dome-ban az Egri csillagok előadását, amelyet a két kulturális intézmény együttműködésével 2018-óta szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. Az MVM Dome-ban tartott sajtóbejáráson az is kiderült: szinte új előadás születik meg az új, minden eddiginél hatalmasabb térben.
-
Egri szuperhősök az MVM Dome-ban! Ezzel a címmel olvashattak már honlapunkon az Egri csillagok című előadásunk október 20-diki kitelepüléséről a főváros új, gyönyörű sportcsarnokába. Alig vártuk, hogy minden körülmény tisztázódjék, és leírhassuk ezt is: Jegyek már válthatók 3 és 4 ezer forintos áron! A részletekért és lehetséges kedvezményekért kattintson!
-
Mindig megható, amikor a közönség tagjai egymás után pattannak fel a helyükről, így ünnepelve az előadás szereplőit. Ez történt a Theater Akcentben is, a Vitéz lélek bécsi vendégjátéka után. Gyönyörű volt, mondja szomszédjának lelkesen a mellettem tapsoló hölgy, már állva. Tamási, a színészek, csodálatosak - ugrik fel a székéről partnere is. Már áll az egész nézőtér, a színház fotósaként nekem is fülig ér a szám, nem tudom mi az illendőbb, tapsoljak vagy exponáljak. Hosszú szünet után egy igazán szép, feszültséggel és vidámsággal teli előadás született újra a bécsi színpadon.
-
Bertolt Brecht kedvelte a tandrámákat, a mesés történeteket. Szívesen írt példázatokat, ha olyan kérdések megválaszolásának lehetőségére és lehetetlenségére próbálta ráirányítani olvasói, nézői figyelmét, mint például az igazság, a jóság, az önzetlenség, az őszinteség, a szeretet és hasonló erkölcsi értékek. A kaukázusi krétakör-t a Nemzetiben legutóbb 1990-ben játszották: Csiszár Imre rendezésében Kubik Anna, Bubik István, Cserhalmi György főszereplésével.
-
Az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak tegnap délután a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, melynek házigazdája Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója volt. Az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera dalszövegét a drámakötet és a színpadi mű szerzője, Toót-Holló Tamás író, zenei anyagát pedig Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői alkották meg.
-
Vidnyánszky Attila már beregszászi társulatával részt vett 2001-ben a Moszkvában rendezett harmadik Színházi Olimpián. Minek köszönhető, hogy csaknem két évtized elmúltával Magyarország nyerhette el a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát? A MITEM-nek, mely a Nemzeti Színházat bekapcsolta a nemzetközi színházi élet vérkeringésébe?
-
A Színházi Olimpia idején Magyarország ad otthont a híres ISTA/NG (Nemzetközi Színházantropológiai Iskola / Új Generáció) műhelyének. A kurzusokat Eugenio Barba vezetésével a különböző színházi, kulturális hagyományokból érkező mesterek tartják, bemutatva az általuk gyakorolt előadásformákat, azok kreatív erejét. A résztvevőknek lehetőségük lesz mindezt testközelben megtapasztalni, és egy - a mesterekkel közösen létrehozandó - előadásban alkalmazni is.
