Személyes történet és együvé tartozás

Csaknem pontosan egy évvel a katartikus csíksomlyói előadás után, egy másik szakrális helyszínen, az Esztergomi Bazilika előtti téren adta elő a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passiót augusztus 19-én. 

Tizenhat színész és százharminc táncos játszotta el a Nemzeti Színházban 2017-ben bemutatott Csíksomlyói passió szabadtéri változatát Esztergomban. Ahogy tavaly a dráma címadó helyszínén, úgy az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház előtt is nagy sikert aratott, és igazi közösségi élményt nyújtott az előadás.

Az volt a célom, hogy a néző az alkotókkal együtt tanúja legyen, újraélje a krisztusi szenvedéstörténetet – fogalmazott Vidnyánszky Attila, a Csíksomlyói passió rendezője, hangsúlyozva, hogy a Nemzeti Színházban és az Esztergomban látható előadás mintájául szolgáló misztériumjátékoknak és a ferences iskoladrámáknak a hitélmény megújítása volt az eredeti célja. Az előadás szövege csíksomlyói passiójátékokból, Szőcs Géza írásaiból, és Berecz András által gyűjtött archaikus népénekekből és mesékből állt össze.  

– Ez személyes történet mindenki számára. Ugyanakkor egy ilyen előadás természetesen az együvé tartozást is hirdeti, vagyis közösségi aktus. A művészek és a közönség jó esetben egy közösséggé válik az előadás alatt. A darab utolsó gondolata jól összegzi fő üzenetünket. A Vándor, akit Berecz András alakít – Pázmány Péter nyomán – azt mondja: „Kicsi madaraknak bátorságos oltalma vagyon, ha a ragadozó ürümadarak elől tövisbe bújnak, mi is azért Krisztus koronájába fészket rakjunk, ott éljünk, hogy minden veszedelmektől és kísértetektől megmaradjunk.”

A Csíksomlyó passió szerves része a tánc: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes negyvenöt táncosa mellett a Bem Néptáncegyüttes, a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes, a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes, a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes, és a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes hetvenhárom táncosa lépett fel az esztergomi előadásban, melynek táncdramaturgja Zs. Vincze Zsuzsa, társrendező-koreográfusa a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán volt. A produkcióban közreműködött a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara és az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola kórusa is.

A helyszínről Vidnyánszky Attila azt mondta: Ahogy szimbolikus üzenete volt annak, hogy múlt évben a csíksomlyói Nyeregben adhattuk elő a passiót, úgy annak is, hogy most az egyik legfontosabb magyarországi szakrális helyszínen, az Esztergomi Bazilika előtt játszottuk az előadást. Fontosnak tartottam mindkét helyszínen, hogy helyi fiatalokat is bevonjunk a produkcióba, akik így magukénak érezhették az előadást, az pedig különösen lényeges, hogy tavaly rengeteg erdélyi, idén pedig - a szlovák határ közelsége miatt - sok felvidéki néző is látta a Csíksomlyói passiót, amely így a magyarság összetartozásának szimbóluma lett. 

Az ingyenes szabadtéri előadás az Esztergomi Várszínházzal közös szervezésben valósult meg, amelyet a helyszínt jól ismerők szerint négyezer néző látott.

(2019. augusztus 20.)